Kecskemét, Bács-Kiskun m.: a Kiskunság fővárosa, a →kalocsa-kecskeméti főegyházmegye második központja. - 1. Története. Okl. 1353: említi, 1439-ig kir. birtok, a 14. sz: már mezőváros, 1870: tvhat. jogú város. 1526 u. önkormányzatát megtarthatta, de török őrsége volt. 37 elpusztult község határa tartozott hozzá, így a hódoltság legnagyobb területű városa lett. A 16-17. sz: kunok telepedtek be, s a nagy kun szék közp-ja lett. 1834: a város megváltotta a földesúri jogokat. 1950-től egymás után alakultak ter-éből az önálló községek (Ágasegyháza, Ballószög, Bugac, Helvécia, Hetényegyháza, Lakitelek, Lászlófalva, Nyárlőrinc, Városföld). - 2. esperesség a váci egyhm-ben, 1993. V. 31-től a kalocsa-kecskeméti főegyhm-ben. Plébániái: Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Jakabszállás, ~-Hetényegyháza, Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene, Lajosmizse, Lakitelek, Nyárlőrinc, Szentkirály, Tiszakécske. - 3. Főplébánia. ~ ősi Szt Miklós plébtp-a a 12. sz: épült. A 15. sz. elején a pléb. kegyura a város volt. 1550 k. az ev-okkal közösen használták a Szt Miklós tp-ot. 1564: megállapodtak arról, hogy e tp. a kat-oké marad, s az ev-ok a tp. kerítésén belül fatp-ot építenek. 1567 u. az ev-ok ref-ok lettek. Az egyhm-s papok mellé 1633: jezsuiták jöttek, isk-t és kpnát nyitottak, de a ref-ok bevádolták őket a törököknél, ezért menekülniük kellett. Hosszútóti László pp. nem tudott plnost adni, ezért 1644: ferencesek vették át a pléb-t, s ktort építettek a tp. mellé. 1718: a szőlőkben Sarlós Boldogasszony, 1722: a temetőben Szentháromság kpnát emeltek. 1772: a helytartótanács rendeletére át kellett adniuk a pléb-t az egyhm-nek, az új plnos a piaristák tp-át kapta plébtp-ul. A mai Urunk Mennybemenetele nagytp. 1774-1806: →Oswald Gáspár Piar tervei szerint épült, 1993. V. 31: a főegyhm. társszegyh-a. Harangjait 1852: 160 cm átm. Schaudt András Pesten, 1920: 100 és 51cm átm. Walser Ferenc Bpen öntötte. A pléb. kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m., ném., szl., szerb; 1940: m., ném., rum., szl., horvát. - Plébánosai: 1644 e. Gyárfás Demeter, 1644-től ferencesek, az utolsó Blahó Vince. Egyhm-s papok 1772: Keresztúri Erdélyi József, 1781: Horthy Sándor, 1784: Kozma József, 1790: Harsányi István, 1802: Sándor András, 1813: Terstyánszki Imre, 1823: Seres Pál, 1832: Hoffmann János, 1855: Jankovics Mihály, 1855: Fektor József, 1870: Bogyó Pál, 1906: Révész István, 1928: Kovács Sándor, 1944: Baranyi László, 1967: Kovács István, 1977: Marosi Izidor, 1989: Fejes László, 1995: Farkas László. - 4. Szt Erzsébet lelkészség. A Tizenkét Apostol tiszt-ére 1723-32: emelt kpna körül 1778-ig temető volt. 1815: ispotályt nyitottak mellette. 1825: Czollner Mihály tp-ot építtetett, 1826. XI. 19: Árpádházi Szt Erzsébet tiszt-ére szent. Kezdetben vasár- és ünnepnapokon, 1948-tól naponta miséztek benne. 1907: önálló lelkészség, melyhez tanyák is tartoztak. 1917: az →angolkisasszonyok zárdalelkészsége, a gimn. és tanítónőképző lelki közp-ja. A tp. org-ját (2/8 m/r) 1900: az →Országh gyár építette, 1955: a BHKV, 1965: a FMKV átépítette. 1950: tp-igazgatóság lett. - Lelkészei: Petter Géza, 1918: Medgyessy Gyula, 1925: →Kovács Vince, 1927: Taraba József, 1928: Királymezey Tibor, 1939: Cselényi József, 1942: Sulyok Béla, Szauder (Vass) Gyula, 1944: Bartos Márton, 1948: Jancsó Imre, Szomolányi Miklós, 1949: Bakos Kálmán; templomigazgatói: 1950: Batta Gyula, 1953: Kéri Xavér István, 1956: Berkes László, 1957: Kéri Xavér István, 1958: Máté János, 1983: Kovács E. Imre OPraem, 1993: Jávorka Lajos, 1994: Ipoly Ottó, 1996: Bárkányi Ernő. -

