kámzsa (a lat. camisia, 'ing' szóból): 1. durva szövetből készült, bő szerzetesi ruha. A földig érő ~t eredetileg derékban kötéllel v. szíjjal fogták össze, hátul a két válla között csuklyával látták el. Remeték, ill. a bencések viselték először. - 2. a szerzetesi ruha fejre húzható részének, a csuklyának másik neve. **
A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.