Miskolc-Hámor, 1950-ig Hámor, B-A-Z m.: plébánia az egri főegyhm. miskolci esp. ker-ében. - 1770: →Fassola Henrik, a kovácsolt vaskapuk művésze a kincstárral a diósgyőri koronauradalomhoz tartozó erdőségben a Garadna patakra vasolvasztó kemencét, lejjebb a Szinva patakra ugyancsak vízierővel, lapátkerékkel hajtott vasfeldolgozó pörölyművet, hámort létesített. A vasolvasztó massa mellé telepített felvidéki szakmunkások hozták létre az Ómassa nevű települést, a vasverők pedig a mai Hámort. A gyáralapító fia, Fassola Frigyes gyárig. 1813: a hámorokhoz közelebb felépítette a nagyobb befogadó képességű új vasolvasztó kohót, az új massát, mellette létrejött Újmassa munkástelep, az Ómassát pedig 1828: lebontották, anyagát az ottani isk-ba építették be, de az első őskohó támfala most is áll az ómassai isk. udvarán. - 1771-86: 339-re emelkedett a massa és hámorok munkásainak lélekszáma, kik jobbára tót és ném. anyanyelvűek voltak. A diósgyőri plnos, akihez filiaként voltak beosztva, lelkigondozásukat a nagy távolság miatt nem bírta kielégítően ellátni. Kérésükre a bányakamara mint kegyúr 1786-93: felépített Hámorban egy kis fakpnát, ebben sietve elhelyezték a kis harangot, mellyel a bányászok a munkaidő kezdetét is jelezni szokták. Grünwald Lőrinc miskolci minorita volt az első lelkészük. 1794: helyi lelkészség, 1801: pléb. lett. Filiája Ómassa, majd Újmassa is. A paplakot 1798: építtette a selmeci bányakamara. 1809-től Poffók Dávid a plnos. - A régi, Szt Flórián-fatp. a falu közepén, a Szinva partján, a gyári kancellária közelében feküdt. Anyaga a nedvességtől elkorhadt, életveszélyessé vált, ezért 1814: legnagyobb részét lebontották, csak a szilárdabb felépítésű sekrestyét tartották meg, itt helyezték el ideiglenesen az oltárt meg néhány széket. A haranglábat a lebontott tp. gerendáiból állították fel. Egy új, nagyobb kőtp. építését Fischer érs. kezdeményezésére 1809: határozta el a gyári főhatóság, alapkövét 1810 tavaszán elhelyezték, év végéig a falakat is felhúzták, de ekkor a bányakamara pénzügyi nehézségekre hivatkozva félbeszakíttatta az építkezést. 1818-ig a régi, ezután a félig kész új tp. sekrestyéje lett az istentiszt. színhelye, a hívek túlnyomó része a szabad ég alatt hallgatta a misét. 1832-ig húzódott az új tp. építése és belső felszerelése, ekkor végre megáldhatták. 1839: új paplakot és isk-t építettek Hámorban. A tp-ot 1930: renoválták és Magyarok Nagyasszonya tiszt-ére sztelték. - Org-ját (1/6 m/r) 1870 k. ismeretlen mester építette, 1883: Burgfeld Ferenc javította. Harangjait 1887: 56 cm átm. Walser Ferenc Bpen, 1926: 70 cm átm. a Harangművek Rt. Bpen öntötte. Anyakönyvei 1794-től. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: m., szl., ném.; 1910: m.; 1940: m. - 2001. VIII. 1: Miskolc-Diósgyőr látja el. - Plébánosai: 1875: Pogány Imre, 1892: Vass Imre, 1899: Huszka Endre, 1911: Melicher Sándor, 1919: Füstös Pál, 1922: Körmendy Lajos, 1931: Gruss István, 1950: Páll Ferenc, 1978: Márai János, 1988: Szabó István Miklós. - Lakói 1840: 726 r.k., 8 ev., 9 ref., össz. 743; 1910: 900 r.k., 24 g.k., 1 g.kel., 6 ev., 32 ref., 16 izr., össz. 979; 1940: 914 r.k., 28 g.k., 19 ev., 62 ref., 7 izr., össz. 1030. **

Soós I:139. - Patay 1982. - MKA 2000:341.