Káleb (héb. 'kutya' v. 'elutasító'): Jefunne fia Júda törzséből, a Kánaán kifürkészésére előreküldött kémek egyike (Szám 13,6). - Az egyetlen, aki nem bizonyult kishitűnek (13,30; 14,6-9), ezért bemehetett az →Ígéret földjére (26,65; 32,12). A Hebronban letelepedett (Józs 14,6-15; 15,13-19; 21,12; vö. 1Krón 6,41; Bír 1,12-15) kalebiták ősatyja (1Krón 4,15). A Sir 46,7 dicsőíti. **

BL:911.