Magyar Katolikus Lexikon > K > Keresztény Múzeum


Keresztény Múzeum, Esztergom, 1875-: egyházművészeti gyűjtemény, három nagy gyűjtemény, a Simor-gyűjtemény, az Ipolyi-gyűjtemény és a San Marco hercegek családi gyűjteményének együttese. - A ~ Mo. egyik legsokoldalúbb művészeti múzeuma. Anyaga a Régi Képtár, szobrok, kisplasztikák, közel 10 ezer lapot számláló grafikai anyag, Mo. legnagyobb gobelingyűjt-e, egy roncsoltságában is értékes keleti szőnyeggyűjt., régi ötvösművészeti és kerámia-tárgyak (a →habánok edényein túl Eu. valamennyi híres majolika-, fajansz- és porcelángyára képviselve van); a népműv. emlékeit elsőnek megőrző Ipolyi Arnold hímzésgyűjteménye, egy Mo-on egyedülálló szelence-, miniatűr- és óragyűjt.; pár ezres kegy- és emlékérem-gyűjt., s kisebb számban üvegművészeti és -festészeti tárgyak; 19-20. sz. képek.

- Története. 1. A ~ot Simor János, 1867-91: esztergomi érs. és hgprím. alapította. 1875. X. 12: nyitotta meg a nagy nyilvánosság számára saját képgyűjteményét, melyet ideiglenesen az →Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár emeleti nagytermében helyeztek el. A megnyitón 333 kép szerepelt. Simor már győri pp. korában kezdett képet gyűjteni, 80 festményt hozott Esztergomba. A szobrok és a kisplasztika kezdetben nem érdekelték, e műfajban sokáig egyedüli vásárlása a maga korában nagyrabecsült Caspar Hardy viaszfigura-együttese volt. - Gyűjteményével az egyh. festészet számára ihletet, vallásos lelkületet nyújtó együttest akart létrehozni. Ezért vásárolta szívesen az itáliai reneszánsz táblákat, s helyezte el egyhm-je legértékesebb kk. táblaképeit (M. S. mester, Jánosréti mester, Kolozsvári Tamás stb.) és egyh. kegytárgyait (1872: →garamszentbenedeki Úrkoporsó) Esztergomban. Sok képet rendelt a külf. és hazai →nazarénusoktól. Esztergom régi nagyságának és fényének visszaállítását szolgálta az →esztergomi bazilika oszlopcsarnokának befejezése, belső díszítésének megújítása, a →Bakócz-kápolna restaurálása, a Főszékesegyházi Kincstár megnyitása, új érs. palota építése és az →Érseki Simor Könyvtár megalapítása. 1882: elkészült az új prímási palota, s ennek 2. emeletén három nagy termet és egy folyosót eleve képtárnak szánt. -

Simor érs. elsősorban egyh. témájú képeket vásárolt, gyűjteményébe világi tárgyú képek csak akkor kerültek, amikor gyűjt-eket szerzett meg. 1874: Rómában, a bíborosi kalap átvételekor 50 képet vásárolt különböző régiségkereskedőknél. 6 értékes kép jutott birtokába a volt →Migazzi-képtárból Éliásy váci ügyvéden keresztül. Figyeltette a bécsi Kunsthalle árveréseit, amikor híre ment, hogy múz-ot szándékozik alapítani, rengeteg ajánlatot kapott, de legtöbbjét látatlanban elutasította. Némely esetben elfogadott értékes képeket, de nem ingyen. Vásárolt az Erba-Odescalchi családtól, a brünni Volavy-gyűjt-ből. Legjelentősebb vásárlása Bertinelli római knk. hagyatékának megszerzése volt. A 63 reneszánsz képet Simor 1878: a pápaválasztáskor látta. Véleményt kért a Rómában dolgozó →Szoldatits Ferenctől, majd Overbeck és Minardi prof-tól (aki meghatározta és értékelte a képeket). A gyűjt. megszerzésére Strossmayer József diakovói pp. is tett lépéseket, de Simornak sikerült megvásárolnia. 1878: fölkérte →Maszlaghy Ferencet a képtár első katalógusának elkészítésére (333 kép, 50 Hardy-viaszfigura). - A metszetgyűjt-ről Beszédes Sándor esztergomi fényképész készített ma is kiváló minőségű fényvéseteket. A gyűjt. legjelentősebb darabjai a Dürer-féle Nagy és Kis Passió, az Apokalipszis és a Mária élete-sorozat lapjai, Markó Károly 307 vázlata is. Rényi Rezső esztergomi ügyvéd leírása szerint van a gyűjt-ben egy gobelin is Szakolcáról (Átkelés a Vörös-tengeren), s a prímás 21 ezer köt-es kvtárat gyűjtött össze. - Amikor az új palotába költöztek, már 400 képet állítottak ki az e célra épített termekben, kb. 100 kép a palota termeit és lakosztályait diszítette. Az Esztergom-környékbeli leletek megtalálói gyakran kedveskedtek a prímásnak egy-egy őslénycsonttal v. római edénnyel. A „kép- és metszvénytár” profiljában a legjelentősebb változást az 1884: a kölni Schnütgen knk-tól vásárolt szobrok, középkori egyh. ötvöstárgyak, oszlopfők, padlócsempék és textíliák hozták.

