kórház: Az Egyház karitatív tevékenysége a →konstantini fordulat (4. sz. első fele) után intézményes formát is ölthetett. A rászorulók igényeinek megfelelően alakultak utazóknak a vendégházak (xenodochiumok), nincsteleneknek a szegényházak (ptochotrophiumok), betegek számára a ~ak (nosocomiumok), árva gyermekeknek árvaházak (orphanotrophiumok), talált gyermekeknek a →lelencházak (brephotrophiumok), aggok számára öregotthonok (gerontochomiumok). - Nagy Szt Vazul székvárosa, Caesarea kapuja előtt építtetett ~at tp. köré, melyből hamarosan egész városrész fejlődött ki külön lakásokkal az orvosoknak, betegápolóknak, kézműveseknek. Elkülönített helyen éltek a →leprások, akiket maga Vazul pp. is ápolt. E ~ példájára egymás után alapították a püspökök a ~akat, a 6. sz végén már alig volt ppi város ~ nélkül.

- Mo-on a bencések ktorai mellett nyíltak az első vendégházak, 999: Pannonhalmán, 1000: Pécsváradon, 1019: Bakonybélben és Zalaváron, 1061: Kolozsmonostoron, 1216: Poroszlón, 1280: Kompolton. A hagyomány szerint Szt László kir. a 11. sz: telepítette le az →antonitákat, akik Pozsonyban tartottak fönn ~at. A 12. sz-tól a ciszt-ek is részt vettek a gyógyításban. 1240: alapították Egerben a Szt Jakab ~at, 1250 k. Bácson a pozsegai konvent nyitott betegházát. Az →ágostonosok, →domonkosok, →ferencesek, →pálosok, →premontreiek ffi és női ktorai mind rendeztek be betegházakat. - A →lovagrendek is hivatásszerűen foglalkoztak gyógyítással. A →Jeruzsálemi Szent János Lovagrendet II. Géza kir. (ur. 1141-62) telepítette le, s rövidesen 70 rházuk épült, kb. 40 beteg- és ~zal, melyek közül a legjelentősebb, az esztergomi, a székesfehérvári és a budai, több száz személyes volt. A többi ~hoz infirmáriumok ('gyengélkedők'), ispotályok, esetleg xenodochiumok tartoztak. A →Szent Lázár Lovagrend főleg a leprásokat vette oltalma alá a borsai, csurgói, esztergomi, füzitői, kolozsvári, szemenyei és szentesi →leprosoriumokban. - A m. kir-ok kiváltságokkal támogatták a szerz-ek és egyhm-s papok gyógyítását. IV. Béla 1238: Mo. valamennyi ~át fölmentette a bortized alól, s a győri és az esztergomi fürdőt a johanniták fehérvári ~ának adományozta. - A kk. városok gondoskodása a szegényekre, elhagyottakra s magatehetetlenekre is kiterjedt. A Felvidéken és Erdélyben városi ~akat nyitottak, melyek többségét szerz-ekre bízták. - Az egy-ek alapítása után egyre több m. ifjú tanult külföldön, s szerzett orvosi okl-et, köztük papok is. Mo-on az elméletileg is képzett orvosok megjelenése egybeesik a szerzetesr-ek letelepedésével. A 11-12. sz: a szerz-ek ~ainak, ill. betegházainak fontos szerepe volt az orvosi ismeretek terjesztésében. A papképzésben is helye volt az alapvető orvosi ismereteknek. A kk. pap orvosai olykor túlzásokba estek, s fölpanaszolták ellenük, hogy egyh. feladataikat elhanyagolva pénzért gyógyítanak. 1131: a reimsi, 1279: a budai zsin. eltiltotta a pap orvosokat a sebészi gyakorlattól.

