🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kíséret
következő 🡲

kíséret: a vaskori barbár népek és a korai feudalizmus népeinek elterjedt fegyveres intézménye. - Tagjai külön éltek a nemzetség szabad tagjaitól, egyedül a nemzetségfőtől függtek, az táplálta őket. Ők alkották a nemzetség, törzs, törzsszöv. v. korafeudális fejedség, kirság fegyveres erőinek gerincét. A ~ tagjai ált. szabadok, és önként álltak a ~et tartó úr szolgálatába. Céljuk a minél több hadizsákmány és harci dicsőség. A fejedségek kialakulásának korában a ~ a korafeudális áll. megszervezésének fontos eszköze. A ~ a legkülönbözőbb népeknél kimutatható. Bőven adatolt a ~ a germán, szláv és lovasnomád népeknél. A honfoglaló m. törzsszöv. fejed-ei, a törzs- és nemzetségfők nagylétszámú ~tel rendelkeztek. Ezek alkották a fegyveres erők elitjét, sőt olyan nézet is kialakult (Györffy Gy.), hogy kizárólag ezek hadakoztak. A ~ intézménye megmaradt a m. kirság első századaiban is. →királyi kíséret B.A.

Kristó 1980. - Borosy András: Vélemények a kora-feudális fejed. ~ről. Szeged, 1981. - Györffy 1983:624.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.