Loreto, Olo.: 1. területi prelatúra. Eredetileg a numanai, 1240: a recanati ppséghez tartozott. 1565: a bazilikát kivonták Recanati joghatósága alól és protektor bíb-ra bízták. V. Sixtus p. 1586: ~t városi rangra emelte és ppséggé tette. A baz. a bíb. joghatósága alatt maradt, akit 1698: a Rómában székelő „Congregatio Lauretana” váltott föl. 1935: egész ~ ter. prelatúra lett pápai delegátus vezetése alatt. - 17 km²-en 2000: 11.276 l, 11.200 h, 5 pb, 2 ep, 40 szp, 47 sz, 240 szn, 4 ni, 4 ki-e volt. -

2. Szűz Mária-búcsújáró hely, Alma Domo Lauretana Marche tart-ban, Anconától D-re. Különlegessége, hogy a kegyhely jelleget nem kegykép v. kegyszobor adja, hanem Mária egykori názáreti háza, mely hatalmas bazilika közepén, márványfalakba foglaltan áll. - Legendáját a teramói Pietro Tolomei (†1473) írta le elsőként. Eszerint a Szűzanya kőből épített názáreti házát a muszlimok elől az angyalok 1291. V: a levegőbe emelték és átmenekítették az akkor Mo-hoz tartozó, dalmáciai Tersatto városába. A pp. és a Frangepánok vették gondjaikba, de a helybeli ker-ek elbizakodottsága miatt 1294. XII. 10: az angyalok ismét magasba emelték, és átvitték az Adriai-tenger túlsó oldalára, a ~i dombra. -

A Szent Háznak, Mária názáreti házának és a legendának a hitelességét 20. sz. tört., régészeti, filológiai és ikgr. kutatások megerősítették. Egy 1294. IX: kelt beszámoló elmondja, hogy Nikéforosz Angeli, Epirusz uralkodója feleségül adta leányát, Ithamárt Tarantói Fülöphöz, II. Anjou Károly nápolyi kir. fiához, s a hozományban „Isten Szűz Anyjának, Nagyasszonyunknak házából való kövek is voltak” (az Angeli névből lett a legendában 'angyalok'). A régészeti kutatások szerint a ~ban álló Szt Ház kövei és építésmódja idegen a környéken föllelhető anyagoktól és építési szokásoktól. A kövek faragása a Jézus korában Galileában működő →nabateusokra vall, s olyan zsidókeresztény feliratok vannak beléjük karcolva, amilyeneket Mária Názáretben lévő otthonánál találtak. - A ~i Szt Háznak eredetileg csak 3 oldala volt 3 m magas falakkal, mert Jézus korában Názáretben a házakat barlangok elé építették a hegyoldalba. A falazat felső részét a tetőzettel együtt 1536: építették helyben bányászott anyagból. - A ~i Szt Ház belső mérete 9,52 x 4,1 m, magassága 4,3 m. Ajtaja eredetileg az É-i, hosszanti oldalról nyílt, vele szemben állt az oltár. A Ny-i oldalon az ablak fölött 13. sz. végi, gótikus festett feszület. A falakon a 14-15. sz. umbriai isk. festőinek freskói voltak: a Szűzanya, Alexandriai Szt Katalin, Szt György, Szt Antal apát, Szt Bertalan és Limoges-i Szt Lénárd (akit sokáig a názáreti Szt Házhoz elzarándokló IX. Szt Lajos fr. kir-nak gondoltak). - A ház márványborítását II. Gyula p. (ur. 1503-13) adományozta, a szobrokat 1507 k. Bramante tervei szerint faragták. VII. Kelemen p. (ur. 1523-34) idején az É-i ajtót befalazták és 3 újat nyitottak. Az oltárt a kegyszoborral együtt III. Pál p. (ur. 1534-49) idején áthelyezték a K-i oldalra. - A kegyszobor a hagyomány szerint Szt Lukács műve volt. 1798: fr. csapatok kirabolták a tp-ot, a kegyszobrot elvitték Párizsba múzeumi tárgynak. 1801: a konkordátum megkötésekor adta vissza Napóleon ~nak. 1921: tűzvészben elégett, XI. Pius p. a vatikáni kertek egy libanoni cédrusának fájából faragtatta meg a másolatát, 1922: megkoronázta és ünnepélyesen vitték ~ba. 2002: a Szt Ház oltárán áll, mellette Szt József és Szt Anna szobra. -

