kerékgyártó, kerekes, bognár (lat. rotarius, ném. Wagner): korán céhesedett ősi →kézműves mesterség. - Bükk- és tölgyfa rönk, dorong, gerenda, rúd, deszka anyaggal, balta, véső, fűrész, gyalu, gyalupad, kés, vonó, faragószék, küllőzőszék, talpvonószék használatával készítette a járművet. A kocsialja részeire (tengely, tengelytőke, vánkos, nyújtófa, rúd, kisefa) rakta a kocsiderekat (fenékfa, oldalfa, lőcs), és összeállította a kereket (az agyból, küllőkből és talprészekből). A 16. sz. végéig vas nélkül dolgozott; minden, a tengely is fából készült, s abroncsa sem volt. Csak ezután segítette munkáját a →kovács a tengely, abroncs, csapszeg, szorítógyűrű, lánc készítésével. A ~ műve volt mindenféle két- és négykerekű jármű, valamint a tragacs és a talicska is. - Mo-on kb. 60 önálló ~céh működött, ezenkívül még igen sok, kb. 80 a kovácsokkal közösen. Védősztjük Alexandriai Szt Katalin (a kerék az attrib-a). Másik patrónusuk a tüzes szekéren mennybe ragadott Illés próf. B.I.-N.P.

Céhkat 1-2. köt. 1975-76. - Veszprém Megyei Múz. Közlem. 1972:402. (Nagybákay Péter: Újabban előkerült Veszprém m. tárgyi céhemlékek) - Bálint II:499. - Bogdán 1984.

Kerékgyártó Árpád, vámosgyörki (Bp., 1883. nov. 26.-Érd, 1965. jan. 11.): gimnáziumi igazgató. - Bpen a piar. gimn-ban éretts., a tudegy-en termrajz-földr. szakot végzett, diákvezérként az egyetemi →kereszt mozgalom vezéralakja. Erdélyben, 1905: Kiskunfélegyházán gimn. tanár, 1906: Erzsébetvárosban az áll. internátus felügyelő tanára, 1907-: a bpi III. ker. (Árpád) áll. gimn. r. tanára, 1919: a X. ker. Áll. Széchenyi István Főgimn. ig-ja, majd földr-termrajzi szakfelügy. →Klebelsberg Kunó gr. kultuszminiszter és →Hóman Bálint, a Nemz. Múz. ig-jával szembeszállva tiltakozott az isk. 3/4 részének elvétele és Néprajzi Múz-má alakítása ellen, ezért lefokozva helyezték át: 1925-26: Jászberényben a József Nádor Gimn., 1926: a bpi (V. ker.) Bólyai Reálgimn., 1928: a Werbőczy Gimn. tanára. - ~ tartotta és honosította meg az első élettani gyakorlatot középisk-ban Bpen. Az AC bpi sajtóoszt. eln. A Kat. Főigazgatóság tanügyi főtanácsossá nev. ki. - M: Termrajz. A gimn., reálgimn. és reálisk. 1. o. sz. Írta Tőkés Lajos. Átd. Uo., 1925. - Termrajz. A gimn., reálgimn. és reálisk. 2. o. sz. Írta uő. Átd. Uo., 1926. (2. átd. kiad. Mohay Ádámmal. 1929) - Ásványtan és kémia. A gimn. és reálgimn. 4. o. sz. Somogyi Kálmánnal. Uo., 1927. - Ásványtan és földtan. A gimn. és leánygimn. 4. o. sz. Uazzzal. Uo., 1938. - Növénytan. A gimn., reálgimn. 5. és a reálisk. 6. o. sz. Mohay Ádámmal. Uo., 1928. - Termrajz. A gimn., reálgimn. és reálisk. 1. o. sz. Uazzal. Uo., 1928. - Az ember és az állatok termrajza. A gimn., reálgimn. 6. és a reálisk. 7. o. sz. Uazzal. Uo., 1929. (uaz fiú és leányközépisk. sz. 2. kiad. 1934) - Bp. földrajzának vázlata. Növendékei sz. kz. gyanánt tollbamondta. Uo., 1932. - A növények természetrajza. A fiú és leányközépisk. sz. Mohay Ádámmal. Uo., 1934. - A ház és a kert termrajza. A gimn. és leánygimn. 1. o. sz. Uazzal. Uo., 1938. - A m. föld és az idegen tájak termrajza. A gimn. és leánygimn. 2. o. sz. Uazzal. Uo., 1938. - A természet élő világa. A gimn. és leánygimn. 5. o. sz. Uazzal. Uo., 1939. - Az ember teste és egészsége. A líc. és leánylíc 2. o. sz. 2. kiad. Uo., 1945. - A főisk. kat. ifj. Keresztény Magyar Ifjúság kéthetenkénti lapjának 1904: b. munk., 1905: társzerk-je, 1905. X. 1-1906. VI. 20: és 1907. X. 1-1908. VI. 30: főszerk-je, 1925. XII-1943. VII: az Ifjúság és Élet ifj. földr. lap főmunk. 88

Kalmár 1907:61; 1910:28. - Kempelen 1910:71. - Barthos-Csetri 1923:87. - Barthos-Csetri-Luttor 1931:40. - Ker. m. közél. alm. I:498. - Viczián 1995:175. (925.) - Gulyás XVII:196.

