🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > lótusz
következő 🡲

lótusz, egyiptomi lótuszvirág (gör. krinon, lat. Nymphaea lotus): a tündérrózsafélék családjába tartozó növény. - 1. A Szentírásban a héb. sosan szóval jelölt virágok egyike (→liliom), kihajló csészéhez hasonló virágú vízinövény, mely a mai héb-ben már az átvett nimphaea nevet viseli. Az 1Kir-ben Salamon tp-ának rozettáin látható szép ~díszítések az Istentől kapott bőség és termékenység szimbólumai (vö. 2Krón 4,5; Jób 40,21.22). - A nemzetség neve a vízitündérekhez, nimfákhoz kapcsolódik: a Héraklész által elhagyott szerelmes nimfa a Nílusba vetette magát, és ~szá változott. A Nílus mentén egykor végig nagy tömegekben élő ~ ma már csak a forrás- és deltavidék tavaiban található. Izr-ben a →Hule-tó nyílt víztükrén kis maradvány-foltja szigorúan védett. K-en több ehető, édes termésű növényt is ~nak neveztek (~fa, ~szilva). - 2. Mo-on a nagyváradi Püspökfürdőről áthozott, harmadkori maradványnak tartott hévízi ~, az egyiptomi faj mo-i változata, a hévízi fürdő és a bpi Lukács-fürdő melegforrásában a hideg telek ellenére is jól érzi magát. Ehető gumós gyöktörzséből eredő hosszú nyelű, kerek, öblös fogas szélű, fényes zöld színű levelei a víz színén úsznak. Víz alatti levelei nyíl alakúak. Úszó, kiterült virágjának széleslándzsás szirmai felül hófehérek, alul rózsásak. A szélsők a vízre fekszenek, a középsők csésze alakú kelyhet alkotnak, benne a sok sárga porzóval. A tojás nagyságú termésben rejtőző mogyorónyi, világosbarna, édes mag igen fontos táplálék volt, és ma is csemegeként árulják. A szegények a növény csaknem minden részét felhasználták táplálkozási célra. Mivel védi és javítja a hangszalagokat, a ~ az ékesszólás jelképe lett. -

3. A ~ 4000 éve Egyiptom szt növénye, a legkorábbi leletek díszítőeleme (egykor Felső-Egyiptom jelképe volt, ahogy a papiruszsás Alsó-Egyiptomé). A Nílus évi rendszeres áradása júl. közepétől hirtelen kezdődik. VII. 17: az Aranycsepp éjjele nagy ünnep annak emlékére, hogy Isis istennő könnye a Nílusba hullt és megindította az áradást. A kiszáradt talajban alvó rengeteg gyöktörzs életre kel, és egy héten belül ezernyi fehér tündér borítja a vízfelszínt. Minél bőségesebben virágzik, annál jobb termés várható a lerakott iszapon, a gyenge áradás ellenben akár éhínséget is eredményezhet. - Ozirisznek, az alvilág istenének koszorúját ~virágból készítették, Hórusz ~levélen ülve int csendre ujjával. Izisz és Ozirisz szt növényének fontos kultikus szerepe volt a tp. díszítéseknél és szert-okon. A ,Nílus menyasszonya', Ozirisz és Hórusz bölcsője a termékenység és bőség mellett az emberi létet meghatározó alapvető ellentétpárokat is szimbolizálta, mint az élet és halál, jó és rossz, fény és sötét, férfi és nő. A korabeli falfestmények mutatják, hogy az egyiptomiak szt növényként otthon vázákban is tartottak ~virágokat. -

4. Rokon fajai az épszélű levelű fehér tündérrózsa, a Szentföldön ritka, védett faj; a kék tündérrózsa telepített állományai ismertek; a hévizi ~ mindkét oldalon kopasz levelű fajta. India őshonos, szt növénye az indiai lótusz (Nelumbo nucifera) a tavirózsa hindi nevéről (nelumbu) és olykor dió nagyságú ehető magjáról kapta tud-os nevét. Piros szirmával és felálló kerek pajzs alakú leveleivel különbözik egyiptomi rokonától. A Gangesz felszínét helyenként sűrűn takaró, órákig mozdulatlan fényeszöld „tányérok” az örökkévalóságot idézik. Gazdag jelképi tartalmával a ~ minden része a hindu vallásnak is fontos jelképe. Ky.Z.

Kereszty 1998:323.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.