5. Szt Miklós templomigazgatóság, ferences konvent és tp., majd pléb. A ferencesek 1644: telepedtek le ~en, s átvették a főpléb. vez-ét. 1687: mind a Szt Miklós-, mind az ev. fatp. leégett. Ekkor Koháry István gr. tanácsára a ref-ok elköltöztek a tp. udvarából. A ferencesek helyreállították a tp-ot, a rház 1694: konvent, 1703: tanulmányi ház lett, a pléb. vagyonát a kat. szenátus kebeléből választott gondnok kezelte. 1741: vita támadt a tp. hovatartozásáról, s a városi tanács pert indított a váci pp-nél, melynek végén, 1773: a pléb-t leválasztották a konventről, mely 1900: a kapisztránus rtart-é. 1950: a szerz-ek szétszóratásakor tp-igazgatóság a váci egyhm. kecskeméti esp. ker-ében, 1993. V. 31: a kalocsa-kecskeméti főegyhm-ben. Tp-ig-ja 1988: Sasvári Jenő. A tp. org-ját (2/20 m/r) 1860: Mooser Lajos építette, 1928: az →Angster gyár (op. 1030.) átépítette. Harangjait 1926: 140, 100, 80 és 55 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. - A rházban 1975: nyílt meg a Kodály Zoltán Zenepedagógiai. Int. - 6. Szentháromság piar tp. és pléb. A piar-k 1715: telepedtek le, 1725: koll-ot, 1729: tp-ot kezdték építeni, 1736: a Szentháromság tiszt-ére sztelték. Org-ját (2/17 m/r) 1888: az →Angster gyár építette (op. 115.), 1951: uaz átépítette (op. 1309). Harangjait 1907: 84 cm átm. Novotny Antal Temesváron, 1930: 38 cm átm. Szlezák László Bpen öntötte. A rház 1731-50: a novíciátus, 1859-1950: r. főisk. helye. - A pléb-t 1948: alapították. Plébánosai: Erős József Piar, 1958: Mészáros Imre Piar adm., Bagó István adm., 1962: Marosszéki Ferenc adm., 1965: Kemény Lajos adm., 1969: Bátorfi Béla adm., 1978: Tóth Géza Piar. - 7. Szentcsalád plébánia (Széchenyiváros). 1994: alapították. Tp-át 1998: Szentcsalád tit-ra szent. Plébánosa: Jávorka Lajos. - Lakói 1996: 25.000 r.k. - 8. Régészeti emlékei: Városföld határában, a Szarvas tanyánál 10. sz. temetőből kereszt formájú ólom amulett került elő (a ~i Katona József Múz-ban). Az alsómonostori tp. romjai között találtak egy 1250 k., körmeneti keresztről való, 2,8 x 5,7 cm, aranyozott, zománcdíszes rézlemezt Szt Lukács szimbólumával (M. Nemz. Múz-ban). -

9. ~ lakói 1840: 24.339 r.k., 88 g.kel. (klasszicista magyar ort. tp-a 1829: épült, szomszédságában a 20. sz. végén egyhműv. kiáll. nyílt), 741 ev., 12.247 ref., 473 izr., össz. 37.888; 1910: 48.285 r.k., 132 g.k., 111 g.kel., 1001 ev., 15.247 ref., 27 unit., 2022 izr., 9 egyéb vall., össz. 66.834; egész ~: 1940: 67.344 r.k., 382 g.k., 1222 ev., 16.774 ref., 134 g.kel, 1346 izr., 67 egyéb vall., össz. 87.269; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 334 ffit, 129 nőt; 1983: 50.000 r.k., össz. 100.292. - 10. Kat. sajtója: 1883(?)-90: Testvériség, 1886: Keresztény Testvériség, 1899-1900: Kecskeméti Napló, 1901-?: Vezér-Csillag, 1924-44: Katholikusok Lapja, 1925-45: Diákvilág, 1926-?: Stella, 1929 ősz-1931 tavasz: Szt Erzsébet Hírnöke, 1933-35: Kecskeméti Katolikusok Lapja, 1934: Emericana Báli Újság, 1940(?)-43: Lapunk, 1944: Tartsunk Össze, 1947: Kecskeméti Kat. Élet. - 11. Kat. iskolái. Az angolkisasszonyok leánygimn-a, a Sancta Maria Intézet 1917: nyílt, 1924/25 végén tartották az első éretts-t. 1932: Ward Mária Leánygimn. 1935: egységes leánygimn. -1924: 240 (15), 1932: 196 (16), 1942: 236 (15) növ-e és tanára volt. 1944-45: az isk. tagja volt a kecskeméti egyesített gimn-nak. 1948: államosították, összevonták a ref. leánygimn-mal: Szenczi Molnár Albert Leánygimn., 1953: Bányai Júlia Leánygimn. - A rendszerváltozás után nyílt meg 1992: az Angolkisasszonyok Ward Mária Leánygimn-a és Ped. Szakközépisk-ja, 1993: a Szt Miklós Leánykoll., 1995: a Szt Margit Napköziotthonos Óvoda és a Szt Imre Kat. Ált. Isk.; a Piar. Ált. Isk., Gimn. és Diákotthon (→Piarista Gimnázium, Kecskemét). **-Farkas László

Fridrich II:103. - Chobot I:402. - A ~i ferencrendiek tp-ában szokásos ... énekek és imádságok gyűjt-e. Kecskemét, 1933. - Schem. Cap. 1948:40. - Garas 1955:176. - Acta Historica Artium 1961:21. sz. - Régészeti Füz. 1973:26. sz. - Patay 1982. - Mészáros 1988:200. - Kovács Imre: A ~ tp. tört. Bp., 1989. - TKMK 241. (Pusztai László: ~) - Varga kz. 423, 426. - Farkas László: A ~i r. k. plébánia története. Kecskemét, 1998. - Sasvári 2002:81.