Kőszeghy László, remetei (Szeged, Csongrád vm., 1748. jún. 27.-Temesvár, 1828. jan. 4.): megyéspüspök. - A fil-t Budán végezte. Trencsénben 1765. X. 18: belépett a JT-ba. Még növ. volt 1773: a r. föloszlatásakor, s pécsi egyhm-s lett. Grácban 1776. VI. 1: pappá szent. Fölszent. után Pécsett tanított, 1778: átment a csanádi egyhm-be. 1779: csanádi knk., 1788: ppi helynök, 1798: nagyprép. 1800. VIII. 16: kinev., XII. 22: megerősített csanádi mpp., 1801: szentelték föl. ~ szerezte meg a kápt-nak a ság-paráci uradalmat, 1804: megalapította a temesvári szem-ot. 1821: egyhm. zsin-ot tartott, a ném. falvakba m. papokat helyezett. Sírja a temesvári szegyh-ban. - Utóda a csanádi széken 1829: Török Antal. L.A.

Mendlik 1864:94. (1800-28: csanádi pp.) - Gams 1873:371. (1800. XII. 22-†1828. I. 4: csanádi pp.) - M. Sion 1872:636; 1889:636; 1892:624. - Sommervogel IV:1154. - Szinnyei VII:129. - Lendvai Miklós: Temes vm. nemes családjai. Temesvár, 1905. - AHSI 1937:204. (Kratz: Ex-Jesuiten) - Juhász Kálmán: Remetei ~ csanádi pp. Bp., 1942.

Kőszeghy Mihály (Mélykút, Bács-Bodrog vm., 1874. jan. 24.-Kalocsa, 1946. okt. 26.): germanikus, kanonok. - Szülei K. Ferenc községi orvos és Devits Borbála. A középisk-t Szabadkán és Kalocsán, a teol-t Kalocsán, 1894. X. 29-től a CGH-ban végezte. 1897. X. 28: pappá szent., 1898. XII: a római Gergely egyetemen teol-ból drált. 1899: Bácskertesen kp. 1900: Kalocsán a kisszem. vicerektora, el. isk. hitoktató. A Gyermek Jézus Társulat és az Oltáregylet ig-ja. 1907: szegyh. hitszónok, 1910: Fajszon plnos, képviselőjelölt néppárti programmal, de nem választották meg. 1924. XII. 10: tb. knk. 1925. I. 31: adm. Mélykúton, IV. 20: esp., 1928. I. 30: uo. plnos. A kalocsai főszékeskápt-ban 1931. IX. 16: tiszai, 1934. IX. 1: bácsi, 1936. VI. 27: szegyh. főesp. 1939. VIII. 31: bácsi kisprép. 1946. IV. 27: éneklőknk. - M: Jézus és a jó gyermek. Bp., é.n. - Szt Ignác fiai Tomory városában. Kalocsa, 1935. - Virágszálak Szt Ferenc és társai életéből. Ford. 2. kiad. Gyöngyös, 1943. - Vérrózsák. Assisi Szt Ferenc dicsőséges sebei. Ford. Bp., 1946. (A lelki élet ferences mesterei 10.) - Cikkei a Kalocsai Néplap (1899-1911), Kat. Szemle (1900-10), Alkotmány (1901-13), M. Szemle (1902), Zászlónk (1902-14), M. Kultúra (1913), Tiszántúl (1918) c. lapokban. - 1910. III. 19-1911. I. 30: szerk-je, 1932. VIII. 27-1936. XII. 24: főszerk-je a Kalocsai Néplapnak. A róm. Civitta Catholico és a L'Ossevatore Romano levelezője. - Álnevei és betűjelei: Cassian (Alkotmány, M. Szle 1910, M. Kultúra); k.m. (uo.); K.M. (uo.) Sz.L.-La.A.-88

Veress II:272. - Schem. Col. 1942:270; 1975:107. - Gulyás 1956:585. - Pest m. sajtóbibliogr. 1977:423. - Gulyás XVII:522. - Lakatos 1998:139.

Kőszeghy (1944?-ig Knébel) Miklós (Szombathely, Vas vm., 1892. nov. 20.-Amsterdam, Holl., 1949. ápr. 20.): plébános. - 1917. VI. 19: pappá szent., Budaörsön kp., 1920: Batáviában (Holl. India) lelkész, 1926: Bpen az érs. helynökség titkára, 1928: jegyzője, 1929: a KPI vicerektora, 1931-44: Bp-Krisztinavárosban plnos, Ny-ra menekült. - 1932-1935. I: a Krisztinavárosi Egyházközségi Közlöny szerk-je. 88

Schem. Strig. 1938:190; 1947:240. - MKA 1930/31:88. - Viczián 1995:175. (1031.) - Diós 1999:105. (5640.) (s.v. Knébel-Kőszeghy)

