Körmend, Vas m.: 1. város. Az Árpád-kori ~et az itt találkozó 9 fontos út közül az É-D-i irányú osztotta két részre. Ny-i részén volt a Szt Márton-tp. az őslakosokkal, a K-in a Szt Erzsébet-tp. a vendégnépek házaival. A ktort vilhelmiták, majd ágostonosok lakták. Az 1923: hozzácsatolt Alsóberkifalu és az 1969: hozzácsatolt Felsőberkifalu és Horvátnádalja közs-ekkel 1978: város lett. - 2. Vára vsz. a tatárdúlás (1241-42) után épült kir. várként. 1238: említi okl.: regis de villa Curmend. 1289: rövid időre ném-ek foglalták el. 1394 u. a Szécsi, Szécsényi, Erdődy, majd a Batthyány család birtokolta. 1605: Bocskai csapatai sikertelenül ostromolták. 1621: a császáriak próbálták bevenni. 1650: végvár lett, négyzet alakú, négy saroktornyos épület volt. I. Lipót cs. parancsára 1702: lerombolták, helyén épült a 2000: is álló kastély. Itt rendezte be →Batthyány Strattmann László az I. vh. után modern kórházát, ahol naponta 80-100 beteget kezelt és sikeres szemműtétek ezreit hajtotta végre. A →Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek voltak az ápolónők. -

3. A vilhelmiták kolostorát 1274: említik először, amikor Dénes nádor meghagyta a vasvári kápt-nak, hogy tiltsa el a ~i vilmosrendi barátokat a Bogát nevű föld birtoklásától. 1328: a ktor az ágostonr. remetéké. 1358: egy malmot kaptak; ekkor és 1429: mint a Bold. Szűz tiszt-ére szentelt klastromot említik. 1517 u. Bakócz Tamás érs. biztatására obszerváns ferencesek költöztek be, de mivel a régi épületeknek az érs. által ígért javítása annak halála miatt elmaradt, VII. Kelemen p. (ur. 1523-34) megengedte, hogy a helyet elhagyják. 1529: domonkosok laktak benne, 1543: a →veszprémvölgyi ciszt. apácák menekültek ide. 1625: kihaltak, s akkor a győri pp. kezére jutott. A ktor a sóházzá alakított Mikolicsi-ház helyén állott, később a járásbírósági épületet emelték a helyén, 2001: a városi tanács B épülete.

4. ~-szentgotthárdi esperesség a szombathelyi egyhm-ben. Plébániái: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csákánydoroszló, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Felsőmarác, Felsőszölnök, Gasztony, Horvátnádalja, Ivánc, Kercaszomor, ~, Magyarszecsőd, Nádasd, Nagykölked, Nagyrákos, Nemesrempehollós, Őriszentpéter, Pinkamindszent, Rábafüzes-Szentgotthárd, Rábagyarmat, Rábakethely-Szentgotthárd II., Rönök, Szarvaskend, Szentgotthárd I., Szőce, Vasalja, Vasszentmihály. -

