🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > L > litánia
következő 🡲

litánia (a gör. lité, litaneia, 'könyörgés' szóból): előimádkozó és nép dialogizáló imaformája, Istenhez vagy szentekhez intézett könyörgéssorozat. Magyar népies neve: letenye. - 1. a liturgikus szóhasználatban szoros értelemben válaszos (respondeáló) imaforma: az előimádkozó mondja v. énekli a változó megszólításokat (invokáció), melyekre a nép azonos v. kissé változó formulával válaszol. Előképei: Zsolt 45; 117; 135 (minden 2. félsor: „mert az Ő irgalmassága örökkévaló”); Dán 3,52-90. Alaptémái már az 1Tim 2,1-2: föltűntek. Legősibb formái a szentmisében az ap-ok koráig követhetők. - 2. Fajtái. a) hívek egyetemes könyörgése. Legalább fő részeit a pp. mondta, a nép „amen”-nal válaszolt. A bizánci szert-ban: →ekténia. A lat. lit-ban: capitella, deprecatio, orationes solemnes, preces, rogatio. Első tanúja I. Szt Kelemen p. (ur. 88-97) (A korintusiakhoz, 59-61.). A ~ refrénje a 4. sz: K-en a →Kyrie eleison (vö. Mt 15,22), Ny-on: Domine, miserere. Az 5. sz: Ny-on is elterjedt a Kyrie. Annyira megkedvelték, hogy Rómában is kiszorította a korábbi választ. Ez a ~forma a nagypénteki lit-ban folyamatosan él (nagy oratio fidelium), a II. Vat. Zsin. (1962-65) lit. reformja a zsolozsmában és a szentmisében fölélesztette. - b) diákonusi ~. A katekumenok miséjében a diákonus volt az előimádkozója, s a nép Kyrie eleisonnal válaszolt. - 3. Fontosabb ~k. A →Mindenszentek litániája a legrégibb ~ és a többi ~ modellje; →Jézus nevének litániája, →Jézus Szíve litánia, Oltáriszentség-, Krisztus Vére-~, →Lorettói litánia, de régi imakönyvekben ~ja van a Gondviselésnek, Krisztus szenvedésének és az ismertebb szenteknek. - VIII. Kelemen p. 1601: a Mindenszentek ~ja és a Lorettói ~ kivételével betiltotta a ~k lit. használatát. A CIC 1917:1259.k. 2.§ is pápai jóváhagyáshoz kötötte ezt (1889: a Jézus neve-, 1899: a Jézus Szíve-, 1909: a Szt József-, 1960: a Krisztus Vére-~ kapta meg). A CIC 1983 a megkötést feloldotta. - 4. Az énekelt ~kat népénekes és gregorián dallammal egyaránt énekeljük. Többszólamú feldolgozások is vannak (pl. Palestrina, Lassus, Byrd, Monteverdi, Michael Haydn, Mozart). A többszólamú régi ~k legjelentősebb gyűjt-e Georgius Victorinus Thesaurus litaniaruma (1596). -

5. tág értelemben könyörgő körmenet, mert nagyon alkalmas körmeneti éneknek. Már az I. orleans-i zsin. 511: ebben az értelemben is használta a szót. A →búzaszentelő körmenet hivatalos neve litaniae maiores ('nagy ~'), a →keresztjáró napok körmenete a litaniae minores ('kis ~'). **

Radó I:456. - Onasch 1981:245. - LThK 1930. VI:598; 1993. VI:954. - Brockhaus II:440.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.