A vásárlást →Czobor Béla intézte. Ettől kezdve emlegette Simor prímás a maga gyűjt-ét Museum, ill. ~ névvel. - Jogilag 1887. V. 5: lett ~ a magángyűjt-ből. Simor ui. véglegesíteni akarta a múz. helyzetét, ezért összehívta a kápt-t, s előttük kinyilvánította akaratát, hogy múz-át nem érs. utódaira, nem is a palotára, hanem az →esztergomi bazilikára mint jogi személyre hagyja, s fenntartásával az →esztergomi főszékesegyházi káptalant bízta meg. - 1891. I. 23: Simor érs. meghalt. A gyűjt. ekkor: 564 kép, 50 viaszfigura, a Schnütgentől vásárolt 6 szobor, 22 ötvöstárgy, 1 elefántcsont-doboz, 10 román oszlopfő, 22 padlótégla, 1 palást, 400 régi szövetminta, római sírkövek, diadalemlékek, oltárok, mérföldkövek, kk. tp-ok kövei és az esztergomi Porta Speciosa töredékei (ezeket később beolvasztották a Főszékesegyházi Régészeti Múzeumba). - 1891: jelent meg Maszlaghy katalógusának 2., bőv. kiadása. Az előszóban Maszlaghy értékelte a gyűjt-t és Simor gyűjtési módszerét, jelezte egy alapos rostálás, az értéktelen képek eltávolításának szükségességét. - Vaszary Kolos prím. (1891. X. 27-1912. X. 27) az egyhpol. harcokban elszenvedett vereség keserűségével kezdte érsségét. Gazdaságilag is a tönk szélére juttatta az érsséget, így nem telt sem lelki, sem gazd. erejéből a ~ fejlesztésére, sőt 1905: kéménytűz miatt értékes szobrok égtek meg és sok kép felhólyagosodott. - A változást a ~ számára az új érs., Csernoch János hozta (1880: Simor prím. mellett szertartó és levtáros, 1882: titkár, 1888: irodaig., XI. 27: esztergomi knk., 1893. XI. 12: főszegyh. plnos, 1908. I. 12: csanádi mpp., 1911. III. 8: kalocsai érs., 1912. XI. 20-1927. VII. 25: esztergomi érs.). Csernoch először gazd-ilag próbálta rendbeszedni a főegyhm-t, majd Kalocsáról magával hozott fiatal titkára, →Lepold Antal segítségével a ~ot is fölélesztette. 1916: (a háború közepén) kikérték a →Nemzeti Múzeumból a fiatal →Gerevich Tibor művészettörténészt a már Maszlaghytól is szándékolt újjárendezésre.

