lelkész: az általános szóhasználat szerint tág értelemben mindaz, aki a lelkekkel foglalkozik, azaz a lelkek pásztora; szoros értelemben áldozatbemutatásra föl nem szentelt lelkipásztor (a fölszentelt lelkipásztor a →pap); a hatályos jog szerint plébánosi joghatósággal nem rendelkező lelkipásztor (lat. cappellanus): olyan pap, akire a hívők valamely közösségének vagy csoportjának lelkipásztori gondozását (legalább részben) állandó jelleggel rábízták (564.k.). - A hívők ilyen sajátos csoportját alkothatják azok, akik életkörülményeik miatt nem részesülhetnek a plnosok rendes lelkipásztori gondozásában, pl. vándorlók, menekültek, nomádok, hajósok. Számukra ~ kijelölését a CIC külön is ajánlja (568.k., vö. CD 18). Ugyancsak a hívők külön csoportját alkotják a laikusi szerz. közösségek, a kórházban lévők, a börtönök lakói, a katonák, bizonyos társulások tagjai stb. - A ~ nem azonos a saját közösségét plnos módjára vezető kváziplébánossal, sem pedig azzal a pappal, aki olyan közösséget vezet, melyet a pp. az 518.k. szerint →személyi plébániává tett. Ez utóbbi saját lelkipásztora már nem ~, hanem plnos. A ~nek viszont nem „saját” közössége az a csoport, melynek gondozását legalább részben ellátja. A gyakorlati hasznosságon kívül már csak ezért is fontos, hogy a ~ feladatának végzése során kellő összeköttetést tartson a plnossal (571.k.). - A ~t, ha a jog másképp nem rendelkezik, v. valakit különleges jogok nem illetnek e téren, a →helyi ordinárius nevezi ki. Ha valakinek választói v. bemutatási joga van, a megerősítés ill. a beiktatás a helyi ordináriusra tartozik (565.k.). A laikusi szerz. intézmény (pl. női rend) házi~ének kinevezése csak akkor érvényes, ha előtte a helyi ordinárius megkérdezi azt az elöljárót, akinek joga van arra, hogy a közösség meghallgatása után egy papot javasoljon, de csak a megkérdezés szükséges az érvényességhez, s nem a vélemény elfogadása. Sem az elöljáró nem köteles azt a személyt javasolni, akit a közösség kíván, sem az ordinárius nem köteles azt kinevezni, akit az elöljáró javasol (567.k. 1.§). A ~ek ugyanúgy mozdíthatók el, mint a templomigazgatók (572.k.). - A ~ek feladatai a részleteket illetően a részleges egyhjog és a kategoriális pasztorációról kiadott sztszéki rendelkezések szerint igazodnak. A tábori ~ekre sajátos törv-ek vonatkoznak (főként az 1986. IV. 21: kiadott Spirituali Militum Curae kezdetű ap. rendelkezés; AAS 1986:481.), valamint az egyes kormányok és a Sztszék közötti megállapodások. A tábori ~ek munkájukat gyakran katonai ordinariátus, →tábori püspökség keretében végzik. - Ha a közösség v. a csoport székhelyéhez külön tp. is tartozik, mely nem minősül plébtp-nak, akkor - ha a közösség v. a tp. ellátása mást nem kíván - a ~nek kell a tp. igazgatójának lennie (570.k.) A laikusi szerz. intézmény ~ének sajátos feladata a lit. szolgálatok végzése. Az intézmény belső irányításába viszont nem szabad beavatkoznia (567.k. 2.§). - A ~eknek rendelkezniük kell a szolgálatukhoz szükséges →felhatalmazásokkal. Ilyeneket kaphatnak a részleges jog alapján, külön megbízással, de az egyetemes jog is felruházza őket bizonyos felhatalmazásokkal. Ezek: 1. A gondjukra bízott hívők gyóntatása, részükre az ige hirdetése, a szt útravaló és a betegek kenete kiszolgáltatása, sőt halálveszélyben a bérmálás is (566.k. 1.§). 2. Temetési szert. végzése szerz-ek v. az ap. élet társaságainak tagjai számára, ha az intézmény v. társaság laikusi jellegű (1179.k.). Ez a jog természetesen csak az ilyen közösségek ~eit illeti. 3. Kórházban, börtönben és tengeri úton a ~nek csak ezeken a helyeken gyakorolható felhatalmazása van a maguktól beálló, fönn nem tartott és ki nem nyilvánított →cenzúrák elengedésére. **

Erdő 1991:302.