Miskolc-Diósgyőr, 1945-ig Diósgyőr, B-A-Z m.: 1. Vára →Diósgyőr. - 2. Krisztus Testéről nev. pálos monostor. →Diósgyőr - 3. plébánia az egri főegyhm. miskolci esp. ker-ében. Diósgyőr faluban 1332: Boldogasszony-tp. volt, papja 12 garas pápai tizedet fizetett. 1440: mezőváros, 1514: koronauradalom. A pálos ktort 1526: Serédy Gáspár megrongálta, 1550: a törökök lerombolták, birtokait világi bérlők használták. - A várat 1679: a császári sereg kirabolta, felgyújtotta, a várost a bújdosók égették fel teljesen. Évekig néptelen, Miskolcra menekült lakói 1683 k. kezdtek visszatelepedni. A vár romlása ellenére a várkpna a 18. sz. közepéig használható állapotban maradt. - A városban 1577: ref. lelkész működött, a 15. sz: épült gótikus plébtp. is a ref-ok birtokába került, de vsz. az 1679-i égés során használhatatlanná vált, a ref-ok elhagyták. - A r.k. pléb-t 1712: a miskolci ref-ok elfoglalták, a város közepén fából, sövényből új tp-ot építettek. Ezt használták 1732-33: is, de az elhagyott gótikus plébtp. sztélye és oldalfalai még viszonylag épségben álltak. Felszerelésének néhány darabja 1746: a diósgyőri ref. prédikátornál volt, majd az általuk is használható felszerelési tárgyakat átvitték a miskolci (avasi) tp-ukba. - A ~i hívek számára 1712 u. a várkpnában tartottak néha istentiszt-et, s amikor a minoriták Miskolcon megtelepedtek, egy-egy minorita jött a lelkipásztori teendők elvégzésére. 1734: Erdődy pp. káplánt küldött. - III. Károly kir. Gsanyik pusztát a romos Sztlélek-ktorral együtt 1736. IX. 20: a sajóládi pálosoknak adta, azzal a kikötéssel, hogy állandóan két papot tartsanak a Diósgyőr szomszédságában levő Krisztus teste-monostor romjai helyén. 1737. V. 19: érkezett az első két szerz. a megtisztított felsőgyőri-majláti monostorba. 1739-40: új tp-ot és ktort építettek 9 cellával, 70 kötetes kvtárral. A tp. elé Szűz Mária, Szt István és Szt László kőszobrát állították. Mindez a sajóládi konventnek 12 ezer Ft-jába került. A szerz-ek ünnepélyes bevezetése 1742. V. 27: történt. 1747: Pongrácz István perjel a kolostortp. előtt álló királyszobrok mellé Nep. Szt János szobrát is felállíttatta. - A pléb-t is visszaállították, és 1738: beiktatták plnosnak Galovics Jánost, részére a kamara 1738-40: fából, sövényből felépített egy hevenyészett paplakot. 1738: felállították Nep. Szt János szobrát a Szinva partján, a híd mellett. 1738: a koronauradalom akkori bérlői (az egri kápt., Almásy János és Fáy László) megkezdték az évtizedek óta romossá vált és elhagyott gótikus plébtp. helyreállítását, most már barokk stílusban, restaurálását a kapu fölött elhelyezett címeres, feliratos tábla bizonysága szerint 1752: fejezték be. 1759-60: a kamara felépítette a paplakot is, kőből, mai helyén. - A vár tovább romlott, 1780: a várkpnában is be kellett szüntetni az istentiszt-eket, mert életveszélyessé vált. 1786: feloszlatták a pálos rendet, felsőgyőri ktoruk, tp-uk a kincstáré lett. 1809: a fr. háborúk idején fegyvergyárat akartak benne berendezni, de a terv nem valósult meg. A tp. felszerelését elárverezték, szétosztották. Egy harangja Diósgyőrbe, szószéke, orgonája 1803 k. Újhutára, barokk padjai Sajóbábonyba kerültek. Az 1737 u. épített ktor épületében 1810 u. az uradalmi erdőmester és számvevő lakását alakították ki. Sem a 18. sz. ktortp-ból, sem a kk. épületekből nem maradt semmi. - Mai Szűz Mária neve-tp-át 1752: építették. Org-ját (2/12 m/r) 1905: a →Rieger gyár (op. 1271.) építette, 1943: az →Angster gyár, 1975: Paulus Frigyes átépítette. Harangjait 1929: 86, 69 és 52 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. Anyakönyvei 1632-től. Kegyura 1880: a Pénzügymin. Anyanyelve 1880: m., szl., ném.; 1910: m.; 1940: m., ném., szl. - Filiája Ómassa. Oldallagosan ellátja 2001-: Miskolc-Hámor. - Plébánosai: Bezerédy Károly, 1790: Schmidt János, 1806: Veber János, 1822: Mahovszky József, 1829: Mihálik András, 1847: Ribáry János, 1851: Zaszkanszky János, 1853: Halmay István, 1859: Gregorics János, 1862: Posonyi József, Begovcsevich László, 1864: Vajhart Vince, 1869: Driszner József, 1877: Blazsejovszky Ferenc, 1894: Kiss László, 1911: Marnó Gyula, 1912: Meyer Béla, 1913: Anvander András, 1914: Fáber Adolf, 1922: Körmendy Lajos, Füstös Pál, 1955: Petróczky Lajos, 1976: Lászlófalvi Gusztáv, 1990: Kovács László. - Lakói 1910: 11.909 r.k., 376 g.k., 1267 ev., 3099 ref., 54 unit., 441 izr., 72 egyéb vall., össz. 17.218; 1940: 17.579 r.k., 1146 g.k., 49 g.kel., 5901 ev., 1537 ref., 222 izr., 105 egyéb vall., össz. 26.539. 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 1952 ffit, 316 nőt. - 2000. XI: hozzá tartozik a 799. sz. Ernye bán cserkészcsapat. - 1993: nyílt meg a Kisboldogasszony Óvoda. - Lapjuk: 1993: Plébániai Értes. Szerk. György József. Megj. havonta. - 4. g.k. parókia a hajdúdorogi egyhm. miskolci esp. ker-ében. 1929: szervező lelkészség, 1932: parokiális egyhközs. Tp-át 1961: Lisieux-i Szt Teréz tit-ra sztelték. 1981: épült a parókia, 1986: a torony. 1992: közösségi házat, 1998: el. isk-t nyitottak. - Filiái: Bükkszentkereszt és Bükkszentlászló. - Parókusa 2000: Szarka János. - Lapja 2001: G.K. Pászka. Megj. húsvétkor. Szerk. a parókus. **

3. Gerecze II:242. - Soós I:126. - Györffy I:749. - Patay 1982. - MKA 2000:341. - Kovács László közlése - 4. Schem. Hd. 1982:98. - Szarka János közlése