Magyar Katolikus Lexikon > K > Kapitány


kapitány: 1. katonai rendfokozat. Először Fro-ban használták 'hadvezér' jelentéssel. A 16. sz. óta ált. a századparancsnok, néha az ezredprancsnok. Számos orsz. szárazföldi hadseregében ~nak nevezik a századost. A haditengerészetben több tiszti fokozat neve, a SZU-ban és az 1991 tavaszán föloszlott Varsói Szerződés államaiban a haditengerészeti erőknél és a folyami flotilláknál volt harmad~, másod~ és első osztályú ~, ami az őrnagy, alezr. és ezr. rangnak felelt meg; a NATO áll-ok haditengerészetében uez korvett~, fregatt~ és ~ (v. sorhajó~). - Mo-on a 16-17. sz: a várparancsnok, a 17-18. sz: az ezred parancsnoka az ezredes~, később 1867-ig a századparancsnok. 2000: a rendőrség megyei, bpi és orsz. vezetői rendőr~ok. - 2. a tengeri és folyami hajó és repülőgép parancsnoka. - 3. kk. városokban a rendre vigyázó tisztviselő neve. - 4. az eredetileg katonai szervezetben élő kunok, jászok, hajdúk vez-je, akinek eleinte elsősorban katonai, később inkább közig. és bírói feladata volt, s e népek közig. egységeinek élén állt. - 5. a 11-12. sz. É-itáliai városok legfelső rétegéhez tartozó személy. - 6. bizonyos sportágakban a csapatok v. a szöv. vez-je (szövetségi ~, csapat~). B.A.

Századok 1932:35, 169. (Kring Miklós: Kun és jász társad-elemek a kk-ban) - A NATO áll-ok hadereje. Bp., 1959. - Keller, Hagen: Adelsherrschaft und städtische Gesellschaft in Oberitalien im 9-12. Jahrhundert. Roma, 1979. - Hadihajók. Típuskv. Bp., 1984. - Mo. hadtört. I. - Katonai lex. Bp., 1985.

Kapitány István (Bács, Bács-Bodrog vm., 1877. nov. 7.-Kiskunhalas?, 1937 után?): tanító. - Baján és Kalocsán tanult, ahol 1897: tanító okl-et szerzett. Hódságon, 1901 k. Kiskunhalason r.k. isk. tanító, 1925-36: nyugdíjazásáig ig. Az I. vh-ban a 6. honvéd gyalogezred tagjaként az összeomlásig a szerb és olasz frontokon harcolt, hadnagyként szerelt le. A városi zeneegyes. és énekkar tagja. - 1929. V. 15-1933. V. 25: a Halasi Katolikus Lap fel. kiadója. 88

Schem. Col. 1899. (tanügyi mell.):47. - M. közalkalmazotti alm. 1937:341. - Viczián 1995:175. (518.)