---

Kőszeghy (1910-ig[?] Winkler) Elemér; Kőszeghy-Winkler (Rózsahegy, Liptó vm. 1882. jan. 3.–Bp., 1954. szept. 4.): festő, művészettörténész. – Szülők: Winkler Emánuel (1845–1904), Wieland Elza; neje Meinholdt Matild. Pozsonyban joghallg., egyidejűleg Bécsben, majd Bpen a Mintarajzisk. tanult. 1908–14: VKM-ben a múzeumok fölügyelőségének titkára. 1914–19: a kassai Rákóczi Múz. ig., ahol kiállításokat is rendezett. 1919–23: Tátraszéplakon élt, ahol a Tátra legkiválóbb tájfestője lett. 1924–38: Lőcsén telepedett le, ahol a Szepesi Híradó–Szepesi Hírlap [1932. IV. 23–1938(?): Szepesi Lapok] napilap 1927. V. 14–XI. 25: főmunk., 1927. XI. 26.–1938. VIII(?): főszerk., mely művtört. írásait közölte. 1927: a Kárpát Egyes. és a Szepesi Tört. Társulat műemlék őre, ebben az időben fedezte föl a szepesdaróci tp. kki falfestményeit, amelyeket szakszerűen helyreállított. 1930: Késmárkon, 1931: Isztambulban állította ki képeit. Az I. →bécsi döntés után 1938. X–: újra a kassai Rákóczi Múz. ig. 1939–45: a M. Tört. Múz. Iparműv. Tárának ig. – Rajzai: Mosdóssy Imre. Az ősi ház. Tört. elb. (4 rajza) Bp., 1906. – A pörös atyafiak. Reg. Rajzok Török Jenővel. (15 kép) Uo., 1907. (M. regényírók képes kiadása 29.) – Baksay Sándor: Pusztai találkozás. Patak banya. Elbek. (16 kép) Uo., 1907. (U. az 37.) – Abafi: Regény. (15 kép.) Uo., 1908. (U. az 12.) – Beniczkyné Bajza Lenke. Végzetes tévedés. Reg. (16 kép) Uo., 1909. (Uaz 48.) – Verseghy Ferenc: Gr. Kaczaifalvi László avagy a természetes ember. Egy igen mulatságos, tanulságokkal bővelkedő történet. Uo., 1911. (Uaz 1.) – Írásai: Vas. Ujs. (1909: 3. sz.), Archaeol. Ért. (1910: Némely mesterjegyről a nagyszebeni ólomtáblán; Winkler E. néven; 1911:308. Soproni ötvösök hivatalos jegyei Kőszeghy E. néven; 1912:132. A m. ötvösjegyek rendszeres gyűjtéséről; 220. Családi jelvények lőcsei ötvösjegyeken, W. Kőszeghy E. néven); Múz. és Kvtári Ért. (1912:288. Hazai ötvöscéhek pecsétjei, 1914:25. Mo-i ötvösjegyek); Szépműv. (1941:39. M. harangok); M. Múz (1947:27. Családjegyek megfejtése); – M: Zweihundert Jahre Landschaftsmalerei in der Zips. Késmárk, 1928. – Bildnismalerei in der Zips. Uo., 1933. – Die Denkmäler der Antoniter in Drautz. Uo., 1930. – Bildnissmalerein in der Zips. Uo., 1933. – Der Mitteilungen a. s.v. der Zips. Lőcse, 1934. – Mo-i ötvösjegyek a kk-tól 1867-ig. – Merkzeichen der Goldschmiede Ungarns vom Mittelalter bis 1867. Bp. 1936, Bp. 1936. – A Szepesség újabbkori festői és szobrászai. Uo., 1937. – Kassa műemlékei. Uo., [1939] (Officina képeskvek [16.]) [ném-ül: Kunstdenkmäler von Kassa. Uo., [1940.] (Officina Hungarica)] – Hátrahagyott kz.-a: A m. ötvösjegyek; Kassa városának pecsétje. – Álnevei: Kőszeghy-Winkler Elemér (illusztrátorként 1911); W. Kőszeghy Elemér (Archaeol. Ért, 1912) 88

Morsz. 1914. IV. 3. (A Rákóczi Múz. új ig.-ja) – M. kvészet 1935. – Révai XXI:526. – Brogyányi Kálmán: Festőműv. Szlovenszkón. Kassa, 1931. – Műv. lex. 1935. I.; 1981. II:710. – Új Idők lex. XVI. – M. Folyóir. Rep. 1947. – Mihalik Sándor közl. (1954. IX. 2.) – Bíró 1955: 570. – MÉL I:1007. – Gulyás XVII:516. – Seregélyi 1988:346.