A ~i bazilika. 1194. I. 4: Jordan umanai pp. a →Fonte Avellana ktorának tett adományában említi az „in fundo Laureti”-n álló Szűz Mária-tp-ot. 1315. X: bírói ítélet született rablólovagok ellen, akik 1313-14: erőszakkal behatoltak a ~i Szűz Mária-tp-ba, s kirabolták a felsorolt tárgyak tanúsága szerint fogadalmi ajándékokkal elhalmozott kegytp-ot. - A Szt Házat a 14. sz. elején fallal kerítették be, s hamarosan oszlopcsarnokot is építettek a zarándokok védelmére. Vsz. 1370-1420: ktor is épült, mely 4 saroktornyával a török támadások ellen is erősségül szolgált. VI. Orbán p. (ur. 1378-89) 1387: Mária születése (IX. 8., Kisboldogasszony) napjára a ~i tp-nak búcsút engedélyezett, amit IX. Bonifác p. (ur. 1389-1404) 1389. XI. 9: hirdetett ki. - 1451: már úgy beszéltek ~ról, mint egész Itália nagyon híres kegyhelyéről. - X. Leó p. 1514. XII. 8: a kegytp-hoz 12 stallumos társaskápt-t alapított. 1554. XI. 1: gyóntatóul 14 jezsuita pátert rendeltek, 1556: koll-ot alapítottak számukra. - 1468-1587: a Szt Házat magában foglaló hatalmas, 95 m hosszú, 60 m széles, 3 hajós késő gótikus baz-t építettek. Alapozását 1470-71: Giovanni Alberti, a főfalakat és a 3 apszis oszlopait 1471-80: Marino di Marco készítette. Giuliano da Maiano kezdte el 1483: az apszis tetőszerkezetét és tervezte később a baz. erődítését, amit Baccio Pontelli 1487: átdolgozott és Pietro Amorosi megvalósított. A nyolcszögletű kupolát 1498-1500: Giuliano da Sangallo építette; Pomarancio 1610-16: készített freskói elpusztultak, az újakat (Szeplőtelen Fogantatás és kihirdetése; lorettói litánia) 1890-1907: Cesare Maccari festette. A további munkákban Francesco di Giorgio Martini, Bramante, Sansovino, Antonio da Sangallo és Raniero Nerucci vett részt. A homlokzat 1570: készült el. A Szt Ház a kupola alatt áll, eredetileg a tp. minden részéből látható volt. -