Kerékgyártó Árpád Alajos, 1898-tól vámosgyörki (Jászberény, Jászkun ker., 1818. jún. 19.-Bp., 1902. dec. 13.): történetíró, egyetemi tanár. - A gimn-ot 1827-31: Budán, 1832-33: Jászberényben, a bölcs-et és jogot 1833-38: a pesti tudegy-en végezte. 1838. IX. 12: Pest város írnoka, 1841. XII. 17: ügyvédi okl-et szerzett. 1834: Pest város követeivel Pozsonyban ogy. segéd, 1845: Pest törv-széki aljegyzője, 1848: főjegyzője. 1849. I. 24: a császári biztos hivatalától megfosztotta, 1849. V. 1: törv-széki tanácsos Haynau bevonulásáig. 1860. XII: helyezték vissza hivatalába, 1861: első közig. tanácsos, VII-IX: h. főpolgármester, XII. 10: az MTA l. tagja. 1862-64: a →provizórium alatt ügyvéd, 1864. IX. 11: a pesti tudegy. világ- és m. tört., a tört. enciklopédia és módszertan h., 1866. IX. 10-1898. I. 28: nyugdíjazásáig a m. tört. r. tanára. 1869: bölcs. dr., 1876-79: a bölcs. kar dékánja. - M: Magyarok életrajzai. I. szakasz. Hajdankor-1600. 1-7. füz. Pest, 1856-59. - Mo. mívelődésének tört., kül. tek. az anyaorsz., úgy szinte Erdély, Horvát- és Tóto. államelmélete kifejtése. I. köt. 1-5. füz. A vezérek kora 887-1000. Uo., 1859. - Mo. tört-ének kézikv-e. 1-7. r. Uo., 1867-74. - Tíz év Mo. legújabb tört-éből 1840-1849. Bp., 1874. - Hazánk évlapjai. Mo. tört-ének kortani átnézete 884-1849. Uo., 1875. - A műveltség fejlődése Mo-on. 1. köt. 889-1301. Uo., 1876-80. - Tört. encyclopedia. Uo., 1878. (kőnyomat) - Tört. tanmódszeri előadások. Uo., 1878. - A m. culturtörténelem vegyes korszaki kútfői. Uo., 1881. - Mo. emléknapjai ezeréves tört-ében. Uo., 1882. [utánnyomás uo., 1987. (Tudománytár)] - Sárvári felsővidéki gr. Széchenyi István élete. Pozsony, 1883. (M. Helikon 21-24. füz.) 88

Szinnyei VI:53. - Békefi Remig: Emlékbeszéd K. Á. l. tag fölött. Bp., 1904. (MTA Emlékbeszédek XII:13.) - Kempelen 1910:71. - Szentpétery 1935:702. - Gulyás XVII:196.

---

Kerékgyártó Irén, vetsei; Festetics Pálné, tolnai, grófné (Bp., 1881. febr. 24.–Besenyőtelek, Heves m., 1953. szept. 12. a kitelepítésben): tanár, kézimunka szakfelügyelő. – Szülők: Elek, dr. (1847–1925) polg. isk. ig., Jessze Irén, 1909–: férjezett. A miskolci Tóth Pál-féle felső leányisk., majd külf-ön tanult, Bpen 1900: tanítói, 1908: polg. isk. tanári okl. szerzett, 1911: művészeti, rajz- és játékkészítő tanf-okat is végzett. 1902–: Bpen, hosszú ideig a Fehérvári úti polg. leányisk. kézimunka, 1913–18(?) az I. ker Koronaőr u. női keresk. szaktanf. szépírás tanára. A Zrínyi Ilona Kör aleln., leánycserkész mozg. 1929: nagyasszonya. 1940(?)–1944?: tanulm. felügyelő. 1951 nyarán kitelepítették Besenyőtelekre. – Cikkei: Nemzetnevelés (1919: 5. sz. A nemzeti nev. behatóbbá tétele, 1921: 12. sz. Kettéosztott szünidő, kettéosztott tanév, 15. sz. Illemórák az isk. okt. keretében); Fehérvári úti polg. leányisk. ért. (1933: Az isk. története: 1908–1933; 1937: A m. tenger, versei); OPITK (1934/35: 9. sz. Az «Egyszerű szavak» bővebb magyarázata; 1935/36: 10. sz. Polg. leányisk-i bélyeg-körök; 1939/40: 2. sz. Tapasztalataim a főv. polg. leányisk. kézimunka kiáll-ain; 1940/41. 2. A női kézimunka, mint nevelőeszköz, a tantárgyakkal kapcsolatban; 1941: 4. sz. Az isk-i múzeumokról; 1943: 8. sz: Hogyan neveljük a szoc. kérdések megértésére és megoldására gyermekeinket?); Bpi Polg. Isk. (1936/37: 3. sz. Az ifj. önképzőkör a polg. isk-ban; 1937/38: 3/4. sz A tanulók közös naplója mint nev. eszköz); Honvédek! Veletek vagyunk, 1941–42. ([Bp.] 1942); Az Autó, Automobil és Motorsport, Bp. Hírl., Cserkészlányok Lapja, Ifj. Testnev., A M. Asszony, M. Lányok., M. Újs., Magyarság, Motor Újs., P. Napló, P. Hírl., Szózat; ezekben ném. és fr. ford-ai is [gr. Festetics Pálné néven írt – épp úgy, mint Festetics Pálné, grófné Pálffy Fanny (valójában Mária Franciska) grófnő (1856–1942 után?)] 88

Bp. isk. hatóságai. 1907/08:223. (s.v. Kerékgyártó); 1911/12:322. (s.v. gr. Festetics Pálné *1881) – Bp. hiv. címtára. 1914:865. – Bozzay 1930:313. (s.v. gr. Festetics Pálné *1881) – Bp. közokt. hatóságainak évkve. 1937/38:338. (s.v. Kerékgyártó, * 1881); 1942:322., 1948:304. (már nyugdíjas) – Deák 1942: 117. (s.v. Kerékgyártó *1881) – Gulyás XVII: 200. (* 1881) – Gudenus 1990:397. (s.v. Kerékjártó *1882!)