Maximilián, Szt (Thebeszte, É-Afrika, 273. dec.-295. márc. 12.): vértanú. - Római veterán fia. Diocletianus cs. idején végezték ki, miután nem engedelmeskedett a katonai behívóparancsnak, mert mint keresztény nem akarta letenni a császár istenségét hangsúlyozó pogány esküt. - Ü: márc 12. - Vértanúaktája: ÓÍ VII:192. (ford. Mosolygó Marcell) **

SzÉ 1988:142.

Maximilián, Kolbe, Szt, Rajmund, Mária, OFMConv (Zdunska Wola, Lengyo., 1894. jan. 8.-Auschwitz, 1941. aug. 14.): vértanú. - Szegény szülők gyermeke. 1907: lépett a r-be, szerzetes neve ~ Mária lett. Lembergben kisszeminarista és 1910: novicius. A fil-t 1912-től Krakkóban és Rómában, a teol-t 1915-től Rómában végezte. Itt 1915: fil., 1919: teol. dr. - 6 rendtársával megalapította a Militia Immaculatae (A Szeplőtelen Szűz Katonái) társulatot. 1914. XI. 1: ünn. szerz. fog-at tett. 1918. IV. 28: Rómában pappá szent. 1919: Krakkóban a rendi szem. fil. és egyhtört. tanára. Tüdőbetegségéből felgyógyulva elindította a Rycerz Niepokalanej (A Szeplőtelen Szűz Lovagja) c. folyóiratot. 1927: Varsó mellett megalapította Niepokalanow (a Szeplőtelen városa) ktorát, mely irányítása alatt gyors virágzásnak indult, 1930: Japánban alapított egy második Niepokalanowot is. 1936: ismét Niepokalanow házfőn-e. - 1939: a Gestapo letartóztatta, 4 hónapig volt börtönben. 1941. II. 17: Varsóban újra börtönbe került, V. 20: Auschwitzba szállították. VIII. 1: az egyik fogoly szökése miatti tizedelés során Franz Gajowniczek családapa helyett önként vállalta a halált. - A tizedeléssel kiválogatott foglyokat egy félig földbe ásott halálbunkerbe zárták össze, hogy lassú éhhalál végezzen velük. A bunkerből mindvégig hallatszott az imádság és az ének, amit ~ vezetett a halálraítéltek között. Két hét után már csak ~ volt életben (böjthöz szokott szervezete bírta az éhezést), Nagyboldogasszony vigíliáján egy injekcióval oltották ki életét. -- 1971. X. 17: b-gá, 1982. X. 10: sztté avatták. Ü: aug. 14. - A ker. sajtó és újságírók védőszentje. Mértéktelenség (torkosság, iszákosság) elleni harcban kérik oltalmát. **

SzÉ 1984:501. - LThK 1993. VI:174.