közönséges: 1. a régi magyar nyelvben jelentése: általános, egyetemes, objektív, mindenkit érintő, nyilvánosságra tartozó. A szó gyöke a köz (közön): középen lévő, különctől, egyénitől, szélsőtől mentes. - 2. negatív jelzőként ízléstelenséget, hivalkodást, rendezetlenséget jelöl. →tömeg
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.