5. plébánia. 1332: már létezett, tp-át Árpádházi Szt Erzsébet tit-ra sztelték. 1429 k. ~nek már 3 tp-a és ktora volt: Szt Erzsébet-, Szt Márton- (a Kölcsey úti ált. isk. helyén) és az ágostonosok Mária-ktortp-a. A 2 utóbbit vsz. az 1532: Bécs ellen vonuló törökök pusztították el. 1490: ~ kegyura a monyorókeréki Ellenbach család, akik a kicsi, rossz állapotban lévő Árpád-kori tp-ot nagyobb, gótikus tp-mal cserélték föl. 1550 u. a Bécs, Kőszeg, Szentgotthárd ellen vonuló török hadjáratok, majd a kurucok és a labancok pusztították környékét. Lakói 1549 u. ev-ok lettek, 1590-1643: a tp. a prot-oké. - A pléb-t 1712: alapították újra (Batthyány Ádám tért vissza a kat. hitre). Mai Árpádházi Szt Erzsébet-tp-át 1731: építették, 1938: külső-belső tatarozással, 1968: kívül, 1980: belül újították föl. Org-ját (2/16 m/r, op. 700.) 1910: az →Angster gyár építette. Harangjait a 19. sz: (1100 kg), 1923: (300, 151 kg), 1951: (59 kg) ismeretlen mester öntötte. Kegyura 1604: a Batthyány család, 1880: Szecsődy Lajos. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m., ném.; 1940: m., ném., horvát. - Filiája 2000: Alsóberki-városrész. - Plébánosai: Deák István, 1730: Ács Mihály, 1755: Csődy Pál, 1757: Csík Ádám, 1761: Salamon István, 1778: Szabó Imre, 1795: Gombás Mihály, 1812: Niklesz János, 1830: Sákovics János, 1843: Gaál Sándor, 1859: Gergátz György, 1871: Perényi Antal, 1922: Gyöngyös Ferenc, 1948: Gerencsér József ([1905-73], 1952: államtitok megsértésének vádjával 5 é. ítélték, 1954: szabadult, 1957. III. 8: elhurcolták, ismeretlen ideig fogva tartották), 1952: Takáts István, 1956: Hirschberg Ernő, 1966: Gőcze István, 1984 u. Gyürki László. - Lakói 1840: 1717 r.k., 254 ev., 618 ref., 481 izr., össz. 3070; 1910: 4990 r.k., 6 g.k., 4 g.kel., 536 ev., 988 ref., 627 izr., 2 egyéb vall., össz. 7153; 1940: 5774 r.k., 37 g.k., 31 g.kel., 489 ev., 834 ref., 300 izr., 7 egyéb vall., össz. 7472; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 42 ffit, 19 nőt; 1983: 5800 r.k., össz. 12.186. - 1948: 15 tanerős r.k. ált. isk-jában 526 tanuló. -

6. Az Árpádházi Szt Erzsébet-plébtp. szentélye támpilléres és sokszögű, a pillérek közt csúcsíves ablakhelyekkel. A D-i, K-i és É-i oldalon támpillérekkel tagolt. A szentély mellett É-on a sekrestye, D-i oldalán gyóntatófolyosó. A Ny-i homlokzat alkotóeleme a torony. A tp. belső terét a diadalív keskenyebb szentélyre és tágabb hajóra osztja. A bejáratnál lévő festmény Batthyány Strattmann Lászlóról Závory Zoltán alkotása. Főoltárképe a 18. sz. elején készült, oszlopos, szobrokkal díszített, gazdagon aranyozott. Fölötte a Szentháromság-jelkép és Ker. Szt János, kezében kereszt és írásszalag: Ecce Agnus Dei, jobb kezével a tabernákulumra mutat, melynek faragott ajtaján az utolsó vacsora (Júdás jobb kezében a pénzes zsákkal). Az oltárkép két oldalán Avilai Nagy Szt Teréz és Sziénai Szt Katalin szobra. Az oltár készítői ismeretlenek. - A szentély mennyezetének képeit Strauss Pál készítette az Euch Kongresszus évében, 1938: Szt István halálának 900. évford-jára. Témái: a) a fölajánott koronát angyalok viszik a gyermekét ölében tartó Isten Anyja elé; b) az Euch. Kongresszus képi megfogalmazása (Jézust a kenyér és a bor színe alatt az Oltáriszentségben minden nép imádja); a pap arcvonásait a művész az akkori plnosról, Gyöngyös Ferencről mintázta; c) a kereszténység győzelmének allegóriája a tatárdúlás (1241-42), a mohácsi vész (1526) és a szatmári békekötés (1711) éveivel. A mennyezet 6 medaillon-képe: IV. Béla kir. leányát, Margitot Istennek ajánlja; Margit hamvait 1526: ~re hozzák (a régi ~iek hite szerint a török elől menekülő domonkos apácák a Nyulak szg-éről ~re jöttek, és magukkal hozták Margit ereklyéit); Szt Imre hg. tanítójával, Szt Gellért pp-kel; Szt László kir. a „szegények orvosával”, Batthyány Strattmann Lászlóval; Szt Erzsébet, a szegények vigasza; Szt Erzsébetet kiűzik Wartburgból. - A hajóban a szószék mellett a Szt Antal-, a jobb oldalon a Szt Anna-oltár áll. A nagyobbik festmény előterében Mária ül a kis Jézussal, mögöttük Szt József és Szt Anna. A fölső, kisméretű olajképen Jézus születése. Az oltárhoz tartozik két szt királyunk, István és László kora barokk, remekmívű szobra. - A diadalív bal oldalán lévő szószék domborművei: föltámadás, Jézus lecsendesíti a háborgó tengert, a naimi ifjú föltámasztása, Jézus és a gyermekek, Jákob kútjánál a szamarai asszonnyal, Ker. Szt János megkereszteli az Üdvözítőt a Jordán folyóban, Jézus és egy farizeus. - A diadalíven középütt Krisztus, kétoldalt Szt Erzsébet és Szt Margit. - A faragások, az oltárokon lévő gyertyatartók és a stációk keretei 1938: készültek. - A keresztkút szoboregyüttese (Jézus megkeresztelése) ismeretlen művész érett alkotása. - A hajó mennyezetdíszítése: a 4 csehboltmezővel fedett hajómennyezeten Szt József, Assisi Szt Ferenc és a 4 evangélista; a karzat feletti részen Istent dicsérő angyalok csoportjai; a boltmezők közepén szimbólumok: bárány (Isten báránya), kereszt, →pelikán. A hajó D-i falához 1938: gyóntatófolyosót építettek, leválasztott része a Szt Kereszt-oltárral kpna, melynek 15, tölgyfából faragott keresztúti stációja →Kopp Judit alkotása. - A Batthyány-oratórium a tp. D-i oldalán emlékhely, Batthyány Strattmann Lászlóval kapcsolatos emlékek múz-a. -

