🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kis-Ázsia
következő 🡲

Kis-Ázsia: délen a Földközi-tenger, nyugaton az Égei-tenger, északon a Fekete-tenger, keleten az Eufrátesz folyó által határolt terület. – 1. A tört. előtti időkben a hettiták, az urartuiak, a frígek és más kultúrák földje; a Kr. e. 10. sz–: a partvidéket gör. bevándorlók népesítették be. A 4. sz–: a →hellenizmus uralta. Ennek hatására a ter. a Kr. u. 1. sz-ra lassan gör. nyelvűvé vált, ami megkönnyítette a ker-ség gyors elterjedését. – Tart-ai Nagy Sándor korában (Kr. e. 336–301): Ny-on Frígia, É-on Pontosz, K-en Kappadokia, DK-en Kilikia; a róm. birod-ban: Asia, Bitinia, Pontus, Galácia, Likaonia, Kappadokia, Kilikia. – Az első ker. közösségeket Szt Pál D-Galácia (Antiochia, Ikonium, Lisztra, Derbé) és Asia tart-ban (Efezus, Kolossze) alapította. Az ÚSz-i kvek és a korai egyházatyák tanúsága szerint ~ ny-i városaiban is voltak ker. közösségek (Jel 1,11). A 2. sz. végén és a 3. sz. elején a ker-ek többsége vidéken élt. A 3–4. sz: ~ a pogányság és kerség küzdelmének fontos színhelye. Frigiából származott a →montanizmus szektája. A niceai zsin. után a ~i teol-soknak nem csak az →arianizmussal, hanem a →novaciánusokkal is meg kellett küzdeniük Nagy Szt Vazul, Nissza Szt Gergely, Nazianzi Szt Gergely vez-ével. A 7–8. sz: a perzsa és arab hódítók a kerséget szinte eltüntették. – 2. A közép- és újkorban: →Törökország **

LThK 1993. VI:122.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.