Főleg az Anjou-korban több kir. udvari pap-orvos lett pp. Ezzel egyidőben megjelentek a világi orvosok, elsősorban sebészek, de a céhekbe tömörült sebészek egy részének működési lehetőséget az egyh. betegházak biztosítottak. - A tör. hódoltság ter-én a ker. gyógyítás elsorvadt, a Felvidéken és Erdélyben a prot-ok vették át a korábbi intézményeket és alapítottak újakat. A tör. elleni háborúkban a csapatokkal együtt sebészek is voltak (ők a formálódó hadi eü. orvosai), de a „tábori ~akban” a sebesülteket szerz-ek, főként ferencesek gondozták. A bécsi pápai követ Esztergomban és Buda alatt több ezer fős ~at alapított és bízott a ferencesekre. 1685: Esztergomban Kollonics érs. létesített táb. ~at, mely 1697-től Budán katonai ~ként működött tovább. - A 18. sz: a fölvilágosult abszolutizmus pol-ja megreformálta az orvosi ellátást és megváltoztatta az eü. igazgatást: megteremtette a közp. irányítás áll. formáit, s az eü. kérdéseket közig. feladattá tette. 1723: a helytartótanács az új irányító közp., minek keretében 1738: megalakult az állandó eü. biz. Ez rendezte az eü. igazgatását, összegyűjtötte a rendeleteket, felügyelt a ~akra, különböző pénzügyi alapokon keresztül ösztönözte ~ak építését, s megszervezte az első átfogó építési tervet. Helyőrségi ~ak, Pesten a Rókus ~ ekkor épültek. A szegénygondozást nem választották külön, így az intézmények kettős jellegűek lettek. 1784-től az eü. legfőbb irányítója az országos főorvos, aki a helytartótanács eü. osztályát vez. - Az első nagy ~építési programban nagy szerepet szántak a r.k. szerzetesr-eknek, a ffiaknál elsősorban az irgalmasoknak, a nőknél az Erzsébet-apácáknak. Az irgalmasok III. Károly kir. (ur. 1711-40) kérésére Pozsonyban 100 ágyas ~at emeltek, mely a Rókus ~ építéséig Mo. legnagyobb gyógyító intézménye. II. József (ur. 1780-90) →abolíciója a gyógyító rendeket nem érintette, sőt 1786: jelentős összegekkel támogatta. 1777: az irgalmasok Pesten átvették a 2400 fős Invalidus ház kezelését, 1782: Budán és Pécsett, 1783: Nagyváradon áll. térítéssel magukra vállalták az elmebetegek gondozását. Gyógyító intézményeik és gyógyszertáraik fönntartására az uralkodó növelte a r. birtokait. - Az áll. beavatkozás hatására a szerz-ek igyekeztek alkalmazkodni a kötelező normákhoz, s közülük az orvosok és gyógyszerészek Bécsben, Prágában és Pesten okl-et szereztek. Így a betegápoló r-ekből gyógyító r-ek formálódtak, s színvonalassá tették a hazai gyógyítást. A 19. sz. első felében épített ~akkal együtt a betegágyak száma kb. 4 ezer volt. Az intézmények az orvosok által oktatott polg. személyeket alkalmaztak, akikkel több gond járt, mint haszon. A ~ak arra törekedtek, hogy minél több szerz. ápolót kapjanak, mert önzetlen odaadásuk példaszerű volt. 1830 u. az Irgalmas Nővérek kapcsolódtak be a ~i gyógyításba. A ferencesek főként a szegénygondozásban és a házi betegápolásban vállaltak szerepet. - 1854: a hatóságok kidolgozták a lakosság lélekszámához igazodó orvosi és ~i rendszert, 1857: engedélyezték, hogy a betegápoló női rendek polg. intézményekben is szabadon dolgozzanak. E nővérek szakképzettségüket a r-ben szerezték, s elsősorban gyakorlati feladatok megoldásában voltak járatosak. 1880 u. indult a szervezett m. nővérképzés a M. Vöröskereszt, 1906-tól a M. Betegápolók és Ápolónők Egyesülete keretében. A különböző időtartamú tanfolyamokon helyet adtak a szerz-eknek is, később számukra külön képzést indítottak. 1900 k. az irgalmasok ~ait modernizálták. 1907: a budai irgalmas ~at (1950-2000: Orsz. Reumatológiai és Fizioterápiás Int.) Mo. egyik legkorszerűbb, kb. 600 ágyas ~ává építették át. ~aikban biztosították az áll. és más biztosítótársaságok betegeinek gyógyítását, áll. támogatásból és saját erőforrásaikból ingyenes szegény betegágyakat tartottak fenn. Így a gyógyító rendek a m. betegellátás alapját jelentették. 1948: a 7 női r. 68 áll. és városi ~ban 4593 nővérrel gyógyított. 1950 u. csak töredékük dolgozhatott tovább az eü-ben, hiányuk pótolhatatlan. Az 1990-92: újjáéledő r-ek megkezdték a bekapcsolódást a hazai gyógyításba. -

Szentekről elnevezett ~ak 1875: Bpen: Szt Rókus (VIII., Kerepesi út 31.); Szt István (Üllői út); Szt István (Külső Üllői út); Szt János (Buda, Retek u.); Szt Margit (Óbuda); Vörös-kereszt-egylet, Erzsébet ~ (Buda, Győri út); Szt Erzsébet (IX., Knézics u.); Szt Erzsébet-zárda-~ (Buda, Fő út); Irgalmasrendi ~ (II., Zsigmond u.). - Vidéki ~ak: Ada, Szt Rókus; Baja, Remete Szt Pál; Dorozsma, Erzsébet; Eger, Irgalmas ~; Esztergom, Érseki ~; Felső-Eőr, Jézus Szt Szíve; Győr-Sziget, Irgalmas Szüzek ~a; Gyula-Fehérvár, Irgalmas Nővérek ~a; Jászberény, Szt Erzsébet; Kalocsa, Érseki ~; Kis-Márton, Irgalmasr. ~; Kolozsvár, „Karolina” orsz. ~; Magyaróvár, megyei „Karolina” ~; Moson, megyei „Karolina” ~; Nagy-Appony, Margit; Nagy-Szeben, Ágost ápoló-int.; Nagy-Tapolcsány, Ágost; Nagy-Várad, Irgalmasok ~a; Német-Palánka, Erzsébet; Nyitra, Szt Vince-r. női ~a; Nyitra, Ágoston köz~; Pápa, Irgalmasok ~a; Pécs, Irgalmasr. ~a; Pozsony, Irgalmasok ~a; Pozsony, Apácza-~; Szakolca, Irgalmasr. ~a; Szatmár-Németi, Irgalmasok ~a; Szécsény, Apáca-zárdai ~; Szepesváralja, Irgalmasok ~a; Temesvár, Irgalmasok ~a; Vác, Irgalmasok ~a; Zenta, Szt László (városi). - E stat. szerint szerzetesrendi 24, sztek nevét viselő polg. ~ 20 volt. **