Lengyelország, Rzeczpospolita Polska: köztársaság Közép-Európa északi részén. - Határai: No., Balti-tenger, Oroszo., Litvánia, Letto., Ukrajna, Szl., Cseho. Ter-e 312.685 km², főv-a Varsó. Hiv. nyelve a lengy. - Ter-én az első régészeti leletek az őskőkorból származnak. A vaskor elején, Kr. e. 1500-500: jelentek meg a szlávok ősei, Kr. u. a 3. sz. közepén az Odera-Visztula között, a Kárpátoktól a Balti-tengerig szórványosan megtelepedtek. Lakói a Kr. u. 5. sz-tól a Visztula középső folyásánál a polanok, Krakkó környékén a fehér-horvátok. -

I. Tört. 1. 840-1306. A mondák szerint 840 k. egy Piast nevű parasztot harci érdemeiért választottak törzse vezérévé. Ő lett a későbbi államalapító Piast-dinasztia névadója. - Piast fia, 860: Ziemovit, utódai: Leszek, Ziemonysl és Miecislav (I. Mieszko ur. 960 k.-992) kiterjesztették hatalmukat, K-en az orosz, D-en és Ny-on a cseh és ném. településter. határáig. 966: Mieszko megkeresztelkedett, 963: hűbéresküt tett I. Ottó ném-róm. cs-nak (ur. 962-973). - Fia, I. (Vitéz) Boleszláv (ur. 992-1025) 3 háborúban legyőzte II. (Szt) Henrik cs-t (ur. 1004-24), és ~hoz csatolta Sziléziát, Morvao-ot, Danzigot és a K-i-tenger mellékét. D-en Mo. ÉNy-i részére is kiterjesztette hatalmát, innen azonban I. (Szt) István kir. (ur. 1000-38) kiszorította. K felé meghódította Kijevet. II. Szilveszter p-tól (ur. 999-1003) kir. címet és koronát kért. A lengy. küldöttség éppen akkor tartózkodott Rómában, amikor István m. főfejed. megbízottai hasonló célból érkeztek oda. A legenda szerint a p. a lengy. fejed. számára el is készíttette a koronát, de álomlátás után azt Istvánnak küldte el. - Boleszláv alatt a szórványos tanyák helyén falvak és vásárjoggal fölruházott mezővárosok alakultak. A nagyobb helységek és telepek közelében erősségeket építettek. ~ keresk. kapcsolatba került a bizánci és a ném. császársággal és a skandináv államokkal, különösen a Hanza-városokkal. - Boleszláv fia és utóda, II. Mieszko (ur. 1025-34) kegyetlen és szeszélyes uralkodó volt. Özvegye, Rexa (Richeza) ném. hgnő követte a trónon, aki a főbb hivatalokat ném-eknek adta. A nép, megunva az idegenek garázdálkodását, kiűzte az orsz-ból a kirnőt, aki a lengy. koronakincseket is magával vitte. - Fiát, I. (Megújító) Kázmért (ur. 1034-58) a clunyi bencések nevelték. III. Henrik cs. (ur. 1039-56) 1041: visszaadta trónját, s ő helyreállította a közrendet; megszilárdította a kerséget, új ppségeket, monostorokat és ktori isk-kat alapított. - Fia, II. (Merész) Boleszláv (ur. 1058-80), I. Béla m. kir. (ur. 1060-63) sógora, a törv-eket nem tartotta tiszt-ben, gyakran ellentétbe került alattvalóival és az egyh-zal. 1079: megölette (Szt) Szaniszló krakkói pp-öt. Emiatt fegyvert fogtak ellene, VII. Gergely p. (ur. 1073-85) kiközösítette. II. Boleszláv fiával, Mieszkóval együtt Mo-ra menekült, ahol I. (Szt) László kir. (ur. 1077-95) vendégszerető magatartását akkor sem változtatta meg, amikor a p. Boleszláv kiutasítását követelte. - II. Boleszláv elűzése után a lengy-ek öccsét, I. Ulászló Hermannt ültették trónra (ur. 1081-1102), aki IV. Henrik cs. (ur. 1056-1106) leányát vette nőül, de nem tudott tekintélyt szerezni magának. Összeütközésbe került a saját fiaival is, akik (Szt) László kir. intése ellenére, az országból nagy részeket követeltek maguknak. - I. Ulászló halála után a fiúk egymás ellen fordultak. III. (Ferdeszájú) Boleszláv (ur. 1102-39) II. (Szász) Lothár cs-tól (ur. 1125-37) Pomerániát hűbérül vette és Bambergi Ottó hittérítőt támogatta. Élete végén háborúzott Mo-gal. Országát felosztotta négy fia között: a legidősebb, Ulászló Krakkót és Sziléziát, Boleszláv Mazoviát és Kujaviát, Mieszko Gnieznót és Pomerániát, Henrik Szandomirt kapta. II. (Száműzött) Ulászlót (ur. 1139-46) elűzték; fivére III. (Göndör) Boleszláv (ur. 1146-73) halála után ~ legnagyobb része ugyan III. (Öreg) Mieszkóra szállt (ur. 1173-77), de az országnagyok megfosztották trónjától, és legifjabb testvérét, II. (Igazságos) Kázmért (ur. 1177-94) ültették a trónra. - Őt fia, I. (Fehér) Leszek (ur. 1194-99) követte, akit elűztek, s visszahelyezték III. Mieszkót (ur. 1192-1202). Ennek fiát, III. (Hosszúlábú) Ulászlót (ur. 1202) azonban III. Ince p. (ur. 1198-1216) kiközösítette, ezért visszahelyezték a trónra Fehér Leszeket (ur. 1206-27). Ő volt az első választott kir., aki az ország egyesítésén fáradozott. Halics miatt háborúzott Mo-gal (→halicsi fejedelemség). 1226-30: jelent meg Mazoviában (a Keleti-tenger mellékén) a →Német Lovagrend, akiket a →Barcaságból 1225 tavaszán űzött el II. András m. kir. (ur. 1205-35), Leszek viszont Oroszo. ellen szövetségest látott és talált a lovagokban. - Utóda és fia, IV. (Szemérmes) Boleszláv (ur. 1242-79) feleségül kérte 1239: IV. Béla kir. (ur. 1235-70) leányát, (Szt) Kingát, akivel →József-házasságban élt. 1241: a mongolok ~ot is pusztították (→tatárdúlás). V. István m. kir. (ur. 1270-72) 1270: Krakkóba ment és Boleszlávval szöv-et kötött. - Boleszláv utódát, II. (Fekete) Leszeket (ur. 1279-88) a lengy. főurak elűzték, ő azonban m. és kun segítséggel visszaszerezte trónját. - Leszeket IV. (Probus) Henrik, Szilézia hg-e követte (ur. 1288-90), és úgy látszott, hogy ~nak legalább Ny-i felét a ném. birod-hoz fogják csatolni. 1292: Kis-~ II. (Przemysl) Vencel cseh kir-nak (ur. 1278-1305) hódolt, míg Nagy-~ fejedelme, II. Przemyslav a p-tól kir. koronát kapott, de 1293: megölték. Ekkor Nagy-~ is meghódolt Vencelnek, aki elődjének leányát nőül vette. 1305: Vencel meghalt, kiskorú fiát megölték. -