Gerevich (1917. XI. 26: a ~ ig-ja) nem a vásárlás sorrendjét vette figyelembe, hanem orsz-ok szerint, azon belül időrendben rendezte át az anyagot. A legtöbb szerzőmegjelölés és a datálások korrigálása is tőle származott. Az átrendezésben segített az eredetileg kánonjogász Lepold Antal, aki ekkor szerezte meg azokat a művtört. ismereteket, amelyek révén országos szaktekintéllyé lett. Barátságuk és ügyszeretetük eredményeként a ~ anyaga nem csupán megduplázódott, hanem értéke a világszínvonalú gyűjt-ekével vetekedett. Aprólékos munkájuk tett ismertté és művekkel dokumentálhatóvá olyan művészeket, mint →Kolozsvári Tamás v. →M. S. mester. Megindították a rendszeres restaurálási munkát. Endrődy Sebestyén, majd Nikássy Lajos végeztek állagmegóvást és javítást. Gerevich mindenre kiterjedő anyagismerete és Lepold jogi tudása és ügyszeretete nélkül aligha kerülhetett volna az I. vh-t követő időkben Nagyváradról Esztergomba az →Ipolyi-gyűjtemény, a ~ 2. nagy gyűjt-e. -

2. Toldy Ferenc szerint →Ipolyi Arnold (1823-86) az első m. művészettörténész, aki, jóllehet a szó hagyományos értelmében nem volt műgyűjtő, elméleti munkássága mellett gyűjtött is. Nem kincseket akart birtokolni. Ipolyi számára minden műtárgy annyira volt érdekes, amennyire az egyh-a és hazája tört-ére vonatkozott. Ha az alkalom úgy adta, nagylelkűen mondott le megszerzett műkincseiről (pl. 1872: gyűjt-e 62 legszebb és legértékesebb darabját ajándékozta az Országos Képtárnak, 1886: szinte teljes régészeti anyagát a Nemz. Múzeumnak. 1885: írt végrendeletéből ismerjük műgyűjt-ére vonatkozó szándékait (Besztercebányán új Keresztény Múzeumot kell felállítani, ha ebben őt a halál megakadályozná, v. valami más okból nem valósulna meg, akkor a tárgyak, mindenképp együtt, kerüljenek Esztergomba v. Bp-re). Ipolyi 1886. VII: vette át a nagyváradi ppséget. Amikor XII. 2: váratlanul meghalt, gyűjt-e még ládákban volt, s tízévi hányattatás után helyezték letétbe a millenniumra épült, új Nagyváradi Múz-ban. Ipolyi végakarata nem valósult meg Nagyváradon. A háború alatt a múz. altiszt őre ellopta az összes arany- és ezüstkelyhet, ékszert, és Amerikába szökött velük. - Gerevichnek juthatott eszébe, hogy Ipolyi végrendelete értelmében a gyűjt-t az I. vh. után Esztergomba menekítse. Csernoch prím. közvetítésével megszerezte a Károlyi-kormánytól az engedélyt az anyag elszállítására. 1918. XII. végén és 1919. I. első napjaiban Gerevich összeszedett egy vagonnyi műtárgyat, és Esztergomba indult velük. A vagont Bpen visszatartották, mert Esztergom is veszélyben volt a cseh invázió miatt. A románok a bpi bevonulásuk idején vissza akarták vinni az anyagot Nagyváradra. Ezt Csernoch prím-nak (Ipolyi végrendeletére való hivatkozással) sikerült megakadályoznia. Ezután a Nemz. Múz. igazgatósága szerette volna Bpen kiállítani a gyűjt-t, de Csernoch ismételt és határozott sürgetésére a kultuszmin. elrendelte, hogy az anyag Esztergomba kerüljön. Az Ipolyi-gyűjt. 1920 őszén olvadt be a ~ Simor-gyűjt-ébe. A 2 gyűjt-t azért kellett összeolvasztani, mert 1920 őszén a románok visszakövetelték a váradi anyagot a párizsi Jóvátételi Bizottságnál. 5 é. diplomáciai és jogi vita után Csernoch európai tekintélye, Gerevich lelkesedése, Lepold jogi tudása és Egry ügyvéd ügyessége révén sikerült a párizsi nemzetközi bíróság előtt megnyerni a pert. Így az anyag Esztergomban maradhatott.

