🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kászonfeltíz
következő 🡲

Kászonfeltíz, Feltíz, v. Csík vm. (Plăieșii de Sus, Ro.): a legészakibb kászoni község Csíkszeredától 48 km-re DK-re, a Csíki-havasok D-i végződésénél, a Kászoni-medence K-i peremén, 706 m tszf. - A 18. sz. közepéig Felsőfalu a neve, 1750-től különböztették meg Kászonaltíztől és csupán igazgatásilag vált külön tőle, ekkor családlétszáma 101, a legnépesebb Kászonban; 1999: teljesen egybeépült Altízzel. - A Szt Katalin-kpnának csak falmaradványai láthatók. Orbán Balázs „keskeny csúcsíves ablakait, s átszelt lóherével záródó ajtaját” vizsgálva 14. sz. késő gótikus épületnek tartotta. Apszisa poligon záródású, Ny-i ajtókerete leszelt ívű, kő ajtóbéllettel, D-i ajtókerete hasonló, de nem minden dísz nélkül. - Lélekszáma 1786: 320 fő 33 házban (Altíz és Feltíz), 1869: 1399 fő 349 házban, 1880: 1387, 1890: 1303, 1900: 1233, 1910: 1247 fő 352 házban (r.k. vallású), 1941: 1373 fő 344 házban. Vo.L.

Orbán II:54. - Vofkori II:153.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.