2. 1305-1572. Vencel halála után a Piast család egyik, a csehek elől külföldre menekült tagja, II. (Fekete) Leszek fia, I. (Kurta) Ulászló a nagyurak hívására visszatért és, Krakkót szemelvén ki székvárosának, hozzáfogott a lengy. tart-ok visszafoglalásához: I. (Kurta) Ulászló (ur. 1305-33) a darabokra szaggatott ~ egységét helyreállította. XXII. János p-tól (ur. 1316-34) kapott koronával 1320. I. 20: kir-lyá koronázták. Ez évben leányát, Erzsébetet feleségül adta I. (Anjou) Károly Róbert m. kir-hoz (ur. 1307-42), aki segítette apósát a pogány litvánok, (Vak) János cseh kir. (ur. 1310-46), az orosz, svéd és lengy. ter-eken is terjeszkedő Ném. Lovagrend ellen. Ulászló szövetkezett a litvánokkal, és fia nőül vette Gedimin litván főnök leányát, amivel a két nagy ország egyesítésének útját egyengette. A m. hadakkal egyesülve megtámadta a ném. lovagokat, akik ellen 1331: a plovcei mezőségen győzelmet aratott. - Ulászló fia, III. (Nagy) Kázmér (ur. 1333-70) idejében kezdődött ~ 1587-ig tartó fénykora. 1343: a kaliszi szerződéssel megszerezte Kujávia tart-t és a dobrzini ker-et, a ném. lovagok javára lemondott Pomeránia és Kulm birtokáról. Vak János cseh kir-nak Mazoviáért s a lengy. kir. címről való lemondásáért átengedte Sziléziát, amint ezt sógora, I. Károly Róbert 1335: a →visegrádi kongresszuson mint békebíró eldöntötte. Kázmér, mivel fiúutód nélkül maradt, elhatározta, hogy a lengy. trónt (Anjou) Lajos m. hg-nek szerzi meg. A lengy. főurak és főpapok megnyerésére 1339: kiváltságaikat elismerte és bővítette; a nagyurak megfogadták, hogy Kázmér halála után elfogadják Lajost. 1339: a krakkói ogy-en egyhangúlag elfogadták Lajost a lengy. trón örökösének. Ettől kezdve töltötték be a lengy. trónt választás, és nem törvényes öröklés útján. Lajos trónörökös 1339: Visegrádon megfogadta a lengy. nemz. jogainak és kiváltságainak tiszt-ben tartását, nagybátyját nemcsak a litvánok, hanem János cseh kir. és IV. (Luxemburgi) Károly ném. cs. (ur. 1355-78) ellen is megsegítette, utóbbival 1362: Krakkóban ki is békítette. Kázmér mint törvényhozó 1347: a viszlicai gyűlésen a rendeknek latin törvénygyűjt-t mutatott be, mely magában foglalta Kis- és Nagy-~ korábbi, a lengy. közig. és igazságszolgáltatás alapját képező törv-eit. E gyűjt. nyomán jött létre ~ újabb törv-hozása. 1365: kelt a lengy. városoknak a ném. városi törv-ek szellemében kidolgozott szabályzata, mely a polg. fejlődésre nagy hatással volt. 1364: Kázmér megalapította a krakkói egy-et, ~ot Mazoviával és Haliccsal növelte. Trónja a szerződések értelmében unokaöccsére, I. (Nagy) Lajos m. kir-ra (ur. 1342-82) szállt. - Lajost 1370. XI. 17: Krakkóban koronázták lengy. kir-lyá (ur. 1370-82). A krónikások főként azt panaszolták, hogy rövid időt töltött ~ban, melyet anyja, az utolsó Piast uralkodó húga, Erzsébet özv. kirné kormányzott. Mivel Lajosnak sem volt fiú örököse, arra törekedett, hogy a lengy. koronát egyik leánya számára biztosítsa. 1374: a kassai gyűlésen kifejezte, hogy ~ területi épségét megőrzi, az ogy. beleegyezése nélkül a nemességtől semmilyen adót nem fog követelni. A rendek törvénybe iktatták, hogy az évi adó minden telek után - minden időre - 12 helyett 2 lengy. garas legyen. E kiváltságok fejében a rendek elismerték Lajos leányainak örökösödési igényeit. Néhány évvel később a főpapság is hozzájárult e határozathoz (→kassai egyezmény). - Lajos uralkodásának utolsó éveiben a lengy-ek nehezményezték, hogy nem akadályozta meg a kir. tisztviselők népet sanyargató visszaéléseit. Látván, hogy Lajos a halicsi fejedséget Mo-ba akarja bekebelezni, szerződésszegéssel vádolták. →Erzsébet kormányzónő, Lajos anyja két ízben is Budára menekült. - Lajos halála (1382) után az özvegy kirné egyik leányát sem engedte ~ba: idősebb leánya, Mária Luxemburgi Zsigmond jegyeseként a m. trón örököse volt; fiatalabb leánya, Hedvig Vilmos osztr. hg. jegyeseként volt kiszemelve arra, hogy a régi szerződéses viszonyt Mo. és ~ között fenntartsa. A lengy. rendek Radomskban elhatározták, hogy Zsigmond hg-et ~ból kiűzik, véget vetnek a Mo-gal kötött uniónak és Lajos leányai közül azt ismerik el kirnőül, amelyik megígéri, hogy állandóan ~ban fog lakni. A m. kirnővé koronázott Mária helyett Hedviget választották meg, akit Krakkóban 1384. X: megkoronáztak. 1385 elején Jagelló Ulászló, a pogány litván fejed. követséget küldött a lengy. udvarba, azzal az üzenettel, hogy egész népével megkeresztelkedik és Litvániát egyesíti ~gal, ha Hedvig őt választja férjéül. Hedvig ugyan jegyeséhez, Vilmoshoz ragaszkodott, de a lengy. nemz. kívánságára végül a litván fejed-hez ment feleségül. Jagelló Ulászló megkeresztelkedett, kir-lyá koronázták (ur. 1399-1434), de a kir. hatalmat (szokatlan eréllyel) egyelőre Hedvig gyakorolta. Hedvig bőkezű pártfogója volt a tud-oknak és a műv-eknek, megkoronázásától csak a lengy-eket szolgálta. - Zsigmond m. kir. (ur. 1395-1437) 1395. II: találkozott Hedviggel. Lemondott Halics-Ladomériáról, Hedvig pedig Mo-ra vonatkozó igényeiről. VII. 14: Zsigmond 16 é. formális békét kötött ~gal és lemondott Vörös-Oroszországról, s több, a lengy. keresk-re sérelmes rendeletet szüntetett meg a m. határon. Az osztr. Vilmos és a Ném. Lovagrend II. Jagelló Ulászló megbuktására irányuló akciójában Zsigmond nem vett részt. 1399: újra fölkereste rokonait Krakkóban. 1401: amikor a m. főúri ellenzék Zsigmondot elzáratta, az egyik párt hívására fegyveres kísérettel a Szepességbe tartott, de a Garák visszaverték. Néhány hónappal később Ulászló és Zsigmond megújították barátságukat, az 1399: özvegységre jutott Ulászló Cillei Annát, Zsigmond Cillei Borbálát vette feleségül. 1402: a pénzben szűkölködő Zsigmond Stibor által Neumarktot elzálogosította 10 ezer márkáért a lengy. kir-nak, aki azt pénzhiányból a Német Lovagrendnek zálogosította el 63 ezer m. ft-ért. Az 1407: kitört háborúban Zsigmond, a lovagrend hűbérura szövetkezett Ulászló ellen. Ulászló Grünwald mellett 1410. VII. 15: tönkreverte a lovagokat, nagymesterük is elesett. 1411. II. 1: a toruńi békében ~ megkapta Szamogitiát, rabváltás címén 100 ezer arany fizetésére kötelezték. 1412. III: a →lublói szerződésben Ulászló és Zsigmond békét és szöv-et kötöttek, megállapodtak, hogy egyikük halála esetén a két ország urai döntsék el, kié legyen Halics-Ladoméria; Alexandu cel Bun moldvai vajdát (1400-32) kötelezték, hogy tör. háború esetén Zsigmondot támogassa, különben fölosztják maguk között Moldvát. Ulászló Zsigmonddal Nagyváradra ment, ahol Szt László sírjánál tisztelgett, majd Budán Zsigmond átadta Ulászlónak az I. (Nagy) Lajos által Mo-ra hozott lengy. koronát. XI. 8: Zsigmond a velencei háborúhoz szükséges pénz előteremtésére 16 szepesi várost zálogosított el Ulászlónak 208.200 aranyért (→szepesi városok elzálogosítása). Mikor később a cseh →husziták Zsigmondot letették a cseh trónról és Ulászlónak kínálták azt, barátságuk újra meglazult, és Ulászló megengedte, hogy a csehek ~ban zsoldosokat toborozhassanak. 1426. XII: m. és lengy. főurak Leibicben, majd Lőcsén tanácskoztak, 1427. IV: megújították a békét. 1429. I. 22: tartott →lucki találkozón, melyen Zsigmond színleg a tör-ök elleni szöv-ről tárgyalt, valójában Jagelló Ulászló s unokaöccse és hűbérese, Vitold litván hg. között akart szakadást előidézni. Válaszul a lengy-ek a Vág völgyét és a Szepességet pusztító huszitákat támogatták Zsigmond ellen, aki az új litván fejed-et, Svidrigált és a Ném. Lovagrendet támogatta Ulászló ellen. - II. (Jagelló) Ulászló utóda a fia, a 10 éves III. Ulászló (ur. 1434-44) idején a Mo. és ~ közötti ellentét oldódott, de a cseho-i események őt is viszályba keverték Zsigmonddal és utódával, (Habsburg) Alberttel (ur. 1437-39). Borbála özv. m. kirné kezét s a fölajánlott m. trónt visszautasította, de öccsét, Kázmér hg-et támogatta a cseh korona elnyerésében Albert ellenében. Albert halála után a m-ok, tekintettel a török veszedelemre, kir-lyá választották Ulászlót (ur. 1440-44), de ő nem vette feleségül Albert özvegyét, Erzsébetet, amiből polgárháború támadt, s az Erzsébet halálával ért véget. 1443. VII. 22-1444. I. 25: a tör. elleni →hosszú hadjárat és a megszegett →szegedi eskü után XI. 10: a →várnai csatában I. Ulászló elesett, a II. m-lengy. perszonálunió is fölbomlott, és mind a két orsz. uralkodó nélkül maradt. - A lengy-ek Ulászló fiát, IV. Kázmért (ur. 1447-92) választották kir-lyá. Kázmér trónra lépte előtt összeült Kassán egy m. és lengy. főurakból álló biz., hogy a két orsz-ot 4 éve bomlasztó zavaroknak és harcoknak véget vessen. E biz. egyelőre 2 é. fegyverszünetet kötött a szabad keresk. és nyugalom biztosítására. Kázmér csak 1447: fogadta el a koronát. Litvániát, melynek azelőtt hg-e volt, ~ rovására nagyobbította, a krakkói érs-kel civakodott és a nemesség kiváltságait olykor megsértette. Háborúiban legyőzte a tescheni hg-et, kinek orsz-át ~hoz csatolta; a II. toruńi békében 1446: a Ném. Lovagrendet Ny-Poroszo. átengedésére kényszerítette, K-Poroszo-ot lengy. hűbéressé tette, így Kázmér alatt ~ a Fekete-tengertől a Balti-tengerig terjedt. - Kázmér idejében →Giskra és huszita rablóbandája lengy. segítséggel harcolt →Hunyadi János és I. (Hunyadi) Mátyás kir. (ur. 1458-90) ellen. Mátyás a rablókat megfékezte, s Kázmér Havasalföldön és Moldvában is eredménytelenül izgatott Mátyás ellen. A csehek Podjebrad halála után, 1471: Kázmér fiát, Ulászlót választották kir-uknak, II. Frigyes cs. (ur. 1452-93) Ulászlóra ruházta a cseh koronát, és Kázmér hg. (IV. Kázmér másik fia, [Szt] →Kázmér) a m. összeesküvők hívására Mátyás megbuktatására Mo-ba indult. Mátyás kiűzte versenytársát, a lengy. és cseh kir-t Boroszló ostroma közben megalázta, s ezek 1478: békéért könyörögtek. - IV. Kázmér fia és utóda, I. János Albert (ur. 1492-1501) megpróbálta csökkenteni a nemesi kiváltságokat. Utóda, Sándor (ur. 1501-06) alatt viszont a rendek korlátozták a kir. hatalmat: 1505: az ogy. megvonta a kir-tól a jogot, hogy egy törv. keretén belül rendeletet adhasson ki a két kamara tudta és beleegyezése nélkül; a kir. többé nem intézkedhetett a koronajavakról, azokat nem terhelhette meg adóssággal. Laszki kancellár 1506: adta ki a nemesség sürgetésére a törv-ek gyűjt-ét (Mo-on ekkor készült Verbőczy István →Hármaskönyve). - E két gyenge kir-t I. (Öreg) Zsigmond, a litvánok nagyhg-e követte (ur. 1506-48) aki megfékezte a főurakat, lecsendesítette a háborgó Litvániát. Unokaöccse, Albrecht hg., a Ném. Lovagrend nagymestere prot. lett, a rend birtokait világiak kezére adta és mint porosz hg. lett ~ hűbérese. Zsigmond trónralépte után, tekintettel a török és az orosz veszélyre, II. (Jagelló) Ulászló (ur. 1490-1516) m. kir-nak szöv-et ajánlott és feleségül vette Szapolyai István nádor (1492-99) leányát, Borbálát. Ezzel reményt nyert a m. korona elnyerésére, melyet I. (Habsburg) Miksa cs. (ur. 1493-1519) családjának igyekezett biztosítani. Miksa követe szöv-et ajánlott Zsigmond ellen III. Vaszilij orosz cárnak (ur. 1505-33), aki először kezdte Ny-i szomszédait szorongatni. A cár ezt elfogadva 1514: elfoglalta Szmolenszket, Orszánál azonban csatát vesztett. Miksa 1515: a pozsonyi találkozón kibékült Zsigmonddal, II. Ulászlóval családi szerződéseket kötött. Miksa Zsigmondot el akarta fordítani a Szapolyai-párttól, ezért Borbála halála után Sforza Bonát ajánlotta neki nőül, akit Zsigmond ~ nagy kárára el is vett. - II. (Jagelló) Lajos m. kir. (ur. 1516-26) a Ném. Lovagrend ellen segítette Zsigmondot, aki 1526: a tör-ök ellen 6 ezer lengy. vitézt küldött Lajos táborába, kik közül sokan Mohácsnál vesztek. 1526 u. Zsigmond I. (Habsburg) Ferdinánd (ur. 1526-64) és I. (Szapolyai) János (ur. 1526-40) között többször, pl. 1527. VI. 1: Olmützben békét közvetített, kevés eredménnyel. 1528: amikor Szapolyai I. Ferdinánd vezérei elől Tarnovba menekült, Zsigmond megengedte neki, hogy zsoldosokat gyűjthessen. 1539: leányát, Izabellát adta feleségül Szapolyaihoz, akitől II. (Szapolyai) János Zsigmond (erdélyi fejed., ur. 1541-51, 1556-71) született. - Zsigmondot a lengy. trónon egyetlen fia, II. Zsigmond Ágost (ur. 1548-72) követte, akit a rendek még atyja életében megkoronáztak, s aki 1544 óta Litvániát kormányozta. Neje, a köznemes Radzivill Borbála (kivel →klandesztin házasságot kötött) és Sforza Bona meg a főnemesek között versengés támadt. A →reformáció egyre terjedt, és maga a kir. sem idegenkedett az új tanoktól. 1572: az ogy. törv-be iktatta a szabad vallásgyakorlást. A reformáció diadala azonban rövidéletű volt, mert néhány évtizeddel később a jezsuiták ~ java részét visszatérítették a kat. hitre. - Háborúiban Zsigmond Ágost sikeres volt. Kettler, a kardrend nagymestere Livóniát, Kurlandiát és Semigaliát kapta hűbérül. 1569: a lublini ogy-en Litvániát, a porosz tart-t, Volhiniát, Podóliát és Ukrajnát egyesítette ~gal, megvédve Brandenburg és Oroszo. terjeszkedésétől. ~ ekkor érte el legnagyobb kiterjedését: ter-e 940 ezer km², lakossága kb. 35 millió. Zsigmond Ágost ~ot új ker-ekre osztotta és a visszaéléseket megszüntető rendkívüli törv-széket állított föl. 1551: szívesen fogadta a húgát, Izabella erdélyi fejed-asszonyt és fiát, aki 1556: az erdélyi rendek hívására visszatért apja trónjára. Zsigmond a Habsburgokat támogatta, mióta I. (Habsburg) Ferdinándhoz adta feleségül egyik leányát. -

