Kézdivásárhely, Torja, Neumarkt, Sicupolis, v. Háromszék vm. (Tirgu Secuiesc, Ro.): 1. város a Kárpát-medence K-i szélén, a Feketeügy lapályán, a Torja-patak mentén. →Kézdi szék központja volt. Helyén római város állt (Timon szerint Praetoria Augusta), romjait 1852: az ojtozi útvonal építésekor tárták föl. - 1427: nyert városi rangot, Thorja városa néven. A 48-as szabharcban Gábor Áron itt, Fülén és Szentkeresztbányán rendezett be ágyúöntödét. 1848-49: 64 ágyút öntöttek, az eredeti épülete ma múzeum. - 2. Szentháromság minorita konvent és templom. A →minoriták 1691: →Nagy Mózes esztelneki plnos hívására telepedtek le ~en. 1696: ~-Kántára települtek át. 1714: a rház konvent lett. 1751: teol-t is kezdtek oktatni. Vezették a pléb-t is. (→Kézdivásárhely-Kántai Minorita Gimnázium) - A Szentháromság tp-ot 1727-95: építették. 1996: teljesen felújították. A főoltárkép Mária megkoronázását ábrázolja. Orgonáját a →Rieger testvérek készítették 1896: Bécsben, a kisbesztercei evangélikusok számára. 1988: hozták ~re. A konvent hátsó (k-i) szárnyait 1740:, az utcait (ny-i) 1828: fejezték be. É-i szárnyában stukkódíszes, boltozatos teremsor. A sekrestye helyén a 18. sz. elején tp. állt, az alatta lévő kriptában Nagy Mózes hamvai. - 3. plébánia a v. erdélyi egyhm. kézdi-orbai főesp. ker-ében. 1550: már létezett. Tp-át 1550 e. ismeretlen tit-ra sztelték. Lakói 1550 u. ref-ok lettek. 1696: alapították újra. Mai Szentháromság tp-a a minoritáké. Anyakönyvei 1702-től. Anyanyelve 1940: m., ném., rum. - Filiája 1917: Kézdioroszfalu. - Plébánosai 1674: Nagy Mózes, majd a minoriták után 1965: Csendőr Jenő, 1977: Hajdu Gyula, 1979: Czirják Árpád, 1984: Nagy Imre, 1991: Bodó Imre (1996: is). - Lakói 1910: 3533 r.k., 82 g.k., össz. 6507 (Kézdioroszfaluval együtt); 1940: 3757 r.k., 74 g.k., 28 g.kel., 102 ev., 2510 ref., 60 unit., 12 bapt., 68 izr, 4 egyéb vall., össz. 6615. Vo.L.-Sz.B.

MMRN 1883:22. - Schem. El. 1942:38. - Gerecze II:360. - Schem. Trans. 1913:147. - Lestyán I:77. - Vofkori 1998. II:335.