keveréklény: →mesebeli lény, mely félig az ember, félig valamely állat, vagy két állat jegyeit hordozza. - A ~ben az elő-ázsiai és asszír →mitológia a világ alapvető rendjének megbomlását, a démoni hatások eredményét látta. A mesében és a gör. mitológiában a ~ olykor a megsokszorozott emberi erő kifejezője. A ~ektől meg kell különböztetni Egyiptom istenség-ábrázolásait és a gör. mitológia isteneinek állati testbe öltözését (Zeusz). - Legismertebb ~ek: bika-, kutya-, madár-, oroszlán-, skorpiófejű ember, ill. a →szirének (félig asszony, félig hal v. lúd), →kentaurok (félig ffi, félig ló), a →baziliszkusz, →griff, →sárkány, a →kígyó különféle vátozatai (szárnyas), →szfinx. - Az antik világ ~eit a →Physiologus közvetítette a kereszténység felé, ált. mint a hamisság (kettős természet) és büntetésének jelképeit, pl. hangyaoroszlán (elpusztul, mert apja húsevő, anyja növényevő, ezért egyik fajta táplálékot sem képes befogadni). Ritkábban a ~ ellentétek (→erények és víciumok, jó és a rossz, élet és halál stb.) találkozása is: pl. a férfi, ill. asszonyi arcú →vipera részben a féktelen érzéki vágy, részben az életet is föláldozó életadás jelképe (a nőstény belehal az új egyedek szülésébe). - Ikgr. A ~ek közül a griff a román szobrászatban gyakori, a kígyót v. sárkányt legyőző griff (tp-ok kapuin és →keresztelőkút tartóelemeként) Krisztus hatalmának, a bárányt v. embert ölelő griff Krisztus oltalmazó erejének szimbóluma. **

Kirschbaum II:202. - Physiologus 1986.