🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kézdiszentlélek
következő 🡲

Kézdiszentlélek, v. Háromszék vm. (Sînzieni, Ro.): plébánia a v. erdélyi egyhm. kézdi-orbai főesp. ker-ében, Kézdivásárhelytől É-ra 1,5 km-re, a Kászon vize völgyében, a Perkő (719 m), a „Háromszék szent hegye” lábánál, 588 m magasságban. Két részből állt: az egyik része →Felső-Fehér vármegyéhez, a másik →Kézdi székhez tartozott. Besenyők lakták. - Papja 1332: Paulus. Tp-át 1332 e. Szentlélek tit-ra sztelték, emlékét őrzik a mai tp. É-i támpilléreibe falazott domborműves kövek. - Mai Szentlélek tp-a Háromszék nevezetes vártemploma. Búcsúja pünkösdhétfő. DNy-i sarkán az 1401-es évszám olvasható. A tp. körüli fal sajátossága a kilencszögű alaprajz és az alacsony, kerek sarokvédő tornyok. 15. sz. az É-i oldalfalba befalazott, homokkőből faragott késő gótikus szentségtartó fülke. A szentélyt a hajótól enyhén csúcsíves diadalív választja el. A templomhajó nyugati részén álló karzatot négy nyolcszögű, kőből faragott késő gótikus oszlop tartja. Innen nyílik a templom főbejárata. A tornyot 1713: építették át, 1736: készülhetett az orgonakarzat. A tp-ot 1773, 1834, 1892, 1913, 1969: felújították. A kk. sekrestyét 1980 u. a szentély bővítésekor lebontották falfestményeivel együtt. 1996: a középkori homlokzat vakolatát leverték. 1996: történt javításkor a szentély DK-i oldalán, a tetőpárkány alatt húzódó freskó fríz került elő (a 16. sz. első feléből való): ekkor pusztult el a hajó külső falát díszítő középkori falképes felület. - ~ a reformáció idején is kat. maradt. Anyakönyvei 1700-tól. Kegyurai az Aporok és a Kálnokyak voltak, 1880: a hitközs. Anyanyelve 1880: m.; 1940: m. - Plébánosai: 1652: Benkes János, 1659, Tusa Mihály, 1668: Szászfalvi István, 1675: Szebelébi Bertalan, 1707: Antalffi István, 1720: Demeter Márton, 1724: Bertalan Tamás, 1753: Tibád Mihály, 1773: Csorba István, 1782: Farkas János, 1792: Kovács Péter, 1826: Gyárfás Miklós, 1836: Jakabos József, 1858: Győrfi Lajos, 1874-85: Bálint Károly, 1887: Gidófalvy Gergely, 1895: Markaly Antal, 1911: Oláh Dániel, 1931: Pál Domokos, 1945-46: Sólyom Béla, 1982-90: Balázs György, 1990: Réthy György (1996: is). 1957 k. ~ plnosát, Páll Gyulát (1901-66) pol. okokból letartóztatták. - Lakói 1910: 2964 r.k., 8 g.k., össz. 3006; 1940: 3224 r.k., 4 g.k., 3 g.kel., 1 ev., 44 ref., 5 unit, 3 izr., össz. 3284. - 1968 óta Kovászna megye egyik községközpontja; beosztott falvai Kiskászon (Cașinu Mic), Kézdikővár (Petriceni) és Kézdiszárazpatak (Valea Seacă). Összlakossága 1992: 4.820 fő (6 román, 12 cigány és 3 egyéb kivételével magyar); ebből Kézdiszentléleké 2.862 fő (2.844 magyar, 4 román, 14 más, ill. 2.811 r. k., 31 ref., 4 g. kel., 16 egyéb). Vo.L.-Sz.B.

Gerecze II:360, 1158. - Schem. Trans. 1913:146. - Hetényi Varga II:471. - Vofkori 1998. II:367. - Léstyán 2000. I:115.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.