kisebbség: valamely állam területén az állampolgári jogok birtokosainak olyan csoportja, mely az állam nemzeti jellegét meghatározó (uralkodó) többségtől fajában, nyelvében, vallásában (vagy mindháromban) különbözik. - ~ lehet szétszakított nemzetrész (sajtónyelven: nemzeti ~), melyet államalkotó anyanemzetétől erőszakos határmegvonással (pl. magyarok, v. gyarmatosítás-kori határok törvényesítése Ázsiában és Afrikában) v. kitelepítéssel (pl. csecsenek, magyarok, tatárok stb.), elűzéssel (magyarok, palesztinok, afrikai volt gyarmatosító fehér telepesek stb.), népirtással megritkítva (pl. bosnyákok, albánok) idegen elnyomó fönnhatóság alá kényszerítettek; vagy szálláster-ükön az újkorban államot nem alkottak (pl. a kurdok), ill. azt önkéntes vándorlással változtatgatták (pl. a cigányok). - A ~ek helyzetét a →versailles-i békerendszer óta a nemzetk. jog (~i jog) szabályozza ugyan, de az abban foglaltak valamiféle betartását (a demokratikus szólamok ellenére) mindenkor a bel- és külf. érdekviszonyok befolyásolják. Az elmúlt 80 év alatt a ~ek az erőszakos beolvasztási kísérletek változatos formáit tapasztalták: pl. állampolgárságtól való megfosztás (m-oké 1919-20, 1945: az utódállamokban), a nemz. nyelvű okt. megszüntetése (pl. 1945-49: Csehszl.) és lezüllesztése, névelemzés (pl. a jugoszláviai m-ok), →reszlovakizáció (Csehszl-ban), kiutasítás, kitelepítés (pl. 1919-20, 1945: m-oké, 1945-47: Közép-Eu-ból a ném-eké) stb. - A 20/21. sz. fordulóján Eu-ban a skandináviai orsz-ok és a D-tiroli ~ek joggyakorlatát kivéve számos ~ helyzete megoldatlan v. forrongó: pl. a m-oké Közép-Eu-ban, az íreké É-Íro-ban, a bretonoké, baszkoké, korzikaiaké Fro-ban, a baszkoké Spo-ban, az albánoké Szerbiában (Koszovóban), a palesztinoké Izr-ben, a csecseneké (és a többi kaukázusi népé) Oroszo-ban, a betelepített hinduké Óceánia szigetországaiban, a gyarmatosított tibetieké Kínában, az indián őslakóké Amerika orsz-aiban stb. 88

Diplomáciai lex. 1967:431.