A pernek volt egy olyan szakasza, amikor kimondták, hogy az anyagot meg kell osztani, s csak a kimondottan magyar származású és a vallásos darabok maradhatnak Esztergomban. Ekkor tüntettek el a tárgyakról minden Ipolyira utaló ismertetőjelet. A képeknél ez nem okozott gondot, de az ötvös- és kerámia-tárgyaknál igen. Ekkor mutatta ki Lepold, hogy az egész gyűjt-nek csak 3/5-e került Esztergomba, 2/5-e Nagyváradon maradt, s lassan szétszóródott. - Az Ipolyi-gyűjt-ből való a Régi Képtár szinte valamennyi trecento képe és sok kora quattrocento tábla (ezeket Ipolyi a kölni Ramboux-gyűjt-ből vásárolta); néhány kivételtől eltekintve a szobrok, a bécsi Lehmanntól szerzett tört. vonatkozású barokk képek, az ötvöstárgyak nagyobb része (ezek közül több korai darabot Lepold átadott a Főszegyh. Kincstárnak), a habán kerámiák, s szinte az egész textilgyűjt. (gobelinek, keleti szőnyegek, népi hímzések). - Az Ipolyi-anyagot a ~hoz kapcsolható főhercegi lakosztályban helyezték el, amelyet Csernoch prímás adott át a ~nak. Szükséges volt e bővítés, mert a perrel egyidőben újabb, nagy jelentőségű gyűjt-csoport került a múzeum birtokába: a San Marco-hagyaték. -

3. Nákó Miléva, San Marco hgné, férje tudtával a család képző- és iparműv. gyűjt-ét 1924: a ~ra hagyta, azzal a kikötéssel, hogy a Bad Ischlben (Au.) és a Nagykomlóson lévő gyűjt-t csak halála után szállítsák a ~ba. Az anyag a hercegné halála után 1926: érkezett Esztergomba. A hgné az anyag zömét képező kerámiagyűjt. kézzel írott katalógusa végén följegyezte a képzőműv. tárgyakat is. A jegyzékben 59 festmény és 9 metszet szerepelt. Később Lepold 49 képet és 10 grafikát vett jegyzékbe. A kerámiagyűjt. eredetileg 1081 db-ból állt (benne a híres salzburgi kályha). Ma, az Ipolyi-anyaggal egyesítve, nem lehet az azonosítást tökéletesen elvégezni. 498 szelence (sok miniatűrrel díszítve), 24 zománcos, ezüst és arany zsebóra, ónkupák, legyezők, gyűrűk és illatszertárolók tartoznak a gyűjt-hez. - Lepold és Gerevich állandóan bőv. a ~ot. Kapcsolatban voltak a pesti műkereskedőkkel (Balla, Endler, Réti), többször vásároltak árusítással egybekötött kiállításokon. Mind a régi, mind a modern anyag gyarapodott. Lepold följegyzéseiből tudjuk, hogy 1913-27: a ~ba 43 kép került. Fontosabbak: →Báti Mester képei, Aranyosmaróti táblák, Csegöldi BE Mester 10 képe, a felkai oltár (csere a Nemz. Múz-mal), Manetti Lót megvendégeli az angyalokat c. képe. A kortárs művészek alkotásai közül →Feszty Árpádtól, Éder Gyulától, →Kató Kálmántól, Kosztolányi-Kann Gyulától, Bíró Józseftől, Edvi-Illés Ödöntől és →Kacziány Ödöntől vettek képet. - Serédi Jusztinián hgprím. idejében (1928-45) került a ~ba 2 telkibányai kép, a malompataki triptichon, 2 margitfalvi tábla és 20 szobor. A Félix, Regula és Exuperantius sorozat cserékkel lett teljesebb. Megvásárolták Rudnay Gyula, →Héya Zoltán, Fényes Adolf, Benczúr Gyula és →Molnár-C. Pál egy-egy művét. Megkezdődött a ~ profiljába nem vágó művek cseréje a Szépművészeti, a Nemzeti és a Zsidó Múzeummal történt megegyezések folytán, ekkor került letétként a ~ba a Ragályi-Balassa család gyűjt-e. -

