Magyar Katolikus Lexikon > L > ligátor


ligátor (a lat. ligo, 'megköt' szóból): a kolostorokban dolgozó könyvkötő barát. - A másolás után az elkészült íveket bőrszalagokra, bordákra fölfűzte, és a bordavégekkel fatáblák közé erősített kv-et bekötötte. A különösen megbecsült díszes kéziratokat bőrrel vonták be, s ebbe rézdúcokkal (filétával) finomvonalú mintákat préseltek (vaknyomás). A kódexre sárgarézből cizellált védősarkokat, kapcsokat is szögeltek. Sz.V.

Gulyás Pál: A kv-kötés. Bp., 1913. - Fitz József: A m. kv. tört. Uo., 1959.