3. 1572-1772. II. Zsigmond halálával (1572) kihalt a Jagelló-ház. A szabad királyválasztási jog visszaszállt a nemz-re, de e jog gyakorlása polgárháborús állapotba sodorta ~ot. 1573: Ernő osztr. főhg. és IX. Károly fr. kir. (ur. 1560-74) öccse, Valois Henrik közül utóbbit választották, ám 2 hónappal a koronázás után a bátyja örökös nélkül meghalt, a fr. trón őt illette. Ezért Henrik vadászat ürügyén elhagyta Varsót, s a lengy. koronázási jelvényekkel együtt hazaszökött Fro-ba. E válság közepette Uchanski prím. és ~ ideigl. helytartója a nemesség gyűlésének bevárása nélkül, államcsínnyel II. Miksa cs-t (ur. 1564-76) kiáltotta ki kir-nak. A nemesség, élén a tekintélyes Zamoyskival 1575: azt javasolta, válasszák kir-lyá a Jagelló-ház sarját, II. Zsigmond Ágost húgát, az 50 é. Anna hgnőt. Ezt a többség elfogadta, s miután Anna férjéül az erdélyi fejed-et, →Báthori Istvánt szemelték ki, a rendek arra kötelezték Báthorit, hogy tegyen esküt az alkotmányra, és Anna hgnőt vegye feleségül. - Báthori István megválasztásának nagy jelentősége lett ~ tört-ében. Bár a nemesség és a Miksát pártoló papság kezdetben tartózkodó volt, Báthori erélye és uralkodói bölcsessége a nemességet főleg azzal nyerte meg, hogy a legfelső ítélőszékek fölállításával Litvániában és ~ban is lemondott az igazságszolgáltatás közvetlen befolyásolásáról. A papságot engedékenységével arra is rábírta, hogy Oroszo. ellen indított háborúit tekintélyes összegekkel segélyezze. - Báthori országa védelmére erős, állandó hadsereget teremtett. Zamoyski tanácsára megszervezte az első gyalogezredet, szolgálatába fogadott megbízható m. vitézeket és csapatokat, és megszervezte a kozák csapatokat. A hadi kiadásokat a papság adakozásából és a fölemelt adókból fizette. IV. (Rettegett) Iván orosz cár (ur. 1533-84) féltékenyen nézte ~ erősödését. Báthori oroszokon aratott diadalainak fénypontja Polock bevétele volt. Ezután azonban a p. kívánságára (mert Iván cár Báthori megállításáért Oroszo. katolizálását ígérte) 1582: kénytelen volt 10 évre békét kötni az or-okkal. - Mo-gal és erdélyi alattvalóival Báthori összeköttetésben maradt, remélve, hogy a szöv-es lengy-m-erdélyi hadak élén a törököket kiűzheti Mo-ról. E terve éppúgy nem teljesült, mint az, hogy öccsét Zsigmondot m. kir-lyá, Zamoyski kancellárt Erdély fejed-évé tegye. - Báthorit a főnemesség vétójoga a lengy. alkotmány reformjára ösztönözte, de mielőtt terveit megvalósította volna, 1586: Grodnóban meghalt, s vele együtt sírba szállt ~ hatalma és nagysága; a következő 200 év a hanyatlás és megaláztatás története. - A Habsburg-ház Miksa főhg. alatt ~ot is hatalmába akarta vonni. A trónt azonban végül a kúria és Zamoyski jelöltje nyerte el. 1586: Zsigmondot (III. [Wasa] János svéd kir. és Katalin lengy. hgnő fiát) választották meg kir-nak. III. Zsigmondot (lengy. kir. 1587-1632, svéd kir. 1592-99) prot. atyja a Jagellók kihaltával a lengy. korona reményében kat-nak neveltette. - III. Zsigmond, Zamoyski segítségével igényeit Miksa főhg-gel szemben, akit Zamoyski végül foglyul ejtett és lemondásra kényszerített, megvédte, folytatta a már Báthori István által megkezdett ellenreformációt. Mint a jezsuiták barátja s II. Ferdinánd (ur. 1619-37) sógora, üldözni kezdte a másvallásúakat. Atyja halála után 1594: a svédek kir-ukká koronázták ugyan, de arra kötelezték, hogy a kormányzást (távollétében) prot. nagybátyjára, Károly hg-re (I. Gusztáv fiára, régens 1599-1604) bízza, aki igényelte a trónt. III. Zsigmond 1598: háborút indított Svédo. ellen, melynek elvesztése után IX. Károly (ur. 1604-11) lett a svéd kir. ~ és a svédek között 60 é. háború támadt. IX. Károly utóda, II. Gusztáv Adolf (ur. 1611-32) elragadta ~tól Livóniát és a porosz partvidéket. Amikor Gusztáv Adolf 1629: a ném. prot-ok segítségére indult, ~gal békét kötött és visszaadta Livónia egy részét s néhány porosz várost. III. Zsigmond Oroszo-gal is hadakozott, mert kat. hitre térése reményében támogatta Dimitrij trónkövetelőt; mikor a g.kel. kozákokat iparkodott áttérésre rábírni, azokkal is szembekerült. A tatárokkal és az oláh vajdával is háborúzott. Mint II. (Habsburg) Ferdinánd (ur. 1615-28) sógora, ellensége volt Bethlen Gábor erdélyi fejed-nek (ur. 1613-29), aki ellen Homonnayt támogatta. Mikor Ferdinándot a tör-ök ellen is segítette, a szultán ~ ellen küldte hadait. 1621: Chocim táján a lengy-ek szétvertek egy tör. sereget, III. Zsigmond sietve békét kötött a portával. Zsigmond Varsóban halt meg, ahová Krakkóból áttette a kir. székhelyet. - A trónon fia, IV. Ulászló követte (ur. 1632-48), kit az oroszok még atyja életében kiszemeltek cárnak, de nem került az or. trónra. Vitéz, bölcs kir. volt. 1633: Szmolenszknél legyőzte az or-okat; 1635: visszaszerezte az apja alatt elvesztett Poroszo-ot, megfékezte a rablóportyáik miatt veszélyes kozákokat is. ~ belső állapota a régi maradt, reformokat nem sikerült megvalósítania. Oltalmába fogadta a vallásuk miatt üldözötteket, 1645: Toruńban kat-prot. hitvitát rendezett, védelmébe vette a jogfosztott kozákokat, akik 1648: tavaszán tatár segítséggel tönkreverték a lengy. sereget, a nagyhetmant is elfogták, IX. végén bevették Lwówot (Ilyvó), s a háború kat-ort. vallásháború jelleget öltött. - Ősszel IV. Ulászló meghalt, öccse, a volt jezsuita és bíb., II. János Kázmér követte (ur. 1648-68). 1651. VI: Berestecskó mellett legyőzte a kozákokat. 1657: a svédek, a brandenburgiak és II. Rákóczi György erdélyi fejed. (ur. 1648-60) szövetséget kötött ~ ellen, melyet föl akartak osztani maguk között. Rákóczi, Báthori István példáját követve, a lengy. koronára áhítozva, 1656. XII: szerződés szerint a svédeket segítve háborút kezdett ~ ellen. A svédek a dánok támadása miatt hazatértek, Rákóczi György János Kázmér kir. fogságába esett, hadvezérét, →Kemény Jánost a tatárok ejtették rabságba. János Kázmér 1657: a wehlaui szerződésben elvesztette a porosz hgséget (a Hohenzollernek uralma alá került Poroszo. megkezdte az 1945-ig tartó harcot a lengy-ek tengerparttól való visszaszorításáért). 1658 u. száműzték az ariánusokat, akiknek jelentős része Erdélyben telepedett le. 1660: az oliwai békében Kázmér lemondott Livóniáról, Észtföldről és a svéd koronáról. A kozákok or. segítséggel kivívták függetlenségüket, s attól kezdve Oroszo-gal tartottak. A kozákok elpártolását s az 1667-ig húzódó háborút az andruszowói béke zárta: Szmolenszk, Csernyigov és a Dnyeperen túli Ukrajna Kijevvel az or-oké lett. János Kázmér e béke megkötésekor már nem ült a trónon, mert 1668. IX. 16: a rendek lemondatták (az 1652 óta jogszokássá lett liberum veto alkalmazásával), s egy párizsi ktorba vonult vissza. - A Habsburg és fr. párt küzdelméből az előbbit támogató többség Wisniowiecki Korybut Mihályt ültette a trónra (ur. 1669-73); e korból ered a közmondás: Polska nierzadem stoi („~ot a rendetlenség tartja fönn”). A tör-ök elfoglalták Kameniecet, a tatárok Lwówot fenyegették, s a határszéli vajdaságokat dúlták. Mihály kir. 1672: a gyalázatos bucsacsi békében átengedte a tör-nek Podóliát s a v. kijevi vajdaság megmaradt részét és évi adó fizetését vállalta. - →Sobieski Jánost 1673: Chocim vára melletti tör. elleni győzelme után III. János néven kir-lyá választották (ur. 1674-96). A XIV. Lajos fr. kir-tól (ur. 1643-1715) kapott évi díj és fr. nejének, La Grange Máriának befolyása 1680-ig a fr. szöv-hez kötötték. A fr. kir. kívánságára békés pol-t folytatott a tör-kel, akit a m. kir. ellen izgatott; megújította igényeit Sziléziára, támogatta a kuruc fölkelőket, akinek megengedte ~ban a toborzást. Az 1675. VI. 15: kötött szerződés értelmében a fr . kir. 300 ezer aranyat biztosított Jánosnak évenkint abban az esetben, ha ígéreteit beváltja. 1677: a fr-lengy. pol. megváltozott. IV. Mohamed szultán (ur. 1648-87) III. Fjodor cárral (ur. 1676-82) háborút kezdett, ezért nem indíthatott I. (Habsburg) Lipót cs. (ur. 1657-1705) ellen is háborút. A lengy. közvélemény sem támogatott egy háborút a cs. ellen. Sobieski pol-t váltott, a kurucokat eltiltotta a toborzástól. XIV. Lajos ennek hírére addigi követe, Bethune helyére Vitryt küldte Varsóba, de a Habsburg-lengy. szöv-et nem tudta megakadályozni. 1680: Sobieski és neje Lipóttól remélték, hogy fiuk, Jakab számára valamelyik főhgnő kezét elnyerhetik, s az alkotmány módosításával a koronát a Sobieski családban örökletessé tehetik. A tör-ök hadi készületei 1682: háttérbe szorították a bécsi udvar bizalmatlanságát. Sobieski hazaárulási perrel eltávolította a fr. párt vez-it, 1683. III. 31: a krakkói ogy-en szöv-et kötött Lipóttal. Amikor Kara Musztafa nagyvezír 1683 tavaszán hadával Bécs alá vonult, III. János a kikötött nagy díj fejében Bécs fölmentésére sietett. Bécs falai alatt, egyesülvén a Savoyai Jenő vezette ném. birod. csapatokkal, kb. 70 ezer katonával, legyőzte és megfutamította a tör-öt. A cs-ral kötött szöv. alig élte túl a Bécs és Esztergom falai alatti diadalokat: Sobieski a tör. háború folytatásához szükségesnek ítélte a kurucokkal való megegyezést, Thököly Imre fejed. (ur. 1690) kérésére közbenjárt I. Lipót és a fölkelők között. Ezzel bizalmatlanságot keltett az udvarban, ahol azzal gyanúsították, hogy a fölkelők segítségével meg akarja megszerezni a m. koronát. Sobieski névleg a liga tagja maradt, a fr. pénz befolyása alatt megint fr. zsoldba szegődött. Uralkodását ezután belviszályok zavarták. Fr. neje saját fia kitagadásával Conti hg-nek ígérte oda a lengy. trónt, Litvánia nagyjai megtagadták az engedelmességet, Podóliát Sobieski sehogy sem tudta a tör-től visszafoglalni. Sobieski halála után a trónigénylő fr. Conti hg. és a kat. hitre tért Ágost szász választófejed. közül az utóbbi pénze és I. Lipót cs. befolyására II. (Erős) Ágost (ur. 1697-1733) lett a lengy. kir. A →karlócai békében 1699. I. 26: Podólia visszakerült a tör-től, de II. Ágost 1700: belépett abba a szöv-be, melyet I. (Nagy) Péter cár (ur. 1682-1725) és IV. (Oldenburg) Frigyes dán kir. (ur. 1699-1730) kötött XII. Károly svéd kir. (ur. 1697-1718) ellen, aki Svédo-ot újra É-Eu. vezérállamává akarta tenni. XII. Károly a dánokat és or-okat háborúban leverte, s 1701: Litvániában és ~ban termett. Nem ismerte el II. Ágostot lengy. kir-nak, elűzte őt ~ból, s 1704. II. 14: megkoronáztatta Lesczinski Szaniszlót (ur. 1704-09). ~ot csak XII. Károly bukása mentette meg a svéd igától. II. (Erős) Ágost mint I. Frigyes Ágost (ur. 1709-33) foglalta el a trónt, ellenfelei csak polgárháború után, Svédo. 1720: ismerték el lengy. kir-nak. - A nagy svéd háború idején történt, hogy II. Rákóczi Ferenc fejed. (ur. 1704-11) ~ban Lubomirszki hg. házában menedéket talált és Du Héron varsói fr. követ útján XIV. Lajossal lépett összeköttetésbe. I. Frigyes Ágost nem szívesen látta a kurucokat ~ban, épp csak elnézte Du Héron és utóda, Bonac márki kapcsolatát Rákóczival. Amikor XII. Károly Rákóczinak ajánlotta a lengy. trónt, Rákóczi visszautasította. 1711: a →szatmári béke idején, Rákóczi éppen ~ban járt, segítséget kért I. Frigyes Ágosttól meg I. (Nagy) Péter cártól, eredménytelenül. Bujdosóként élt egy ideig Jaroszlavban, majd Danckában, hívei közül többen halálukig Jaroszlavban maradtak. - I. (Nagy) Péter cár fizetett párthívei számát gyarapítva kijelölte utódainak az utat, melyen bekebelezhetik a bomladozó ~ot. III. Ágost (ur. 1733-63) az oroszoknak engedte át Kurlandot és Livóniát; a fr-k és a tör. által támogatott versenytársát, Lesczinskit Danckába űzte. 1736: a koronázás után egész ~ elismerte őt kir-nak. - II. (Nagy) Frigyes (ur. 1740-86) porosz kir. hadai a →hétéves háborúban végigdúlták ~ot. - III. Ágost halála után két párt versengett a hatalomért. II. (Nagy) Katalin cárnő (ur. 1762-96) és II. (Nagy) Frigyes a Czartoriski-párt emberét, Poniatovski Szaniszlót, a bécsi és a fr. udvar III. Ágost fiát támogatta. A Czartoriskiak or. segítséggel emelték Poniatovskit a trónra.

