🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > karaiták
következő 🡲

karaiták, karaim (vsz. a héb. kara, 'olvasni' gyökből: 'olvasók, az Írást olvasók'): zsidó szekta. - Alapítója Anan ben David, aki 750-800: a rabbinikus irányzattal szembenálló, a posztbiblikus szóbeli hagyományt (→Talmud) elvetők tanításait Bagdadban rendszerbe foglalta. Anan ben David elutasította a szaktekintélyek bibliamagyarázatát, a →Tóra olvasását minden hívő kötelességévé tette, az értelmezést kinek-kinek saját belátására bízta: „Tanulmányozd alaposan a Tórát, és ne az én véleményemre hagyatkozz!” Mindazonáltal már Anan ben David rákényszerült arra, hogy a Tóra előírásait a kor követelményeihez alkalmazva törvénykv-et állítson össze az analógia módszerével. - A ~ elnevezés a 9. sz: jelent meg (az első követőket az alapító után ananitáknak hívták). Vallási közp-jukat Irakból rövidesen Jeruzsálembe tették át, ahonnan a 8-10. sz: Kairóba, Damaszkuszba, Perzsiába, Kis-Ázsiába mentek (vsz. Kazária Ny-i ter-eire is). A 11. sz-tól a Krím-fszg. D-i részén is éltek közösségeik, akik közül több száz főt Vitold litván nagyhg. telepített le hazájában a 14. sz. végén. Az első →keresztes hadjáratok következtében megszűnt a Jeruzsálemi Karaita Akadémia, s a ~ szellemi közp-ja Konstantinápolyba és Kairóba került. A bizánci birod. bukása s az oszmán hódítás ösztönzőleg hatott a ~ szellemi életére, támogatták a litvániai és krími testvérközösségeket, melyek jelentősége az oszmán birod. hanyatlásával megnőtt. A 18. sz. végére azonban a litvániai és krími ~ orosz uralom alá kerültek. - A K-eu. ~ mindvégig elhatárolták magukat a zsidóktól, és mind a krími kánságban, mind az orosz birod-ban, sőt a ném. megszállás alatt is megkülönböztetett bánásmódban volt részük. - 2000: karaita közösségek vannak Litvániában, Lengyo-ban, a Krím-fszg-en, Töröko-ban, Egyiptomban, Izr-ben, Fro-ban és az USA-ban. Létszámuk nem éri el a 12 ezret. - Etnikailag (H. S. Szapszal lengyo-i vallási vezető szerint) a) sémi eredetűek az egykori oszmán birod. ter-én élők (Jeruzsálem, Kairó, Konstantinápoly); b) török eredetűek a volt orosz birod. lakói (a mai Oroszo., Ukrajna, Litvánia, Lengyo., →karaik); c) szlávok a kubanyi és asztrahanyi kozákok közt legújabban toborzott ~. A világon szétszóródott ~at a közös vallás köti össze. A K-eu. ~ elődeit a kutatók a kazárokban (→kabarok), ill. a →kunokban vélték fölfedezni. Török eredetüket antropológiai vizsgálatok és a kipcsak-török nyelvek közé tartozó karay nyelvük is bizonyítják. - A karaita dogma a posztbiblikus hagyomány és a szentírás-kommentárok elutasításán kívül alapvetően nem különbözik a rabbinikus irányzattól, de a karaita vallási gyakorlat előírásai sokkal szigorúbbak, radikális reform nem lehetséges. Bizonyos engedményt jelentett a 11. sz: a tiltott házasságok ún. láncelméletének módosítása, ill. a 13. sz. végén imakv-ük kodifikálása, mely a korábbi szabályokkal ellentétben nem csak bibliai szövegeket tartalmazott. Liturgiájuk Dávid kir. zsoltáraira épül, de karaita költők himnuszai is bekerültek. Imádkozás közben a szt város, Jeruzsálem irányába fordulnak, tp-aik tájolását is ez határozza meg. A karaita vallás konzervativizmusa és szigora ellenére is teret ad az egyéni értelmezéseknek. Irod. hagyatékuk arámi, arab és héb. nyelvű. Elveik ellenére írtak bibliakommentárokat és törvénykv-eket. A Szentírás szövegének pontosabb megértésére való törekvés héb. grammatikai, lexikográfiai tanulmányokat eredményezett, a rabbinikus irányzattal folytatott polémia vitairatok egész sorát indította el. Figyelemreméltó vallási és világi témájú költészetük. - Időszámításuk a holdhónapokra épül. Egy bibliai év 12 v. 13 hónapból áll, attól függően, hogy a 12. hónap végén megérett-e már Izr-ben az árpa. Ha igen, akkor Abib újholdjával új év kezdődik, ha nem, akkor a 13. hónap végén ellenőrzik újra az árpát. Az →újhold megjelenését csillagászati számítások helyett szabad szemmel állapítják meg, ezért ünnepeik időpontja nem esik egybe a rabbinikus zsidókéval. Takács Ibolya

Nemoy, Leon: Karaite anthology, excerpts from the early literature. New Haven, 1952. - Schubert 1955:105. - Szyszman, Simon: La Karaisme. Les doctrines et son histoire. Lausanne, 1980. - Uő: Les Karad'tes d'Europe. Uppsala-Stockholm, 1989. - Bulletin d'études karad'tes. Paris, 1983. (Kenesbai Musaevich Musaev: Kratkii grammaticheskii ocherk karaimskogo iazyka. 1977) - Schur, Nathan: History of the Karaites. Frankfurt am Main-New York, 1992. - Valóság 1993:5. sz. (Neidhart, Christoph: A ~, avagy: török nép-e a zsidó?) - Schur, Nathan: The Karaite Encyclopedia. Uo., 1995.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.