keresztelőkút, keresztkút (lat. fons baptismalis): a →keresztvíz őrzésének és a →keresztelésnek a helye a templomban. A m. elnevezés a lat-hoz hasonlóan az →élő vízre utal. A ném. Taufstein, 'keresztelőkő' a sziklából fakadt vízre utal. - A keresztelés helye a 4. sz: a nagy tp-ok mellett, külön álló →baptisztérium volt, amit az 5. sz-tól keresztelőkápolnaként belefoglaltak a tp. épületébe. Amikor az alámerítés megszűnt, a nagy keresztelőmedence fölöslegessé vált, s helyette állították föl a ~at. - Bronzból öntötték, v. kőből, márványból faragták. Szerkezete a →kehelyét követte (talpazat, szár, kupa), rendszerint fedele is van. Formája a román korban oszlopon álló félgömb, a gótikában a medence sokszögű v. liliom, olykor fordított harang. Díszítése →Jézus keresztségének és az újjászületésnek a motívumai. A ~ Szt Szilveszter p. attrib-a (Nagy Konstantin megkeresztelése miatt). - A szepesi prépostsági zsin. szerint (1460): „A ~at zárni kell, kulcsát a plébános v. a káplán biztos helyen őrizze. Ennek elmulasztói 1 hónapra föl lesznek függesztve és 3 márka büntetést fizetnek a prépostnak.” (I.) - A hatályos egyhjog szerint: Isten népének összegyűjtése a keresztséggel kezdődik, ezért ~nak minden plébtp-ban kell lennie (vö. KEK 1185), de a helyi ordinárius a plnos meghallgatása után a hívek kényelmére engedélyezheti v. előírhatja más tp-ban v. kpnában is a ~ tartását (858.k.). Jelenlétének jogi következménye, hogy a rendes keresztelés az illető tp-ban kérhető és végezhető. A pléb. ter-én lévő többi ~as tp. és kpna keresztelési joga a plébtp-éval párhuzamosan érvényesül (858.k. 1.§). A ~ a tp-ban a →szenteltvíztartóval együtt a keresztségi fogadalomra emlékeztet. - Ikgr. A ~ak a →bronzművesség kiváló emlékei (→kassai dóm, Hildesheim, Liege). A 14-16. sz: Eu-szerte híresek voltak a szepességi és erdélyi műhelyek, a legjelentősebbet →Kolozsvári Márton és György vezette. A ~ keresztelés-ábrázolásokon látható. Magán a ~on Jézus keresztsége, ill. a keresztelés (élő víz, újjászületés, →kenet) jelképei láthatók. **

Péterffy I:202. - KL III:56. - Onasch 1981:236. (Isten Báránya) - Erdő 1991:340.