4. 1772-1795. ~ hanyatlásának főoka a megnyirbált kir. hatalom, mely az Ágostok korában összezsugorodott, III. Ágost távolléte alatt megszűnt, s rendezetlen maradt a trónutódlás. A perlekedő főnemesek kormánya döntött a tartományi és az ogy-eken; s a kiváltságait féltő nemesség elutasította a reformokat. 1772 e. 55 ogy. közül 48 eredmény nélkül zárult. Végül a pártok fegyvert fogtak egymás ellen. 1717: a nem kat-ok jogait korlátozták, 1724: Toruńban sokat megöltek közülük, 1736: minden áll. hivatalból kizárták, diplomáciai állásra is méltatlannak nyilvánították őket. A jezsuitáktól szított türelmetlenséget a szomszédok, különösen II. (Nagy) Katalin cárnő használta föl arra, hogy a →fölvilágosodás előharcosaként beavatkozzon ~ ügyeibe. II. (Poniatovski) Szaniszló Ágost (ur. 1764-95) trónralépésével ~ or. befolyás alá került. A lengy. kat. rendek vallásüldözése ürügyén Katalin cárnő és II. (Nagy) Frigyes a vallásszabadság védelmében pártját fogták az üldözötteknek, mire azok és az oroszokhoz szító párt feje, Radzivill Radomban szöv-et kötöttek és segítségül hívták az or-okat. Rephin az or. csapatok élén elfogatta a kat. párt vezéreit, és a rendektől kikényszerítette a vallásszabadságot és az ígéretet, hogy Oroszo. beleegyezése nélkül ~ alkotmányán nem változtatnak. - A kat. és nemz. párt megkísérelte az or. iga lerázását. E célra Barban szintén fegyveres szöv-et alakított, mely a többi között eltörölte a liberum vetót, Poniatovskit megfosztotta trónjától, aki újra behívta az or-okat, s azok elfoglalták a bari szövetségesek várait. Csak a fr. kormány segített azzal, hogy Dumouriezt és több tisztet küldött ~ba, s Töröko-ot arra bíztatta, hogy üzenjen hadat az or-oknak. De ezt a háborút is a cárnő nyerte meg. - Amint az oroszok leverték ~ot, II. (Nagy) Frigyes kezdeményezésére a porosz, orosz és osztr. követek 1772. VIII. 5: aláírták ~ első fölosztásának szerződését, melyet az uralkodók szentesítettek. Mária Terézia (ur. 1740-80) baljóslatú szavakkal írta alá a szerződést, de éppen ő foglalta vissza 1770: a Zsigmond kir. által 1412: elzálogosított →tizenhat szepesi várost. Az I. fölosztás alkalmával, amit 1773. IX. 18: a lengy. ogy. szentesített, ~ össz. 751 ezer km² teréből 214 ezret vesztett; Au. ebből a krakkói és a szandomiri vajdaság felét, a lwówi (ilyvói) és belzi vajdaságot, Halicsot és Ny-Podóliát, össz. 70.480 km²-t kapott 2,7 mill. lakossal; Poroszo. megkapta Ny-Lengyo-ot, Dancka és Toruń kivételével és a Netze-kerületet, össz. 34.745 km²-t, 416 ezer lakossal; Oroszo. lengy. Livóniát, a polocki és minszki vajdaság felét, a vityebszki és msztiszlavi vajdaságot, össz. 108.750 km²-t 1,8 mill. lakossal. - Az I. fölosztás után Kosciuszko Tádé vezetésével hazafias reformpárt alakult, mely a kirságot örökletessé akarta tenni s a polgárságnak követválasztási jogot akart adni. - Katalin cárnő és II. Frigyes Vilmos porosz kir. (ur. 1786-97) új fölosztásra törekedett. Katalin I. Ferenc cs-t (ur. 1792-1835) és Frigyes Vilmost a →francia forradalom elleni háborúra biztatta, s a hátuk mögött előkészítette ~ II. fölosztását. Az or. párt és vele Poniatovski kir. Targovicban új fegyveres szöv-et kötött, névleg a régi alkotmány védelmezésére, valójában az or. beavatkozás előidézésére. A hazafias reformpárt ezen árulókkal szemben II. Frigyes Vilmos kir-hoz fordult. Közben Szuvorov or. tábornok már Poniatovski védelmére sietett és megtámadta Kosciuszko hadait. Kosciuszko elbukott, s Szuvorov a Dubienka melletti diadal után bevonult Varsóba. - 1793. I. 4: Orosz- és Poroszo. kimondta ~ II. fölosztását. Oroszo. 250.700 km² ter-et kapott a polocki, minszki, novgorodeki, bresci vajdaság ter-éből, továbbá Ukrajnát, Podóliát és Volhinia K-i felét; Poroszo. 58.370 km²-t, 1,1 mill. lakossal (Poznań, Kalisz, Sieradz, Lenczuca vajdaságát, Dobrzin vidékét, a plocki vajdaságot, Wielunt, Częstochowa várát és megtartotta a megszállott Toruńt és Danckát). Orosz katonák a lengy. ogy-t arra kényszerítették, hogy a II. fölosztást is szentesítse. A követek 24 óráig néma gyűlést tartottak, s úgy látszott, nem akad hazaáruló, aki a szentesítést indítványozni merné, végül azonban egy megvesztegetett követ a hallgatást beleegyezésnek magyarázta, mire az or. tisztek kierőszakolták a gyűléstől a szerződés elfogadását. - 1794: a hazafias párt Kosciuszko alatt megint zászlót bontott, Oroszo. és Au. ennek hírére ~ teljes és végleges fölosztását határozta el. Az új osztr. külügymin., Thugut Katalin cárnővel titokban megegyezett, hogy Poroszo. részét a lehető legkisebbre fogják szabni. A harctéren Kosciuszko rosszul fegyverzett katonái elvéreztek, 1794. X. 10: Maciejovicy mezején maga Kosciuszko is megsebesült. Az or-ok elfoglalták Varsót is. Oroszo. és Au. hozzáfogott a III. fölosztáshoz, amikor Frigyes Vilmos a fr-kal sietve békét kötött és részét követelte. - Az 1795. X. 24: kötött szerződéssel ~ot végképp fölosztották és törölték az eu. államok sorából. Oroszo. része 11.780 km² 1,2 mill. lakossal, Poroszo-é 45.922 km² 1 mill. lakossal. A hazafiak külf-re menekültek, de ott is üldözték őket. Poniatovski Szaniszló, ~ utolsó kir-a or. kegyelemkenyéren Szentpétervárott halt meg.

