🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Köln
következő 🡲

Köln, Colonia Agrippina: 1. város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália legnagyobb helysége a Rajna bal partján. A germán település Claudius cs. (ur. 41-54) itt született felesége, Agrippina kezdeményezésére itáliai városjogot kapott (innen ~ lat. neve). A Germania Inferior főv-ává fejlődött ~t kb. 4 km hosszú fal védte. A róm. fennhatóságnak 459: a frankok vetettek véget. A 6. sz: ~ a meroving birod. K-i részének közp-ja. A →karolingok idején szerepét →Aachen vette át, s ~ vezetése egyre inkább a pp-ök kezébe került. Földr. helyzeténél fogva gazd-ilag egyre erősödött, polgársága a 11. sz. végétől harcolt függetlenségéért a pp-kel szemben. 1475: szabad birod. város lett. Ekkor kb. 40 ezer lakosú, a Ny-római birod. legnagyobb városa. A reformáció idején a birod. városok között egyedül maradt meg kat-nak, s a Rajna-vidék ellenreformációjának közp-ja. 1794: a fr-k elfoglalták. - 1800 k. a prot-ok és a zsidók polgárjogot nyertek, ami alapjában megváltoztatta ~ életét. 1815: a Rajna-vidékkel együtt porosz fennhatóság alá került, keresk-e és bankélete megélénkült. 1848-49: a Rajna-vidéki liberalizmus közp-ja, de „kat. város” jellegét nem vesztette el. 1881: lebontották a kk. városfalakat, ezzel ter-e nagyon megnőtt. A II. vh. alatt az óváros 90 %-át lebombázták. Az újjáépítés után 1995: 1.009.000 lakosa (47,4% r.k., 19,6 % ág. ev.) volt. - 2. búcsújáró hely: →kölni dóm, →kölni Krisztus-köntös. - 3. egyházi intézményei. ~t már a 9. sz: Sancta Coloniának mondták tp-ai, ktorai és kápolnái sokasága miatt. a) Ffi társaskápt-jai. A Szt Gereon társaskáptalan tízszög alaprajzú centrális tp-át a 13. sz. elején emelték. Gereon tiszt-e 612 óta él ~ben. A Szt Szeverin társaskápt-t a 8. sz: alapították, román tp-át a 11. és 15. sz: átépítették. A Szt Kunibert társaskápt-t a 8. sz: alapították, tp-a 1250 e. épült. A Szt András társaskápt-t 960 k. alapították, tp-a 13., szentélye 15. sz., altp-ában van Nagy Szt Albert sírja. A Szt Apostolok társaskápt-t 1025 k. Pilgrim érs. alapította, tp-a 1230 k. épült. A Szt György társaskápt-t 1060 k. Anno érs. alapította. 1802: e társaskápt-ok pléb-k lettek. - b) Női társaskápt-jai. A St. Maria im Kapitol alapítója a 7. sz. végén a Középső Pippin felesége, Plektrudis, aki a róm. Capitolium ter-én tp-ot épített, amely mellett a 10. sz: bencés apácaktort nyitottak. Ez a 12. sz: kanonissza közösség lett. - A Szt Orsolya női társaskápt. a 9. sz. előtt alakult, tp-a temetőben állt (a legenda szerint Szt Orsolya és tizenegyezer társa ~ben lett vt.). A tp. román részét 1135: szent. fel, a gótikus szentély 1270 u. lett kész. - c) Kolostorai. A St. Pantaleon bencés apátság, ~ legjelentősebb ktora Bruno érs. alapítása. A tp. és a ktor 950-1000: épült, nagy jótevője volt II. Ottó cs. (ur. 973-983) felesége, Theofanu. - A Nagy Szt Márton bencés apátság 1000 e. alakult, épületei 1150-1250: készültek. 1219: a Német Lovagrend, 1221: domonkosok, 1222: a minoriták, 1237: a johanniták, 1252: a kármeliták, 1290: az ágostonos remeték, 1298: az antoniták, 1334: a karthauziak, 1544: a jezsuiták telepedtek meg ~ben. A kk-ban a →begárdoknak és a →begináknak nagyon sok, még 1500: is kb. 150 intézménye volt. - 1802: a ktorokat föloszlatták, tp-aikból szerencsés esetben plébtp. lett (→kölni kérdés). -

4. érseki székhely. Székesegyháza a kölni dóm. - A 2. sz: alapított ppség a 8. sz: lett érsség. Suffr-ai: Aachen, Essen, Limburg, Münster, Trier. - 6181 km²-en 1999: 5.300.000 l, 2.331.020 h, 807 pb, 1074 ep, 462 szp, 281 ád, 621 sz, 2742 szn, 940 ni, 884 ki-e volt. - 5. M. kat. sajtója: 1957-68: Magyar Könyvbarátok, 1962-69: Pásztortűz. - 6. Iskolái. A dóm kápt. isk-ja már 800 k. nagyon híres volt. A domonkosok r. főisk-ján tanított Nagy Szt Albert és →Eckehart Mester, a ferencesek főisk-ján →Duns Scotus. VI. Orbán p. (ur. 1378-89) 1388: írta alá a városi tanács kérésére az egyetem alapító levelét, mely a prágai (1348), a bécsi (1365) és a heidelbergi (1386) egy. után a 4. birod., de az első olyan egy. volt, melyet város kezdeményezett. A p. 1394: kötelezte a ~i kápt-okat, hogy egy-egy stallumot tartsanak fenn a prof-ok számára. **

Bálint 1989:136. - LThK 1993. VI:186. - AP 1999:355.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.