lúg: hidroxid-iont (OH) tartalmazó vegyület vizes oldata. A bőrt síkossá teszi, tömény oldatban roncsoló hatású, savval találkozva sót alkot. - Ősidőktől ismert és használt ~ a nátron~ (szilárd állapotban ~kő), a NaOH. Zsírokat és olajokat elszappanosít, a gyapot feldolgozásánal fontos kellék, növeli a textília szilárdságát és fényét. Az életfontosságú konyhasó a NaOH + HCl (nátron ~ + sósav) vegyülete, NaCl. - A Szentírásban. A bibliai időkben a növényi eredetű ~ot különféle növények, főként a sócserje (szarvacskás sócserje) és sziksófű (cserjés sziksófű) hamujából állították elő és olajjal keverték. Ásványi eredetű ~ot is ismertek. Mindkettőt tisztálkodáshoz ill. tisztítószerül használták (Jób 9,30; Jer 2,22; Mal 3,2). - Mal 3,2: tisztító hatása miatt az eljövendő Messiás képe, aki „olyan, mint a posztóványolók ~ja” (vö. Józs 10,3.5; 15,35; 19,21; 21,29; 1Sám 30,27; 1Krón 6,54.62; 7,8; 8,14; 24,30; Jer 2,22; Ezd 10,26.27.29; Neh 11,29). Jer 2,22: „még ha nátronnal mosod is magad és jó sok ~ot használsz is hozzá, gonoszságod akkor is megmarad színem előtt”. **

BL:1130.