5. 1795-1908. A →francia forradalom és a Napóleon-korszak nem kedvezett ~nak; Napóleon fr. cs. (ur. 1804-14) alkalmanként ugyan fölhasználta a lengy. segédcsapatokat (pl. Dombrowski légióját), de ~ visszaállítását csak ígérgette. 1797. X. 17: a Campo Formio-i és a luneville-i békék véget vetettek a lengy. reményeknek; a fr-k 1797. II: Mantova megadásakor a lengy. menekülőket irgalom nélkül kiszolgáltatták Au-nak. ~ sorsa csak akkor fordult jobbra, amikor Napóleon megbízásából (1805. XII. 26: a pozsonyi béke, valamint 1806. X. 14: a Jena és Auerstädt melletti győzelmei után) XI. elején Dombrowski és Vybicki forr-at szerveztek Porosz-~ban és Orosz-~ban. Napóleon XII. 19: ünnepélyesen bevonult Varsóba, ahol ~ megmentőjeként üdvözölték. Poroszo. leverése, 1807. VII. 9: a tilsiti béke után VII. 22: a Varsói Hercegség létrehozása (perszonálunióban Frigyes Ágost szász kirságával) a lengy-ek szemében ~ föltámadását jelentette. A bécsi béke 1809. X: Galícia egy részével is megtoldotta az új államot. A tilsiti béke titkos pontja nyilatkozott Oroszo. területi épségben tartásáról, sőt Finno-gal való nagyobbításáról. A Napóleon és I. Sándor cár (ur. 1801-25) közti barátságos viszony megszakadt, s az 1812-i orosz hadjárat kudarca, majd Napóleon bukása véget vetett a lengy. reményeknek. A →bécsi kongresszus szentesítette ~ fölosztását, maradandóbb állapotokat teremtett, melyek az I. vh-ig alig változtak. Poroszo. néhány szász ker. átengedéséért Toruń városát és erősségét kapta, továbbá Poznańt és Halics vidékét; Au. visszakapta az 1810: elvesztett tarnopoli ker-et, de le kellett mondania Krakkóról, melyet átmenetileg közt-gá szerveztek. ~ többi része Lengyel Királyság néven Oroszo-é lett. - E lengy. kirságnak, a Kongresszusi ~nak I. Sándor cár (ur. 1801-25) 1815. XI. 27: alkotmányt adott. 1818. III. 27-re összehívta az ogy-t, mely 2 é. tanácskozott; az 1825. II-i pótcikkellyel eltörölte a sajtószabadságot és zárt ülésekké változtatta az ogy. üléseit. I. Miklós cár (ur. 1825-55) idején a lengy-ek helyzete rosszabbra fordult. Konstantin nagyhg. katonai főparancsnokként korlátlan hatalommal intézte ~ ügyeit, a helytartói állást be sem töltötték. A lengy. bujdosók ellenállásra biztatták a nemz-et, a titkos forr. kormány újra szervezkedett: 1830. XI. 29: néhány lengy. tiszth. és hadapród behatolt Konstantin nagyhg. palotájába. A nagyhg. családjának sikerült elmenekülnie, de a fegyvert ragadó lengy-ek hazájukat néhány hét alatt fölszabadították. - 1830. XII: ült össze a forr. biz. által egybehívott ogy. A demokrata többség 1831. I. 25: megfosztotta trónjától a cári házat, kikiáltotta ~ függetlenségét. Az 5 tagú nemz. kormány élére Czartoriski Ádám hg., a hadsereg élére Radzivill Mihály hg. került. A cár Diebics-Szabalkanszkij tábornokot küldte 120 ezres haddal ~ ellen. Skrzyncki, Radzivill utóda és Dwernicki tábornokok Socek és Dobre mellett egyes orosz hadosztályokat visszavertek, Diebics az egyesült or. hadsereggel Grohownál legyőzte a gyatrán fölfegyverzett lengy-eket; de az or. csapatok Iganje és Wawre, Dembewilki és Boreml melletti vereségei miatt a fölkelés mind jobban terjedt. Dwernicki szerencsétlen hadműveletek folytán 25 ezres lengy. seregével osztr. ter-re szorult, ami a forr-nak pótolhatatlan veszteség volt. 1831. V. 26: az Ostrolenka melletti csata után Skrzynecki vert hada töredékével futva hagyta el a harcmezőt. A győztes Diebics tábornok 2 hét múlva meghalt kolerában. Utóda, Paskievics-Erivanszkij hg., miután kegyetlenül elfojtotta a litván fölkelést, VII. végén Varsóba indult. Az ideigl. kormány Dembinskit állította a sereg élére, aki Paskieviccsel szemben egyre visszavonult. Varsóban népfölkelés tört ki, VIII. 15-16: több árulással vádolt tábornokot és politikust megöltek. Varsó lakói IX. 6-7: visszaverték az or. rohamot, de a reménytelen helyzetben a főhatalmat gyakorló Krukoviecki IX. 7: megegyezett Paskieviccsel, hogy a lengy. sereg közkegyelem kikötése mellett megadja magát. Az ogy. ezt elvetette és Niemojevszkit tette meg kormányfőnek. Az ogy. és az őrség csupán szabad elvonulásának föltétele mellett IX. 7: este átadta az or-oknak Varsó városát Prága fellegvárral együtt. A lengy. tisztek többsége és sok ezer katona az or-ok bosszújától tartva osztr. ter-re ill. Mo-ra, a képviselők, a forr. kormány 5 ezer emberrel porosz ter-re menekült. Mo-on szinte minden köznemes családnak volt egy 'lengyele'. X. 24: az utolsó lengy. várak, Modlin és Zamosc is kaput nyitott az or-ok előtt. - Az or-ok a forr. főbb embereit Szibériába száműzték, az elfogott katonákat az or. hadseregbe sorozták, a két lengy. egy-et bezárták, az 1815-i alkotmány helyébe 1832. II. 14: a Szervező szabályzatot tették. E szerint az ügyeket Paskievics főkormányzó vezette, mellette a cár által kinevezett államtanács működött. Or. mintára szervezték a közigazg-t, a hiv-okat or-ok v. együttműködők foglalták el. Törv. tiltotta, hogy lengy-ek közhivatalt viseljenek, ha nem értik az or. nyelvet. 1836-38: eredménytelen lengy. kísérletek történtek a helyzet javítására. 1846 elején a tervezett fölkelés vezérét, Mieroslavskit s az összeesküvés tagjait a porosz rendőrség Gnesenben elfogta. Galíciában a nép a kapott fegyvereket földesurai ellen fordította, rövid idő alatt 2 ezer nemest és papot mészároltak le. Erre hivatkozva a 3 megszálló hatalom a krakkói köztársaságot eltörölte és Au-nak adta. - 1848. II: a párizsi forr. hírére titkos forr. biz-ok alakultak a fölkelés előkészítésére. Metternich osztr. kancellár bukásának hírére Krakkóban is alkotmányt követeltek. Porosz-~ban oly gyorsan terjedt a fölkelés, hogy IV. Frigyes Vilmos (ur. 1840-61) Poznań tart. K-i részének (a Ny-it a ném. Bundhoz akarta kapcsolni) alkotmányt ígért. 1848. V: Pfuel porosz tábornok kiűzte Poznańból Mieroslavskit. A mozgalmak letörése után a hazafiak közül többen (Bem, Dembinski, Wisocki stb.) Mo-ra menekültek, s részt vettek a m. szabharcban. - Orosz-~ban az állapotok M. Gorcsakov helytartósága idején (ur. 1856-61) sem változtak, és a lengy-eknek III. Napóleon cs. (ur. 1852-70) trónraléptéhez, a krími háborúhoz fűzött reményei sem teljesedtek. II. Sándor cár (ur. 1855-81) a jobbágyság teljes fölszabadítását tervezte, amitől a lengy. nemesek idegenkedtek és gazd. társulatok alapításával igyekeztek parasztjaik ragaszkodását biztosítani. Az or. kormány, megsejtvén a nemesség szándékát, föloszlatta a gazd. társulatokat. A forrongás nem csillapodott, aminek egyik oka, hogy az osztr. kormány kiadta az →Októberi Diplomát, mellyel Galíciában alkotmányos rend kezdődött. - 1861: a grohowi csata és Kosciuszko szül. 100. évford-ján a nemz. párt tüntetett, de ezeket Lüders tábornok elnyomta. 1862. VI. 8: a cár az öccsét, Konstatin hg-et nevezte ki a lengy. kirság helytartójává, az együttműködő Wielopolski lengy. márkit az államtanács elnökévé. Varsóban napirenden voltak az utcai tüntetések, a rendőrség tüntetőleg tartózkodott a beavatkozásoktól. VIII: merényleteket hajtottak végre Wielopolski s más együttműködők ellen. A titkos nemz. kormány szervezte a szabharcot, mely akkor tört ki, amikor az or. kormány 1863 elején elrendelte a szokásos újoncozást. A sorozás elől az ifjak elszöktek, csapatokká szerveződve gerillaháborút indítottak az or-ok ellen. A Marian Langiewicz vezette fölkelők harca nem tartott sokáig. - Anglia kezdeményezésére 1863. II. 23: Fro. és Au. 6 pontba foglalták kívánságaikat, de Gorcsakov or. külügymin. elutasította azokat. 1863. III: Berg gr-ot nevezték ki Konstantin nagyhg. helyettesévé, X. 31: utódává, aki elnyomta a fölkelést. Azzal az intézkedéssel vonta el a parasztokat uraiktól, hogy a cár engedelmével a kibérelt házakat és majorokat a parasztok tulajdonává nyilvánította. Csekély földadót vetett ki, hogy kormánypártivá tegye őket. XI. 8: a kormány bezárta a fölkelést támogató ktorokat; XII. 26: a r.k. egyh. vagyonát lefoglalták, ezentúl a papság az áll-tól kapott fizetést; a hivatalokban s a nyilvános helyeken betiltották a lengy. nyelvet; az isk-kat g.kel. papok felügyeletére, a lengy. közigazg. ügyeket a szentpétervári államtanács alosztályára bízták, a varsói államtanácsot föloszlatták. 1867: a lengy. postaszemélyzet helyébe or-t léptettek, és ~ot Visztula tartomány néven 10 kormányzóságra és 85 ker-re osztották. A r.k. papságot elnyomták, karhatalommal terjesztették a g.kel. vallást. A közigazg. és tanári pályán or-okat tettek a lengy-ek helyébe; a varsói egy-et 1869. VII. 8: ukázzal orosszá, a középisk-kat or. tannyelvűvé tették. 1869. I. 1: kötelező lett az or. ort. naptár. VII: az adóügyet és a bankokat az or. pénzügymin. alá rendelték, 1870: 300 várost faluvá fokoztak le, 1876: átszervezték a lengy. igazságszolgáltatást. Az or-ok mindent megtettek, ami egy nemz. megtörésére és kiirtására megtehető. Gurko tábornok helytartó 1884: az összeesküvés vezérei közül többet lefejeztetett, a többit Szibériába száműzette. 1885. I. 21-i ukáz megtiltotta, hogy a lengy-ek földet v. házat vásároljanak a 10 Ny-i or. tart-ban. IV. 18: az el. isk-ákba is, bevezették az or. tannyelvet, amit IX: a középisk-ban kötelezővé tettek; a kat-ok, a kat. papság üldözése folytatódott. - A III. Sándor cár (ur. 1881-94) elleni merénylet-kísérletben 1887. III. 13: lengy-ek is részt vettek. A cár megegyezett Rómával, hogy a régebben megüresedett kat. ppségeket betöltsék, de a pp-ök nem érintkezhettek írásban a római kúriával, lakóhelyüket ők is, papjaik is csak útlevéllel hagyhatták el. A g.kel. vallás propagandáját gátló kat. v. prot. papokat ezután is Szibériába száműzték. - 1891: éhínség volt ~ban, több helyen zavargásokkal. 1892: Hirsch br. az üldözött zsidókat Amerikába kezdte telepíteni. VIII: a lengy. vasúti tiszteket helyezték át tömegesen Oroszo. belsejébe. Az 1792-i alkotmány kibocsátásának 100. évford-ját a lengy-ek családi körben mindenütt megünnepelték. 1893: a ném. gyárosokat és munkásokat űzték el Or-~ból, amint ezt az or. ipartársulat megkívánta, Orsevszki tábornok, a vilnai kormányzó a sétatéren és üzletekben is betiltotta a lengy. nyelv használatát. Az 1793-i fölosztás 100. évford-ját hivatalosan megünnepeltették. 1892: Lódzban lezajlott az első nagy ipari sztrájk. III. Sándor cár halála után III. Miklós (ur. 1894-1917) 1894. XII: még lemondatta Gurkót és Szuvalov berlini követet nevezte ki helyébe ~ főkormányzójának, aki beszüntette a kat-ok üldözését. 1905: Vilnában összehívták az első litván nemzetgyűlést. 1906: összeült az első lengyel duma. A II. és III. dumában a lengy. képviselők számát 36-ról 12-re csökkentették. 1914. VIII. 14: Miklós cár a központi hatalmak elleni harcra szólította föl a lengy-eket. -

