🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kötőfék
következő 🡲

kötőfék (lat. frenum): háziállat (főként ló) fejére húzott, kantárszerű eszköz, melynek száránál fogva vezetik ill. megkötik az állatot. →zabla, →lószerszám - A Szentírásban Isten akaratának képe (Jób 30,11; Iz 30,28; Ez 29,4; Zsolt 31,9); aki a nyelvét megfékezi, egész testére ~et tett (Jak 3,2). - Leonisszai Szt József attrib-a. **

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.