kancellária (lat. cancellaria): a középkorban oklevélkiállító központi hivatal; bíróságok, egyházi intézmények, főurak iratkezelést végző hivatala. - 1. Mo-on ~ja volt a kir-nak (→királyi kancellária), kirnőnek, →nádornak, →országbírónak, →erdélyi vajdának, →bánoknak. Kezdetben a ~ az igazságszolgáltatás, kormányzás és a közig. teendőit egyaránt ellátta. A 14. sz: alakult ki a kisebb és nagyobb királyi ~, s a bírói feladatkör önállósult. Személyzetét írnokok és jegyzők adták, a főjegyző (protonotárius) a 15. sz: a ~t fönntartó méltóság ítélőmestere lett. - 2. a római kúriában →pápai kancellária. M.F.