🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > kenyéráldás
következő 🡲

kenyéráldás: 1. a bizánci rítusú templomokban nagyobb ünnepeken végzett szertartás. A pap megáldja az →artoklázionon elhelyezett öt →proszforát, valamint búzát, bort és olajat. A megáldott kenyeret apró részecskékre vágva mint →eulogia v. →antidoron a lit. végén kiosztják a híveknek. A szokás az →agapéra emlékeztet. - 2. a kat. hagyományban a →kenyér első megszegése (megtörése) előtt mondott áldás. Közben kézzel v. késsel keresztet rajzolnak a kenyérre. P.I.

Melles 1937:68.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.