kapás, kapaalja (lat. fossor, ném. Hauer): honfoglalás előtti, később országossá lett földmérték. - Első okleveles említése m-ul: 1573. Eredetileg 1 kapával 1 nap alatt megkapálható szőlőt jelölt. 43 alegységénél a szélső értékek: 7-420 négyszögöl, azaz 0,25-15,1 ár. B.I.

Bogdán 1978. - Uő 1990.

Kapás Lajos (Vác, Pest vm., 1863. nov. 25.-Vác, 1900. aug.): városi főjegyző. - A gimn 6 o-át Vácott végezte, 1880. VIII. 27: belépett a piar. r-be. Újoncévét Vácott töltötte, 1882: Kecskeméten a gimn. 7-8. o-át végezte, 1884: Nyitrán teol. hallg. 1886-87: a bpi tudegy. m-ném. szakos hallg-ja. 1886. VII. 13: pappá szent. 1887: Privigyén, 1888: Szentgyörgyön (Pozsony vm.), 1890: Sátoraljaújhelyt gimn. tanár. 1892: kilépett a r-ből, Zemplén vm. tb., majd h. pénztári ellenőre, 1894: tb. vm. aljegyző és a Zemplénvm. Gazd. Egyes. titkára, 1895: tb. számvevő és sátoraljaújhelyi anyakv-vezető h., 1896: számvevő és anyakv-vez. 1898: Vácott városi főjegyző. - M: Dalaim. Vác (ny. Nyitra), 1884. - Jeanne d'Arc. Schiller tanulm. Vác, 1887. - Hétköznapi történetek. Elb-ek. Uo., 1887. - Kecskeméten 1882/83: a Horányi Kör Aurora c. lapja és a Medve humoros lap, Vácott 1887. V. 1-VIII. 7: a Váci Közlöny szerk-je (Varázsélyi Gusztáv neve alatt), Sátoraljaújhelyt 1891. I. 7-1892. III. 13: a Zemplén s-szerk-je, majd főmunk., 1894. IX. 1-1898?: a Gazdasági Értesítő szerk-je. - Álnevei: Kósza Lélek; Spektátor; Kétes, Kapás L. Aurél (Gazd. Értes. 1894-98). 88

Szinnyei V:949. - Gulyás XVI:177. - Viczián 1995:175. (1917.) - Koltai 1998:181. (*nov. 23. s.v. Bold. Szűz Máriáról nev. Aurél) - [A Bács-Kiskun m. sajtóbibliogr. (Kecskemét, 1986), ill. a Pest m. sajtóbibliogr. (Bp., 1977) sem az Aurora, sem a Medve c. lap adatait nem közölte]

Kapás Sándor (*Vác, Pest vm., 1867. febr. 18.): szobrász, festő, iparművész. - 1882-85: a bpi Iparisk. tanulója. Már diákként 1. díjat nyert Madonna szobrával, melyet Schuster Konstantin váci pp. megvásárolt (később sokszorosítva is árusították). Mestere volt →Kis György is. - 5 é. a pécsi Zsolnay-gyárban mintázó szobrász, majd Ungvárott és Eperjesen élt, dekoratív plasztikákat, síremlékeket, iparműv. tárgyakat mintázott. No-ban porcelángyárban kerámikus. 1896: az épülő Országház szobrait mintázta  többekkel. 1900: a világkiállítás alkalmából fél évet Párizsban töltött. 1902: Kölnbe költözött, s önálló iparműv. műtermet nyitott. 1904: hazatért, Vácott, majd Bpen élt. - M: a) szobrok: Kassai Vidor, Schuster Konstantin, Paduai Szt Antal mellszobrok. - Immaculata, 1907. - B. Vác remete, 1908 e. (1968-: a Géza kir. téri gimn. udvarában) - Csáky Károly-emléktábla, 1929. - b) képek: Pusztaszentkirály, főoltárkép: A korona fölajánlása; Sándorfalva, főoltárkép: Szt Anna; Zsámbok, mellékoltárkép: Skapuláré királynéja. - Köztéri szobrai: Kossuth-emlék (Csuza), Kukorica Jancsi-szoborcsoport. Sz.G.

Szendrei-Szentiványi 1915. Kz. - ML 1935. I:522.