🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > légy
következő 🡲

légy (héb. zebub, lat. musca): a kétszárnyúak rendjébe tartozó, szerves hulladékok közelében tömegesen élő, fertőzést terjesztő rovar. - Palesztinában valóságos veszedelem, sem ember, sem állat nem lehet tőle nyugton. A Szentírásban a 4. az →egyiptomi csapások között (Kiv 8,16-28: a m-ban bögöly, vö. Bölcs 16,9). A Préd 10,1: a ~ek a kenetkészítő egész csészényi olaját tönkreteszik. Iz 7,18: Judea déli ellenségeinek képe. A →farizeusok szóhasználatában a gonosz lelkek vezére a ~ek ura, →Belzebub. - A m. néphagyományban több elképzelés is él a ~ eredetéről (→eredetmagyarázat). A legismertebb szerint a ~ az ördög teremtménye. Az ördög ugyanis irigységében és gőgjében úgy gondolta, ő is meg tudja tenni azt, amit Isten tett a teremtéssel. Ezért amikor Isten megteremtette a méhet, az ördög leutánozta, amit az isteni tevékenységből fölfogni vélt. Az általa létrehozott lények azonban nem gyűjtöttek mézet. Dühében ezért fölrúgta a kaptárt, s bogarai ~ként szálltak szerteszét. - Más változat szerint a ~ a nevét Noétól kapta, aki sikertelenül küszködött azzal, hogy a ~et távol tartsa a bárkától, s mivel nem tudta elzavarni, a végén türelmetlenségében így szólt: „hát akkor légy!” (maradj életben a bárkán). - Ismét más magyarázat szerint a ~et a tetűvel, a bolhával és a szúnyoggal együtt a →lustaság büntetésére teremtette Isten. - Mivel a ~ a méhvel ellentétben válogatás nélkül száll hol ételre, virágra, hol a szemétre, trágyára, ezért az állhatatlanság, jellemtelenség, hamisság jelképe. A ker. műv-ben a pokol fejed-ét és ördögeit néha hatalmas ~nek v. szúnyognak ábrázolják. Kk. kódexek széldíszítéseiben is látható a ~. - A →jeles napok között Margit asszony napjához (VI. 10.) fűződő hiedelem, hogy a ~ek az ő kötényéből szabadulnak el, s jelennek meg tömegesen.  **

Sachs 1980:189. (s.v. rovarok) - KML 1986:203. (s.v. legyek) - BL:1104. - MNL III:435.


légy: a kétszárnyúak (Diptera) rendjébe tartozó rovar. – Az igazi legyek családján (Muscidae) belül számos faj él Mo-on, közülök néhányat említünk. Az igazi légy (Musca domestica) világszerte elterjedt, kultúrakövető faj. A trágyáról, ürülékről gyümölcsre vagy más ételre szálló legyek betegségeket okozhatnak. A nőstény alkalmanként 100–150 petéjét trágyára vagy más bomló anyagra rakja. A kikelő lárvák gyorsan fejlődnek, évente 5 nemzedék is repülhet. – A házi légyhez nagyon hasonlít a szuronyos istállólégy (Stomoxys calcitrans). A lakásokba is berepül és előreálló szivókájával fájdalmas szúrást okozhat. – A közönséges húslégy (Sarcophaga camaria) 14–15 mm hosszú, szeme piros, teste fekete-szürkén mintazott. Általánosan elterjedt, a dögöt, a trágyát és a húst látogatja. A nőstény ezekre rakja petéit is. A nagyon szép fémzöld döglegyet (Lucilia ceasar) elhullott állatokon, trágyán, de leveleken ülve is megfigyelhetjük. – Lásd MKL VII:723. S.E.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.