🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kollegialitás
következő 🡲

kollegialitás (a lat. colligo, 'összeköt' szóból): 1. az egy célra törekvők összetartása gondolkodásban, tevékenységben, érdekvédelemben, az egy hivatást folytatók közötti természetes és kívánatos kapcsolat. Ennek alapján hívják egymást kollégának. - 2. az Egyházban Krisztus akarata szerint az egység elve. Ő ui. azt akarta, hogy Péter fősége alatt az apostolok összetartozó testületet alkossanak, a hit és a szeretet egységében teljesítsék küldetésüket. A pápa fősége alatt a pp-ök kollégiuma folytatja és valósítja meg az idők végezetéig a ~t. A →püspöki szinodus, a →püspöki konferencia, a Szentszék és a pp-ök munkáját segítő különféle tanácsok, az →egyházközségi képviselőtestület a ~ megnyilvánulása. - 3. a protestánsok között a →presbiteriánusok jellemzője az episzkopálisokkal szemben. **

LG 22. - RH 5.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.