Az 1930-as évek fontos történései: 1. Lepold meghonosította egy gazdagabb főszékesegyházi ~ fogalmát, melynek részei a Képtár (ez a mai ~), a Könyvtár (Bibliothéka), a Kincstár, a Kőtár (ásatások) és a Régiségtár. Ennek megfelelően átcsoportosította az anyagot. Ötvöstárgyakat és lit. ruhákat vitt fel a Kincstárba, onnét kis ikonokat hozott le a ~ba. A Kincstár nagy kódexeit a Bibliothékába, az ott őrzött festményeket a ~ba és a Bazilikába vitte. A teljes régészeti anyag a királyi vár feltárt helyiségeibe került. Az 1934-38: folyt várbéli ásatások után a kő-anyagot a ~ban állították ki. - 2. Az Esztergom-vidéki Régészeti és Tört. Társulat, a bencés gimnázium és a Simor által gyűjtött régészeti anyag összeolvasztása. Az 1934: kialakult gyűjt-t Régészeti Múz. névvel a Bibliothéka emeleti nagy helyiségében állították ki. Lepold itt helyezte el az egész éremgyűjt-t is. A Várban nemcsak a Kölnben vásárolt anyagot állította ki, hanem az első szegyh. oszlopfőit és kaputöredékeit is. - A II. vh. kisebb károkat okozott, néhány szőnyeg és a Hardy-féle viaszfigurák mentek tönkre. Az 1950-es évek elején a Régészeti Múz-ot államosították, belőle lett a Balassa Bálint Múzeum, az 1960-as évek elején az ásatásokból Vármúzeum lett. - 1953 u. Czobor Ágnes vezetésével átrendezték a ~ anyagát, a kevésbé jelentős művekből tanulmányi raktárt alakítottak ki, és a bpi múz-ok segítségével megkezdődött a teljes anyag leltározása. 1955-től állandó restaurátorok gondozzák a képeket és a szobrokat. 1970-73: fölújították a ~ot. 1972: új szervezeti és működési szabályzatot kapott, azóta önálló költségvetési szervként él. Cséfalvay Pál

Maszlaghy Ferencz: Az esztergomi Herczegprímási Képtárban lévő művek jegyzéke. Esztergom, 1878. (2. bőv. kiad. Uo., 1891) - Rényi Rezső: Az esztergomi prímási kép- és metszettár s annak műirodalma culturtörténelmi szempontból. Bp., 1879. - Kalauz a Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet Múzeumához. Nagyvárad, 1896. (Ipolyi-gyűjt.) - Gerevich Tibor: Kolozsvári Tamás, az első magyar képtáblafestő. Bp., 1923. - Prímás Album. Bp., 1928:179. (Gerevich Tibor: Esztergomi műkincsek) - Lepold Antal: Az esztergomi ~ kegyérmei és történelmi érmei. Esztergom, 1930. - Dutka Mária: Az esztergomi ~ gobelinjei. Bp., 1936. - Genthon 1948. - Czobor Ágnes: Az esztergomi ~ kiállításának vezetője. Bp., 1955. - Mojzer Miklós: Az esztergomi ~ képtárának útmutatója. Uo., 1958. - Boskovits Miklós-Mojzer Miklós-Mucsi András: Az esztergomi ~ képtára. Uo., 1964. (ném., ang. és or. nyelven is; a m. kiad-ban 1964-ig teljes irod-mal) - Mucsi András: Kolozsvári Tamás. Uo., 1969. -: Az esztergomi ~ Régi Képtárának katalógusa. Uo., 1975 (ném. és ang. is) - Mojzer Miklós: MS Mester passióképei az esztergomi ~ban. Uo., 1976. (ném. és ang. is) - Prokoppné Stengl Marianna: Az esztergomi ~ tört. Esztergom, 1977. (2. kiad. 1978) - Gombos Károly: Régi keleti szőnyegek. Uo., 1977. - Ruzsa György: A ~ ikonjai. Uo., 1978. - Mucsi András: Kolozsvári Tamás Kálvária-oltára az esztergomi ~ban. Bp., 1978. (ném. és ang. is) - Prokopp Mária: A garamszentbenedeki Úrkoporsó az esztergomi ~ban. Uo., 1982. (ném. és ang. is) - Gervers-Molnár Veronika: Ipolyi Arnold hímzésgyűjt-e az esztergomi ~ban. Katalógus. Uo., 1983. - Cséfalvay Pál-Ugrin Emese: Ipolyi Arnold Emlékkv. Uo., 1989. - ~. Szerk. Cséfalvay Pál. Képleírások Buzási Enikő, Jávor Anna, Prokopp Mária, Tátrai Vilmos, Török Gyöngyi, Végh János. Esztergom, 1993. - Kontsek Ildikó: ~. Az állandó kiállítás ismertetője. Uo., 1998.