képprogram: tág értelemben az alkotás tárgyának, mondandójának megfelelő képek, jelenetek, alakok, jelképek stb. (→stílus) a művész által szabadon, előre megtervezett rendje; szoros értelemben ugyanennek a rendnek kötelező erejű előírása a hagyomány, művészeti iskolák stb. által (→program). - 1. A ker. műv-ben kezdettől fogva alkottak ~ szerint. Pl. a dura-europoszi háztp. (230/240) egy részében a képeket úgy válogatták össze, hogy →Jézus keresztségére utalnak (vsz. →baptisztérium volt). A legkorábbi ~-leírás Nolai Szt Paulinustól származik, s az általa alapított Szt Félix-baz. (400/403) apszisában valósították meg. A róm. és ravennai mozaikokat az 5-7. sz: részletes ~ szerint rakták, mintául szolgáltak a kora kk. ikgr-jához. ~-sémák alakultak ki a tp-ok →apszisa és →kupolája, az oltár →antependiuma és →retablója, az →ambó és a →szószék, az →ajtók és →kapuk, a →szarkofágok és →liturgikus könyvek illusztrációihoz. - 2. A ~ok olyan ismeretanyagra alapultak, melyet csak a művelt klérus és világiak birtokoltak, de az a képi ábrázolással a laikusok számára is látható lett. Az alapot a kor tud. szintjén álló ker. világkép adta, melyet az →enciklopédiákban újra meg újra megfogalmaztak. A 12-13. sz. ~jait a →skolasztika határozta meg oly módon, hogy az építészetet, a szobrászatot, a fest-et és az üvegfest-et egységes kompozícióba fogta össze. Az épület arányai, melyek a →számszimbolikához igazodtak, éppúgy a program része voltak, mint a különféle ábrázolási módok. A chartres-i katedrális üvegablakai olyan ~hoz igazodtak, mely szélesebb körben is minta lett: az É-i oldalon ÓSz, a D-in ÚSz, a Ny-in az →Utolsó ítélet látható. A késő kk-ban a kozmologikus ~ helyet ad a tipologikus ~oknak, melyekhez a →tipológia és a legendairod. adott alapot (→Biblia pauperum). A →humanizmus és a prot. teol. főként allegorikus ~okat dolgozott ki, melyre a kat. műv. a barokk ~okkal válaszolt. **

Sachs 1980:64. - Onasch 1981:59.