🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Miskolc-Görömböly
következő 🡲

Miskolc-Görömböly, 1950-ig Görömböly, B-A-Z m.: 1. plébánia az egri főegyhm. miskolci esp. ker-ében. Görömböly a 13. sz: a Miskolc nemzetség birtoka volt. Egy részét a nemzetség a Tapolcán alapított bencés monostornak adományozta, másik részének 1365: a kir. volt a kegyura, a 16. sz: a szendrői vár tartozéka. A tapolcai apátság megmaradt görömbölyi birtokrészének birtokában azután is, hogy a monostor 1537: rommá lett s az apáti címet és javadalmat az uralkodó 1606-tól kezdve az egri kápt. tagjainak adományozta. - A török 1544: feldúlta Miskolcot és környékét, ~ is elpusztult. 1596 u. lakói az adóterhek elől elmenekültek. 1612: önálló ref. egyhközs. - Eger várának 1687. évi felszabadulása után a császári katonaság a beszállásolás terheivel kezdte sanyargatni a falut, lakói az 1690-es évek elején ismét elszöktek. A Rákóczi-szabharc idején visszatértek ugyan, de 1710/11: pestis pusztította őket. Ekkor már az egész falu a tapolcai apátságé volt. Az 1710. évi apátsági urbárium elmondja, hogy ez a faluhely néptelen, aki a lakók közül a pestis után életben maradt, az is szétszóródott a környéken, néhányan - magyarok 14-en - a miskolci Mindszent utca Ny-i részén kunyhókban, pincékben húzták meg magukat, Jenke puszta ugyancsak a szabharc időszakában vált egészen néptelenné. - ~ 1712: népesült be újra, gr. Althann Mihály tapolcai apát 20 g.k. rutén és szl. telepest hozott, akik 1730 k. tp-ot építettek maguknak a ref-ok által korábban birtokba vett kat. eredetű kőtp. mellett, melynek romos falrészei, szentélye és sekrestyéje még 1746: is álltak. Ekkor 132 bizánci, 22 latin szertartású kat. és 1 ref. lakott a faluban. - 1772. XII. 3: Attems apát és Eszterházy pp. beiktatta Komjáti Jakab plnost. A tp. 1776-85: épült, Sztháromság tit-ra sztelték. - Org-ját (1/5 m/r) 1810 k. ismeretlen mester építette, 1910: az →Angster gyár, 1987: Keve József átépítette. Harangjait 1920: 66 és 43 cm átm. a Diósgyőri Acélgyár, 1959: 60 cm átm. Szlezák Ráfáel Bpen öntötte. Anyakönyvei 1765-től. Kegyura 1880: a munkácsi pp. Anyanyelve 1880: m., szl.; 1910: m.; 1940: m. - Plébánosai: Komjáthi Jakab, 1790: Véber János, 1806: Firitz József, 1817: Borszovits András, 1822: Bussa Ferenc, 1824: Spach György, 1838: Balog János, 1842: Bankovits József, 1862: Sikorszki János, 1877: Törtsvári Tivadar, 1887: Énekes Gyula, 1900: Paulin Péter, 1903: Szabó Ferenc, 1908: Scheliga Mihály, 1927: Szita Gyula, 1962: Bodnár Lajos, 1968: Sándor Imre, 1976: Csáti Vilmos, 1990: Hidegkuti Sándor. - 1948: 7 tanerős r.k. népisk-jában 334 tanuló. - 2. g.k. parókia a hajdúdorogi egyhm. miskolci esp. ker-ében. Tp-át Istenszülő oltalma tit-ra szent. - Filiái 2000: Mályi, Miskolc-Hejőcsaba, Miskolctapolca, Szirma. - Lakói 1840: 165 r.k., 781 g.k., 6 izr., össz. 952; 1910: 604 r.k., 1009 g.k., 1 g.kel., 19 ev., 174 ref., 33 izr., össz. 1840; 1940: 1167 r.k., 1143 g.k., 3 g.kel., 22 ev., 466 ref., 26 izr., 18 egyéb vall., össz. 2845. **

Soós I:129. - Patay 1982. - MKA 2000:178, 341.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.