Porosz-~ban a jogállam nyomta el a lengy-eket. A porosz kormány, különösen Bismarck kancellársága idején a lengy. isk-k németesítésével, óriási állami pénzzel támogatott birtokvásárlásokkal akarta megtörni a lengy-eket. 1873: a →kultúrharc idején több lengy. főpap (Ledochowski prím-érs. is) fogságba került. Az 1876. IX-i lengy-ellenes telepítési ogy. követeléseket (amit 1876-86: társad. bojkott és passzív ellenállás követett) 1886. IV. 12: Ansiedlungsgesetz néven léptették életbe, erőszakkal földhöz juttatván a ném. telepeseket. 1885: Bismarck rendeletére több ezer lengy-t utasítottak ki Porosz-~ból. II. Vilmos cs. (1888-1918) alatt a lengy-ek az ellenzékkel tartottak, mivel 1890-1900: a telepítési mozg. állandósult. 1894: megalakították a lengyel-ellenes Ostmark Verein egyletet. 1898: A lengy. földek kisajátítására a kormány 200 millió, 1902: újabb 150 millió márkát adott a Telepítő Biz-nak. 1904: kivételes közigazg. és rendészeti törv-eket vezettek be Porosz-~ban; 1906: a képviselőválasztásokon megtiltották a lengy. nyelv használatát nyilvános helyeken, s a lengy. nyelvű vallásoktatást, amire 100 ezer gyerek sztrájkkal válaszolt. 1907: pol. megbízhatósági vizsgálat után fölfüggesztették a lengy. tisztviselők nagy részét. 1908: újabb 275 millió márkát folyósítottak a ném. telepítésekre. - A galíciai lengy-ek 1861-től az osztr. min-ok kegyelt nemzetiségei voltak. A lengy. képviselők adták a birod. tanács kormánypártjának magvát. 1871. IV. megszervezték a lengy. ügyek min-át, a birod. választások előtt 1873: Galíciában új választási kerületi rendszert vezettek be. 1875. I: Csernoviczban új ném. egy-et alapítottak. A lengy. párt befolyását jelzi, hogy az 1895. IX. 30: alakított Badeni-kormányban két lengy., Badeni és Bilinszki kapta a legfontosabb min. tárcákat, s hogy Au. külpol-ját is a lengy. Goluchowski intézte. A galíciai lengy-ek a 19/20. sz. fordulójának évtizedeiben anyagilag megerősödtek. 1907: Galíciában bevezették az ált. választójogot. 1912. XI: elrendelték a galíciai helyőrségek megerősítését. 1914. I: kibővítve újjászervezték a galíciai tartománygyűlést. VIII. 2: Krakkóban Legfőbb Lengyel Nemzeti Biz-ot alakítottak, melynek célja, hogy a háború után egész ~ot a Monrchiához csatolják; az osztr-m. hadsereg keretében lengyel légiókat szerveztek, melynek vezetését VIII. 5: Piłsudski vállalta, XI. 15: megalakították annak első brigádját.-

6. 1908-14: a lengy. belpol-t a nemz. demokrata és a szoc. párt küzdelme jellemezte. 1913: megalakították az Ideiglenes Nemzeti Biz-ot, az összes titkos katonai alakulatot egyesítették a függetlenségi harc előkészítésére. -

7. 1914-18. Az or-ok 1914. IX. 2: elfoglalták Lemberget (lengy. Lwów, m-ul Ilyvó), IX-XI: Galíciát. XI. 26: megállapodtak a Varsóban alakított Lengy. Nemz. Biz. Oroszo-gal való együttműködésben. 1915. III. 22: bevették Przemyslt. V. 1: a közp. hatalmak Galíciában ellentámadást kezdtek, áttörtek a gorlice-tarnowi vonalon, VI. 22: visszafoglalták Lemberget. VI. 24: or-lengy. pol. biz. alakult. II. Miklós kiáltványa VIII. 1: teljes önkormányzatot ígért a lengy-eknek. VIII. 5: a ném. csapatok bevonultak Varsóba, ahol VIII. 10: Közp. Lengy. Hatóságot alakítottak, de működését a ném-ek IX. 10: betiltották. 1916. I. 1: Wilson, az USA elnöke gyűjtést hirdetett a Lengy. Segélybiz. javára. VII. 10: a lengy. légiók ellentétbe kerültek az osztr-ném. főparancsnoksággal, Piłsudski VII. 25: lemondott a vezetésről. Ferenc József (ur. 1848-1916) halála után 4 nappal, XI. 5: Au-Mo. és No. közös kiáltványban közölte a független lengy. kirság visszaállítását. 1917. III. 30: az ideigl. or. kormány elismerte ~ függetlenségét. IV-V: az Amerikai Lengy. Nemz. Biz. a lengy. pol. érdekek képviselőjének jelentette ki magát. V. 28: a galíciai lengy. képviselők a központi hatalmak kormányaitól az Egyesült Lengyelo. számára tengeri kijáratot követeltek, Piłsudski elvállalta a varsói ideigl. államtanács elnökségét, de arról VI. 2: lemondott. VI. 5: a fr. kormány engedélyezte lengy. légió megszervezését. Az új esküformában a lengy. légiókat a közös hadvezetésnek vetették volna alá, a légiók azt megtagadták, mire Piłsudskit és vezérkarát letartóztatták s No-ba internálták. Tiltakozásul VIII. 25: lemondott a varsói államtanács, IX. 12: létrehozták helyette a régenstanácsot, X. 15: Lubomirski hg., Kakowski hg-prím. és Ostrowski, a varsói államtanács v. tagjai vállalták a régensséget, erre X. 16: a Krakkói Legfelsőbb Lengy. Nemz. Biz. föloszlott. Válaszul X. 19: a szövetséges hatalmak elismerték a párizsi lengy. nemz. biz-ot. XII. 8: J. Kucharzewski megalakította az első ideigl. lengy. kormányt. - 1918. I. 7: a →wilsoni békepontok említették a független ~ot és tengeri kijárathoz való jogát. II. 9: a breszt-litovszki béketárgyalásokon a Monarhia - a lengy. régenstanács megkérdezése nélkül - átengedte Ukrajnának Chelmet. II. 16: Haller, a lengy. légió tábornoka és brigádja föllázadt az osztr-ok ellen és Oroszo-ba szökött. IV. 9: az újjáválasztott lengy. államtanács IV. 30: ideigl. „békeszerződést” kötött a közp. hatalmakkal. VI. 3: a szövetséges hatalmak legfőbb tanácsa háborús céljának nyilvánította az egységes ~ megteremtését. X. 7: a varsói lengy. régenstanács kimondta a 3 szétszakított lengy. ter. egyesítését. X. 28: Galícia osztr. tart. bejelentette csatlakozását ~hoz, X. 31: a lengy. csapatok megszállták Krakkót. XI. 1: viszály támadt ~ és Ukrajna között Lwów és Przemysl hovatartozásáért. X. 3: kikiáltották a lengy. közt-ot, X. 4: az utolsó osztr. katona is elhagyta Galíciát. X. 7: Lublinban is kikiáltották a közt-ot, Porosz-~ban kitört a forr. XI. 10: Piłsudski kiszabadult, XI. 12: a régenstanács reá ruházta a hatalmat, aki XI. 17: bejelentette a független lengy. állam megalakulását. XI. 22: életbe léptették az ideigl. alkotmányt. -