7. Régészeti emléke. A kastély kertjében a 19. sz. elején vsz. egyh. személy által elrejtett kincslelet került elő a földből. Az aranyozott ezüst edényekből, keresztekből, gyűrűkből, ruhára varrható lemezkékből és 300 (III. András, Károly Róbert, Nagy Lajos és Mária kirné idejéből való) ezüst pénzből álló lelet a M. Nemz. Múz-ba került, ahol egy része elkallódott. Egyh. tárgyak: 5 x 3,7 cm-es aranyozott bronz, liliomos szárvégződésű mellkereszt gótikus korpusszal; 8,2 x 6,5 cm-es nyitható, 3 karéjos szárvégződésű ereklyetartó kereszt gótikus korpusszal; pecsétnyomó, pecsétlőlapja 1,5 cm átm-jű, rajza: háromszögletű pajzsban egyenlőszárú, sugaras kereszt; a 12 pecsétgyűrű pecsétlőlapjának rajza kettős kereszt, állatfigura, liliom, majuszkulás betűk, kettőnek körirata: S. Nicolai; MARIA HILF. - Egy csontgyűrű is van a leletben ezüst pecsétlőlappal, rajza madárfej és S. Iohannis felirat. Aranyozott ezüstből készült, hasas köcsög alakú edény (10 cm magas, száj-átm. 9 cm), hasán körbefutó majuszkulás fölirat: AVE MARIA KCIA (gratia) PENA (plena) DMIUNS (Dominus). 16,5 cm átm. aranyozott ezüst lapos ivócsésze, közepén lovas vadász, körben majuszkulás fölirat: TRICH MIT SINN SAND OLCHANS MIND RI CASPAR BALTHAZAR MELCHIOR. -

8. ~i sortűz, 1919. V. 5. Vörös katonák a környékbeli falvakból „ellenforradalmárokat” hajtottak ~re. Ennek hírére a ~i polgárok gyülekeztek, tiltakoztak, mire a vörösök a tömegbe lőttek, Laszlóczky Ferenc hentest és Kocsis György napszámost agyonlőtték. Bá.B.-Bundics Antal-Gyürki László-L.Zs.-88

Kiss 1984:435. - Gerecze II:978. - Genthon 1959:169. - Arch. Értes. 1956:67. (Vattai Erzsébet: A ~i lelet) - Schem. Sab. 1972:65. - Műv-tört. Értes. 1983:113. (Zsámbéky Mónika: 14-15. sz. mo-i kincsleletek) - Patay 1985. - MKH 1995:823. - TKMK 311. - Váry 1993:86. - MKA 2000:537.