🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > könyv
következő 🡲

könyv (gör. biblosz, lat. liber): írásművek megőrzésére és ismételt olvasására szánt, egybefűzött iratgyűjtemény. - 1. Az ókorban eleinte bőr-, majd papirusztekercs (→könyvtekercs), a Kr. u. 1. sz-tól papirusz és pergamen, a 11-12. sz-tól papír →kódex. A →könyvnyomtatás feltalálása után papírból készült, hajtogatott ívekből összefűzött, borítóval védett alkotás. Létrehozói az írásmű szerzője és a mű sokszorosítói (→könyvmásoló), őrzési helye a →könyvtár. - 2. A →Biblia, a „~ek ~e”, az Ó- és Újszövetség írott kinyilatkoztatását őrzi. - 3. égi, mennyei ~ek. Az a gondolat, hogy az égben Isten tervei és az emberek tettei fel vannak jegyezve, a szemiták körében igen elterjedt →antropomorfizmus volt. Mivel az írásban rögzített tettek és elhatározások megmásíthatatlanul és teljes egészükben megőrződnek, ez a kép nagyon alkalmas volt annak megvilágítására, hogy Isten kormányozza a világmindenséget, és semmi sem kerüli el a figyelmét. - a) Isten határozatainak ~e. Hénoch beszél mennyei táblákról (Hénoch [etióp] 81,1; 93,1; 106,19; 107,1), melyeken az emberiség történelme előre felírva áll. Formájuk szempontjából ezek a táblák összevethetők a Babilóniából ismert ún. „sorstáblák”-kal, melyeken Marduk évről évre meghatározza az egyének és a közösség sorsát. Ehhez az elképzeléshez kapcsolódik a Zsolt 139,16; Jer 22,30; Ez 2,9; Dán 10,20; Jel 5,1; 10,2. A babilóniai „sorskönyvek”-től eltérően ezek az égi ~ek nem meghatározzák mindenek sorsát, hanem Isten mindenhatóságát fejezik ki, aki ura a tört-nek. A Jel-ben a ~tekercs átadásával a megdicsőült Bárány (= az Úr) kap meghatalmazást arra, hogy Istennek a világot illető elhatározásait végbevigye. - b) →élet könyve. - c) Az emberi cselekedetek ~e a krónika égi megfelelője, melybe a jó és rossz tetteket egyaránt följegyzik (Zsolt 109,14; Iz 65,6; Mal 3,16). Nehemiás kéri Istent, hogy jó tetteit ne feledje el, azaz ne húzza ki a ~ből (Neh 13,14;. 5,19); hasonló kérések Bábel kir-ainak okl-eiből is kimutathatók. Ezzel szemben Zsolt 51,3: „töröld el gonoszságomat”. Isten az „emlékeztető könyvek” alapján ítél (Dán 7,10; Jel 20,12). Az apokrif apokaliptikai irod-ban és a rabbinista írásokban szintén találkozunk hasonló gondolatokkal (vö. Jub 30,23; 39,6 stb.). A talmudi hagyomány szerint e ~ jegyzője Hénoch v. az angyalok (az Úr trónja körül állók) v. Ezdrás, Illés v. a Messiás. - 4. Ikgr. A →múzsák között Kalliopé attrib-a. - A csukott ~ Jézus kezében az a lepecsételt ~, melyet csak Ő, a Juda törzséből győzött oroszlán tud fölnyitni (Jel 5,5). A Krisztus születése-képeken a ~ az ÚSz-et jelenti. A ~ a gyermek Jézus kezében a Zsolt 40,8-ra utal: „A könyvtekercsben rólam írva áll: Íme eljövök, hogy megtegyem a te akaratodat.” - A ~ fontos Mária-attributum. A gyermek Máriát oktató Szt Anna ölében a nyitott ~ az ÓSz. A gyermek Mária kezében a ~ azt jelenti: e gyermek által jön majd világra az Ige. Az Angyali üdvözlet-képeken szinte mindig látható a nyitott ~, mely Iz 7,14-re („Íme a Szűz méhében fogan”) utal. A Madonna-képeken is gyakran ~et tart a kezében Mária. A pünkösd-képeken Mária térdén nyitott ~ van. - Az →apostolok, →evangélisták, →egyházatyák és →egyháztanítók ált. attrib-a. Az ap-ábrázolásokon a 13. sz-ig tekercs, majd zárt v. nyitott ~, mely a vt-knál a hitet, az ap-oknál a hirdetett evang-ot jelzi. Pápák, pp-ök és papok esetében az igehirdetői feladat, rendalapítók és szerz-ek kezében a →regula v. a →statutumok, zarándokok, remeték, szüzek kezében ima~. -

Montepulcianói Szt Ágnes, Szt Ágoston, Nagy Szt Albert, Liguori Szt Alfonz, Szt Ambrus, bibliai Anna, Páduai Szt Antal, Canterbury Szt Anzelm, Szt Arbogast pp., Szt Atanáz, Szt Beda Venerabilis, Nursiai Szt Benedek, Sziénai Szt Bernardin, Clairvaux-i Szt Bernát, Szt Bonaventura, Szt Bonifác, Svéd Szt Brigitta, Kölni Szt Brunó, Jeruzsálemi Szt Cirill, Szt Domonkos, Szír Szt Efrém, Assisi Szt Ferenc, Szalézi Szt Ferenc, Szt Gellért, Szt Genovéva, Nagy Szt Gergely, Nazianzi Szt Gergely, Szt Gertrúd, Szt Gotthard, Szt Hedvig (Nagy Lajos kir. leánya), Sziléziai Szt Hedvig, Poitiers-i Szt Hilarius, Szt Hugó, Szt Ildefonz, Sevillai Szt Izidor, Aranyszájú Szt János, Berchmans Szt János, Damaszkuszi Szt János, Keresztes Szt János, Szt Jeromos, Thienei Szt Kajetán, Alexandriai Szt Katalin, Sziénai Szt Katalin, Assisi Szt Klára, Szt Kunigunda, Nagy Szt Leó, Szt Lőrinc diákonus, Brindisi Szt Lőrinc, Szt Luca, Antiochiai Szt Margit, Mürai Szt Miklós, Toletinói Szt Miklós, Aranyszavú Szt Péter, Canisius Szt Péter, Damjáni Szt Péter, Pennaforti Szt Rajmund, Bellarmin Szt Róbert, Aquinói Szt Tamás, Nagy Szt Vazul egyéni attrib-a. **

Strack-Billerbeck II:169. - Lipffert 1976:117. - Kirschbaum I:337. - Sachs 1980:73. - KML 1986:182. - BL:1046.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.