8. 1919-1939. 1919. I. 24: a csehszl. csapatok megszállták Cieszynt (Teschent, 1920. VII. 28: a szövetségesek Csehszl-nak adták). I. 26: az első lengy. választásokon a nemz. dem. szöv. 51,4 %-ot ért el. II. 20: Piłsudskit ideigl. államfővé választották. V. 10: a lengy-or. demarkációs vonalon állandósult összetűzések miatt a szövetségesek legfőbb katonai tanácsához fordultak. VI. 28: ~ és a győztes hatalmak kisebbségi szerződést kötöttek. VII. 10: a földreform törvény 60-180, ill. a korábbi porosz és or. ter-eken kivételesen 400 hektárban határozta meg a ki nem sajátítható magánbirtokok fölső határát. VIII. 18: Felső-Sziléziában lengy. fölkelés tört ki. X. 27: az árvai és szepesi vitatott ter-en lengy. beavatkozás miatt elmaradt a „népszavazás”. XII. 8: a szövetségesek által kijelölt Curson-vonal lett az ideigl. lengy-or. határ. - 1920. II. 25: or-lengy. háború kezdődött, IV. 25: lengy. ellentámadás az or-ok ellen. VII. 11: a szövetségesek a lengy-eknek jegyzékben javasolták a Curson-vonalra való visszavonulást. VII. 23: az or. seregek Varsó előterébe jutottak. VIII. 23: a lengy-ek visszaszorították az or-okat, X. 9: bevonultak Vilnába, X. 14: Dopartban aláírták a lengy-or-szovjet fegyverszünetet. X. 27: a nagykövetek tanácsa Gdańsk városát szabad városnak nyilvánította, XI. 17: a →Népszövetség szavatolta függetlenségét. XI. 4: elutasították T. Jonescu javaslatát, hogy ~ csatlakozzon a →kisantanthoz. 1921. III. 3: ~ és Ro. Varsóban megállapodott a két orsz. K-i határainak biztosításában. A III. 18: ~ és Szovjet-Oroszo. között megkötött rigai béke szerint ~ ter-e 388.000 km² 33 millió lakossal. 1922. IV. 18: ~ bekebelezte Vilnát, melynek önkormányzatot ígértek; 1923. III. 14: a nagykövetek tanácsa Vilnát ~nak adta, Litvánia hiába tiltakozott. VI. 17: a lengy-csehszl. szerződésben biztosították egymás határainak sérthetetlenségét. 1925. III. 26: Varsóban lengy-m. keresk. szerződést kötöttek. 1926. V. 12. Piłsudski államcsínnyel átvette a hatalmat, XII. 2: kormányt alakított, 1928. VI. 27: a hatalomról betegségére hivatkozva lemondott. A lemondását követő zűrzavar után 1930. VIII. 25: ismét kormányt alakított. XI. 10: az ellenzéki pártvezéreket letartóztatták, így a kormánypárt XI. 16: a választásokon 55,7 %-ot szerzett. 1931. I: a lengy-ukrán kisebbségi kiegyezés meghiúsult, VIII. 20: Holowkót, a kiegyezés tervezőjét merénylők meggyilkolták. 1932. V: befagyasztották (~ jobbratolódására hivatkozva) a fr. pénzügyi támogatást. VII. 25: lengy-szovjet megnemtámadási, XI. 23: békéltetési szerződést kötöttek. 1933. X: sikertelen lengy. kísérlet egy balti blokk létesítésére. 1934. I. 26: Berlinben 10 é. ném-lengy. megnemtámadási szerződést kötöttek. IX: bejelentették: a Népszöv. kisebbségi tárgyalásain ~ a továbbiakban nem vesz részt. 1935. IV. 24: a bevezetett új alkotmány megszigorította a választójog, a pártok indulásának föltételeit, az elnök és a kormány rendkívüli hatalmat rendelhetett el egyes vidékekre v. egész ~ra, ítélet nélkül internáltathatott stb. 1936. I. 7: az ált. pol. közkegyelemmel kb. 20 ezer fogoly szabadult. A befagyasztott külf. kölcsönök miatt zuhant a zloty árfolyama. IX. 6: fr-lengy. pénzügyi szerződést kötöttek. 1937. VIII. 22-31: egymillió lengy. paraszt sztrájkolt a diktatúra terménybeszolgáltatási rendelete ellen, amit IX. 1: Galíciában rendkívüli intézkedések bevezetésével törtek le. XI. 5: a ném-lengy. kisebbségi egyezménnyel meghosszabbították az 1922. é. felső-sziléziai egyezmény érvényességét. 1938. III. 17: Litvániának adott jegyzékben a diplomáciai viszony, a vasúti és postaforgalom fölvételét s a lengy. kisebbség ügyének rendezését kívánták, amit III. 19: a lengy-litván keresk. egyezménnyel teljesítettek. V. 7: a legnépesebb nemzetiségi párt, az Ukrán Nemz. Dem. Párt (UNDO) fölmondta a korábbi megállapodásokat és önkormányzatot követelt az ukránoknak. VII. 11: ~ visszahívta állandó megbízottját a Népszöv-ből. IX. 21: ~ fölmondta a csehszl-lengy. kisebbségi egyezményt, IX. 26: a lengyellakta ter-ek egy részének átadását s a vitás ter-eken népszavazást követelt. A →müncheni döntés utáni napon, X. 1: Csehszl. elismerte ~ igényét Cieszyn (Teschen) és környékére, amit e nap a lengy. csapatok birtokba vettek. - 1938. X. 18. a lengy. kormány jegyzéket adott át Berlinben, Bukarestben és Prágában a lengy-m. közös határ ügyében. XI. 28: a két kormány egyidejűleg bejelentette, hogy a szovjet-lengy. megnemtámadási szerződés továbbra is érvényes. Cseho. ném. megszállására és a Szlovák Állam kikiáltására válaszul 1939. III. 15: ~ megerősítette D-i határait. IV. 2: a Lordok Házában Halifax brit külügymin. megismételte a brit kormánynak a lengy. függetlenség megvédésére tett nyilakozatát, IV. 28: No. fölmondta a ném-lengy. megnemtámadási szerződést. VIII. 2: aláírták az ang-lengy. garanciaszerződést, amit VIII. 23: átadtak Adolf Hitler ném. kancellárnak (1933-45). VIII. 25: ang-lengy. segítségnyújtási szerződést írtak alá. -

9. 1939-1945. 1939. IX. 1: No. megtámadta ~ot, ezzel kitört a II. vh. IX. 3: NBr. és Fro. hadat üzent No-nak, az USA bejelentette semlegességét (megkezdődött a Ny-i 'csendes háború'). IX. 5: a ném-ek elfoglalták a danzigi korridort, IX. 14: bevonultak Gdyniába, IX. 17: a szovjet csapatok bevonultak K-~ba és elfoglalták 1/3-át. A lengy. kormány Lublinba, Lwówba, majd Kuty határfaluba, onnan Ro-ba menekült, ahol internálták őket, majd Fro-ba, ill. Angliába jutottak. IX. 27: elesett Varsó. IX. 29: ném-szovjet paktumban megállapították az érdekhatárokat (megszállt ter-et is átadtak). ~ban polg. és katonai ellenállást (Honi Hadsereg) szerveztek, náci bábkormányt alakítani nem sikerült. A megszállók, mindkét részről, a lengy. kultúra és az értelmiség fölszámolásával kezdték a nemzetirtást, pl. a városokban a telefonkv. alapján szedték össze a középoszt. tagjait, a szovjet fogságba került lengy. katonatiszteket 1940. V: lemészárolták (→Katyn). A lakosság nagy részét deportálták, a zsidókat a ném-ek gettókba és munkatáborokba hurcolták. A SZU ném. megtámadása (1941. VI. 22.) után a ném-ek egész ~ot megszállták. A szovjet diplomácia kapcsolatot létesített a lengy. emigráns kormánnyal, megszervezték az Andres-hadsereget, mely Közel-K-re, majd Ny-ra jutott (létszáma elérte a 75 ezer főt). 1943. IV: a katyni tömegsírok föltárása után a lengy. kormány megszakította kapcsolatait a szovjet kormánnyal. V. 8: a SZU-ban megkezdték a Kosciuszko-hadosztály szervezését. 1943. XI. 28: a teheráni találkozón a szövetségesek beleegyeztek Sztalin követelésébe, hogy a lengy-szovjet határ a Curzon-vonal legyen. 1944. VII: a szovjet csapatok lublini bevonulása után kommunisták ideigl. kormányt alakítottak, IX. 6: földreformot hirdettek, ennek során a háború befejeztével 1 millió paraszt 6 millió hektár földet kapott. VIII. 1-X. 2: a földalatti Honi Hadsereg vezette varsói fölkelés ném. leverését a város határából szemlélte a szovjet hadsereg. - 1945. I: az I. Ukrán Front az Oderáig nyomult, I. 16: bevonult Varsóba, I. 28. elfoglalta Katowicét, II. 2: átkelt az Oderán, II. 16: bekerítette Boroszlót, II. 23: elfoglalta Poznańt. A 3. Fehérorosz Front III. 4: elérte a Balti-tengert, IV. 9: bevette Königsberget. Az 1945. VIII. 2-i →potsdami szerződés alapján VIII. 16: a szovjet-lengy. szerződéssel ~ határait Ny-ra tolták, a SZU megszerezte a K-i lengy. ter-eket, ~ megkapta az Oderától és a Neissétől K-re levő ter-eket, így ter-e 77.000 km²-rel lett kisebb a háború előttinél.

10. 1945-1989. A volt ném. munkatáborokba és újabbakba a ném. lakosságot gyűjtötték össze a tartós megszállásra berendezkedett szovjetek segítségével, ahol hasonlóan bántak velük, mint azok 1939-45: a lengy-ekkel. Az 1945-46: létezett lambinowicei koncentrációs tábor nevezetessége, hogy parancsnoka, Czeslaw Geborski az első nem náci Lengyo-ban, aki ellen, 2000. XI: Opoléban, 78 é. korában az elkövetett embertelenségekért (gyilkosság, kínzás, női foglyok rendszeres megerőszakolása stb.) vádat emeltek. Az egyik fő vádpont szerint megparancsolta egy épület fölgyújtását, melyben 48 internált volt; a lángok elől menekülőket lelövöldözte. - Szinte az össz. ném-et, a szovjet haderő elől elmenekültekkel együtt kb. 9 millió lakost (javaik nélkül) No-ba telepítettek. A II. vh. utáni bosszúállásban ~ban kb. 1,2 millió ném. pusztult el. - ~ szovjet érdekter. lett, az új megszállók ellen a Honi Hadsereg 1948-ig folytatta a gerillaháborút. 1947: választási csalások után a Boleslaw Bieruth vez. komm-kat tolták a hatalomba (a kormányban Rokoszovszkij szovjet tábornok hadügymin-rel), tömegesen tartóztatták le a polg. ellenzéket, a kolhozosítást ellenző parasztokat, államosították az üzemeket. 1948: megalakították a sztalinista Lengyel Egyesült Munkáspártot (LEMP), 1952: elfogadtatták a szovjet típusú 'alkotmányt'. - A béketábor gazd. válsága idején 1956. VI. 28: Poznańban a munkások ált. sztrájban követelték a megszállók távozását, kenyeret és szabad választásokat; a mozgalmat tankokkal vérbe fojtották. Pol. irányváltással a koholt perrel 1951-56: bebörtönzött Wladislaw Gomulkát tették a LEMP vez-jének (1956-70); a 'közös' parasztgazdaságok 85 %-a föloszlott, szabadon engedték Wyszyński bíb-t, ami a lengy. kat. egyh. példátlan megerősödését jelentette. A gazdaságpol. sikertelensége az 1968. III-i diáklázadások elfojtása után, 1970. XII: a tengerparton újabb munkáslázongásokat keltett, Edward Gierek lett a LEMP első titkára (1970-80), aki Ny-i kölcsönökkel javított a gazd. (és a komm. uralom) válságos helyzetén. - 1978. X. 16: a lengy. Karol Jósef Wojtyla lett a pápa (II. →János Pál); 1979. VI: ~i látogatásakor a független szabad szakszervezetek tiltakoztak a komm. elnyomás ellen. 1980: a tengerparti városok sztrájkjai országossá lettek, VIII. 31: a LEMP elfogadta a munkások 21 pontos követelését, XI: elismerték a Lech Wałesa vezette (nem osztályharcos alapon szervezett) Szolidaritás szakszevezetet. A sorozatos sztrájkok miatt W. Jaruzelski tábornokot 1981. II: megtették kormányfővé, X: a LEMP első titkárává is. Jaruzelski XII. 13: a pártállam védelmében államcsínnyel szükségállapotot vezetett be népe ellen. 1982. XII: a szejm betiltotta a Szolidaritást. - A hatástalan refomkísérlek után 1988: újabb sztrájkok kezdődtek, s a komm. világrend ált. válsága miatt 1989. I: a LEMP elismerte a Szolidaritást s a többpártrendszert. Megindult a komm. káderek átszivárogtatása. II-IV: a „kerekasztal-tárgyalásokon” megállapodtak a gazd., pol. és társad. átmenetben. -

