🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Királyhágó
következő 🡲

Királyhágó: a történelmi →Erdély egyik határpontja, Erdély kapuja, hegynyereg 586 m tszf., a Királyerdő és a Réz-hegység között, →Bihar vármegye keleti részén. - 1919 e. ezt a hegyhátat tekintették határnak Mo. és Erdély között. A hágó meghatározás földr. szempontból helytelen, mivel nem vízválasztón vezet át. Forgalmas út visz át rajta Nagybáródtól Királyhágó (a régi Bucsa) közs. felé. A vasút több alagúttal a Sebes-Körös völgyében, a révi szakadékvölgyön halad keresztül és köti össze Kolozst Biharral. A Kolozsvárról Nagyváradra vezető út egykor egészen a Révi-szoros előtti Vársonkolyosig a Sebes-Körös völgyében haladt. Mivel a forgalmat a folyó tavaszi áradása gyakran veszélyeztette, az 1780-as években Bucsától kezdve hegynek fölfelé Nagybáród irányában új utat építettek. II. József (ur. 1780-90) trónörökös korában ezen az útvonalon járt, ezért az útkészítést látogatásához kapcsolhatták, ezzel függhet össze a hegynyergen áthaladó ~ neve (más magyarázat szerint egykor erre húzódott a kir. tulajdonban lévő →gyepűelve). Vo.L.

Révai XI:650. - Új Idők lex. VIII: 3841. - EH I:189. - Hajdú-Moharos 1996:24. - EH II:189.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.