Kápolnák. a) A baloldali mellékhajóból nyílók a bejárattól kezdődően: Keresztelőkpna, mennyezetképe 1612-15: Pomarancio, a bronz keresztelőmedence 1600-07: Tiburzio Bergelli műve. - Loyolai Szt Ignác és Néri Szt Fülöp kpnája. Az oltárkép Cristoforo Unterberger (†1798) olajképe nyomán készült mozaik. A falak Xavéri Szt Ferenc-képei 1932: Cesare Peruzzi művei. - Assisi Szt Ferenc kpnája. Az oltáron Domenichino Szt Ferenc-képe mozaikba áttéve. - Szt Mihály főangyal kpnája. Oltárképe Guido Reni (†1642) olajképének mozaik változata. A freskók Keresztes Szt Pál életét ábrázolják. - Jézus Szt Neve kpna. Oltárképe Gaspare Landi (†1830) Fájdalmas Szűz-képe mozaikban. - Az utolsó vacsora kpnája. Az oltárkép Simon Vouet (†1648) olajképének mozaik másolata. A falakon Lisieux-i Szt Teréz életének jelenetei (1887. XI. 13: elzarándokolt ~ba, és áldozott a Szt Házban). E kpnából kovácsoltvas kapu vezet át a szentély körüli kpnákhoz, melyeket részben az ajándékozó nemzetről neveztek el. - A Szt Kereszt kpnában az oltáron Fra Innocenzo da Petralia feszülete (1637), a falakon Biagio Biagetti Jézus szenvedéstörténete-freskói (1928-32). - A fr. kpna a szentségi kpna: az oltár fölött Szt Kereszt győzelme és fr. szentek-freskó, az oldalfalakon fr. keresztesek és Szt IX. Lajos olajképek, 1896-1903: Charles Lameire művei. - A szlávok kpnájában az oltárkép Stanislao de Witten Madonna-képe, a Cirill és Metód élete-freskókat 1912-13: Biagio Biagetti festette. - Az amerikai kpnát 1970: Beppe Steffanin festette: az oltárkép Mária Kirnő, a bal oldalfalon a mennybevitel dogmájának kihirdetése, a jobb oldalon a ~i Szűzanya, a repülés patrónája. - A német kpna az apszis közepén 1891: a ~i ház átvitelének 600. évford-jára készült. Képeit 1892-1902: Ludwig Seitz festette: az oltárkép Mária megkoronázása, a bal oldalfalon az Istenanya, a jobboldalin a Fájdalmas Szűz; Francesco Moretti üvegablakán a Szeplőtelen Fogantatás. - A lengyel kpna az apszis jobb oldalának első kpnája. Arturo Gatti képei (1912-39): középütt Mária, Lengyo. Királynője, jobboldalt Sobieski győzelme a törökök felett (1683), baloldalt az oroszok feletti győzelem Varsónál (1920); az oltárkép Jézus Szíve lengy. szentekkel. A kpna előterében Gaetani bíb. síremléke (1580). - Az urbinói hg-ek kpnája 1571-1600: két hg. adománya. Az Angyali üdvözlet mozaik-oltárképet 1582-84: Federico Barocci, a Mária halála, mennybevétele, megkoronázása freskókat 1582-83: Federico Zuccari készítette. - A spanyol kpna (1886-90) oltárán Szt József szobra, a falakon a Szt Család története sp. művészektől. - A svájci kpna oltárképe Szt Joachim és Szt Anna a gyermek Máriával, a falakon svájci születésű és Svájcban működő sztek, 1935-38: Carlo Donati műve. - A kpnák között 3 sekrestye: Szt Lukács- (Benedetto da Maiano Szt Lukács-szobrával, 1481), Szt János- (Luca Signorelli freskóival 1481-85) és Szt Márk-sekrestye (Melozzo da Forli képeivel 1477-79). -

b) A jobboldali mellékhajó kpnái a szentély felől: A mexikói kpna. Oltárképe Mária eljegyzése Carlo Maratta (†1723) képe alapján. Falképei: 1933: a guadalupei Szűzanya kegyhelye, 1927: egy pap vtsága, Giuseppe Pauri műve. - A kat. leányifjúság kpnája. Oltárképe a Szeplőtelen Fogantatás Carlo Maratta (†1723) képe alapján. A leányok védősztjeit festette meg Tito Ridolfi: 1933: Viterbói Szt Róza, Szt Johanna, a Gyermek Mária, B. Imelda, 1953: Goretti Szt Mária. - Szt Emigdius és Borromei Szt Károly kpnája. Az oltárkép Antonio Von Marron (†1808) képének másolata. - Paolai Szt Ferenc kpnája. Az oltárkép Cavallucci di Sermoneta (†1795) képének mozaikmásolata. A falakon Merici Szt Angéla. - Szt Ágoston és Szt Domonkos kpnája. Az oltárkép 19. sz. festmény mozaikmásolata. - A Massilla-Rogati kpna két 16. sz. adományozóról kapta a nevét. **

Tomcsányi Lajos: A ~i szt ház. Tört. értekezés. Uo., 1923. - EC VII:1556. - LThK 1993. VI: 1052. - Bálint-Barna 1994:38. - AP 2000:1098.