11. 1989-. 1989. VI: a választásokon a Szolidaritás egy kivételével minden szabadon megszerezhető mandátumot megszerzett, ennek ellenére LEMP-Szolidaritás koalíciós kormányt alakítottak (→máltai paktum). 1990. XII: Wałesát választották közt. elnökké. 1991: a →Varsói Szerződés fölbomlása után ~ Ny-i kapcsolatait építgette. 1991: társulási szerződést kötött az Eu. Közösséggel (2002: is társult tag). 1993: fölvételi kérelmét a NATO-ba még elutasították, 1998: lett a NATO tagja. Ny-i mintát követő adórendszert vezettek be, a Nemzetk. Valutaalap erre újabb 1.355.000, az Eu. Újjáépítési és Fejlesztési Bank 1 milliárd $ hitelt adott, ~ államadósságának egy részét környezetvédelmi kikötésekkel elengedték. 1991. IV-1993. IX. 13: a megszálló szovjet katonaság (bevallottan 60 ezer fő) végleg elhagyta ~ot. IX. 18: a Dem. Baloldali Szöv. és a Lengy. Parasztpárt koalíciós kormányt alakított. Az új abortusz-törvény megosztotta a 93%-ban r.k. nemzetet. Az 1995-i és 2000-i elnökválasztást a baloldali Kwasniewski, az 1997. X-i parlamenti választásokat a Szolidaritás Választási Akció nyerte. A Ny által óhajtott pol. váltógazdaság kibontakozni látszik. -

II. Egyháztörténet. a) I. Mieszko házassága 965: Dubrawa cseh hgnővel és 966: megkeresztelkedése indította el a lengy-ek ker. hitre térését, 968: az első ppség megalapítását Poznańban. A főv. Gniezno (a 11. sz. közepétől Krakkó) volt. Mieszko fia, I. (Vitéz) Boleszláv (ur. 992-1025) már a szomszédos szláv ter-ek egyesítésére is törekedvén Ny-on, K-en és É-on hódított. 997: a poroszok misszionálására Adalbert prágai pp-öt küldte III. Ottó cs. (ur. 996-1002), és II. Szilveszter p. (ur. 999-1003) támogatásával Boleszláv felállította a lengy. egyh-szervezetet. - 1138 u. a gregorián reformot Henryk Kietlicz (1150 k.-1219) érs. vezette be ~ban. A 11. sz-tól bencés, ciszt., prem., klarissza ktorokat alapítottak. A 13. sz: telepedtek le a ferencesek, a domonkosok és az ágostonosok. - A reformáció ~ban elsősorban a köznemesség egy részében és a Ny-i területek (Pomeránia) főként ném. polgársága körében terjedt, ~ híressé vált vallási toleranciájáról. 1596: a →breszti unióval K-~ban létrejött a görögkatolikus egyh. - 1918. XI. 11: ~ visszanyerte függetlenségét, s azonnal fölvette a diplomáciai kapcsolatokat a Sztszékkel, mely Achille Rattit (a későbbi XI. Pius p-t) küldte nunciusnak. - Az 1925-i →konkordátum átalakította a lengy. egyhszervezetet, létrehozta a krakkói és a vilnai érsséget, és jó feltételeket teremtett az egyh. számára. A gör. kat-oknak Lwówban volt érssége, ahol az egyesült örmények érs-e is székelt. A. Hlond prím. (1926-48) helyzete rendkívül erős volt, bár az 1917-es Egyh. Törvénykv. megszüntette hagyományos kiváltságait. Nőtt a klerikusok száma, és a képzés színvonala is emelkedett. 1918: megalapították a lublini kat. egy-et. - A németek a zsidó lakosságot gettókba kényszerítették, 1939 végétől mintegy 2 ezer koncentrációs és munkatábort hoztak létre ~ ter-én; az első a stutthofi volt Gdańsk közelében, az auschwitzi (oswięcimi) tábor 1940: létesült. Ezekbe kezdetben zsidó és ker. lengy-eket, később más orsz-ok polgárait is hurcolták. Az auschwitzi táborban lett vértanú Edith Stein (Szt Keresztről nev. →Terézia Benedicta OCD). A ném. ellenőrzésű Főkormányzóság ter-én látszólagos autonómia volt (pl. megengedték a lengy. nyelvű istentiszt-eket). A SZU által elfoglalt ter-eken minden nemz., ill. kat-vallásos tevékenységet megtiltottak, az egyh. élet teljesen megbénult. Hlond bíb-t 1942: a ném-ek Fro-ba internálták, ettől kezdve Sapieha krakkói érs. volt az erkölcsi ellenállás jelképe. A II. vh. végéig mintegy 6 millió lengy. (köztük kb. 2,7 millió zsidó, 2800 kat. pap, 6 pp.) vesztette életét. - Az újjáépítés kezdeti sikerei után állandósultak a gazd. nehézségek. A kormány már 1945: fölmondta az 1925-ös konkordátumot, és elkezdődött a nagy tekintélynek örvendő egyh. kiszorítása. →Wyszyński bíb. 1948-i hivatalba lépése után megszüntették a kat. isk-kat, az áll. isk-kban betiltották a hitokt-t, cenzúrázták a kat. sajtót, nehezítették a lelkigondozást a kórházakban; támogatták viszont a papi →békemozgalmat. 1953: számos pp-öt (köztük Wyszyńskit is) letartóztattak, sok egyh. embert perbe fogtak. A feszültség csak 1956 u. enyhült. Az egyh. azonban ~ban mindvégig nagyobb viszonylagos szabadsággal rendelkezett, mint más komm. irányítású országokban. - 1966: a milleniumi ünnepségeket széleskörű ker. előkészítés előzte meg. 1957-től „Nagy Novénát” tartottak, zarándoklatra indult a Jasna Góra-i kegykép másolata. VI. Pál p. 1972: átrendezte ~ egyh-szervezetét. 1978. X. 16: Karol Wojtyła krakkói érs-et választották pápává II. János Pál néven. ~i lpászt. látogatásai (1979, 1983, 1987, 1991, 1997, 1999) nagy szerepet játszottak abban, hogy ~ nyitni kezdett a világ felé. A lengy. egyh. 1980: támogatta az 1945 utáni legnagyobb sztrájkmozgalmat, mely a Szolidaritás szabad, független szakszervezet megalakulásához vezetett. Az 1981. XII. 13: bevezetett rendkívüli állapot sem gyengítette meg az ellenzéket, s 1989: az egyh. közreműködésével tartott „kerekasztal”-tárgyalások megállapodásai után VI. 4: megnyerték az első szabad választásokat. V. 17: törv. született a kat. egyh. jogi helyzetéről ~ban (tömegkommunikáció, az állam által elismert tanulmányok, kat. isk-k alapításának joga stb.). VII. 17: helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat a Sztszékkel, 1990: újra bevezették az isk-kban a hitokt-t. 1992. III. 25: a Totus tuus Poloniae populus bullával II. János Pál p. újjászervezte a lengy. egyh-at, 1993. VII. 28: új konkordátumot írtak alá. 1997: már a 2000. jubileumi év előkészületeként ünnepelték meg Szt Adalbert halálának milleniumát. - 2000: valamennyi egyhm-nek saját szem-a volt. Lublinban kat. egy., Varsóban kat. teol. akad., Varsóban, Poznańban és Wrocławban pápai teol. kar, Krakkóban pápai teol. akad., az opolei áll. egy-en 1994 óta teol. kar működik. Kb. 17 ezer ált. és középisk-ban 36 ezer hitoktató (köztük 17 ezer laikus) oktat. - Stat. 1996: össz. 38,6 mill. lakos, ebből 34,9 mill. (91%) r.k., 110 ezer g.k., 545 ezer g.kel., 85 ezer ev., 4 ezer ref., 5 ezer metodista, 6 ezer bapt., 7 ezer adventista, kb. 3 ezer izr., 5 ezer muszlim és 125 ezer Jehova tanúja. - Szerte a világban, főként az USA-ban, Kanadában, No-ban, Fro-ban, Ukrajnában, Fehéroroszo-ban és Kazahsztánban, 10-15 mill. lengy. származású ember él. 30 orsz-ban a szervezett lelkigondozást a lengy. prímás joghatósága alá tartozó „missziós rektorok” irányítják. -

b) Érsekségei és püspökségei 2002: Gniezno (1000 óta érsség, suffr-a Włocławek), Varsó (1818. VI. 30., suffr-a Lowicz, Płock, Varsó-Praga), Krakkó (1925, suffr-a Bielsko-Zywiec, Kielce, Tarnów), Wrocław [Boroszló] (1930. VIII. 13., suffr-a Legnica), Białystok (1992. III. 25., suffr-a Drohiczyn, Lomza), Częstochowa (1992. III. 25., suffr-a Radom, Sosnowiec), Gdańsk [Dancka] (1992. III. 25., suffr-a Pelplin, Toruń), Katowice (1992. III. 25., suffr-a Gliwice, Opole), Lódz (1992. III. 25.), Lublin (1992. III. 25., suffr-a Sandomierz, Siedlce), Poznań (1992. III. 25., suffr-a Kalisz), Przemysl (1992. III. 25., suffr-a Rzeszów, Zamosć-Lubaczów), Szczecin-Kamień (1992. III. 25., suffr-a Koszalin-Kołobrzeg, Zielona Góra-Gorzów), Warmia (1992. III. 25., suffr-a Elblag, Ełk). - 1996. V. 24: Przemysl-Varsó: ukrán bizánci szert. érsekség (suffr-a Wrocław [Boroszló]-Gdańsk, székhelye Przemysl).  **-88

Lassú István: A lengy. kirság és a krakaui szabad státus statistikai, geographiai és históriai leírások. Pest, 1828. - Kassay Adolf: A lengy. nemz. tört. a legrégibb időktől a legújabb korig. Uo., 1864. - Montalembert, Charles: Egy gyászoló nemz. Lengyelhon 1861-ben. Ford. Szabó Miklós. 2. kiad. Szeged, 1866. - Áldor Imre: ~ végnapjai. Bp., 1877. - Tört. Szle 1913:396. (Handelsmann Marcell: Napoleon és ~) - Divéky Adorján: Lengy-ek és ném-ek. Bp., 1915. - Uő: A lengy-ek és az entente hatalmak. Uo., 1915. - Uő: A lengy-ek és Au. Uo., 1916. - Kovács Endre: Az 1863. é. lengy. felkelés és a m. emigráció. Uo., 1960. - Perényi József: ~ tört. Uo., 1962. (Studium kv-ek 31.) - Topolski, Jerzy: ~ tört. Uo., 1989. - ~ újra Eu. térképén. Tud. ülésszak, Bp., 1988. XI. 10-11. Uo., [1990] - LThK 1993. VIII:375. - Paczkovski, Andrzej: Fél évszázad ~ tört-éből. 1939-1989. Ford. Pálfalvi Lajos. Uo., 1997. - Szokolay Katalin: ~ tört. 2. jav. kiad. Uo., 1997. - M. Nemz. 2000. XII. 4. (Napi sajtószle: The Daily Telegraphból) -Földünk 2000:251.