jogtudomány: Egy konkrét jogrenden belül érvényes jog tartalmát fejti ki. A →tételes jog megismerésére, logikus megértésére és bemutatására törekszik, nem mondva le a társad. és tört. magyarázatról sem. Olyan jogi rendszert igyekszik felvázolni, mely céljára való tekintettel megalapozott. A jogi módszer, vagyis a ~ra jellemző sajátos megismerési mód közp. meghatározója a jogalkalmazás igénye. Az adott jogrend keretében azt kell ui. megállapítani, hogy a konkrét egyedi esetben mi a jogos. Ebből a célból az esetet a jogszabályokhoz kell viszonyítani: meg kell vizsgálni, hogy melyek a jogilag jelentős elemei, tisztázni kell, mi az erre vonatkozó jogszabály pontos tartalma, majd a tényállást a jogszabály szerint minősíteni kell. Ennek során a jogszabályokat különböző eljárások segítségével magyarázni kell. Ha szükséges jogszabályok hiányoznak, meg kell alkotni őket, ha a meglevők alkalmazása tarthatatlan következményekkel jár, helyesbíteni kell őket. - A joggal foglalkozó egyéb tud-ok nem elsősorban a sajátos jogi módszerrel dolgoznak, hanem más tud-ok módszerét (is) alkalmazzák a jogi jelenségre. A jog fejlődésével, ennek okaival a jogtörténet foglalkozik. Ezzel szorosan érintkezik a jogot szociológiai okaiban, a társad. hatásrendszerében vizsgáló jogszociológia. A jogi szaktud-ok körébe tartozik, de a legkevésbé önállósult, a jogpolitika tud-a. Ez a jog céljaival és ezekhez mért helyességével foglalkozik, de nem a legteljesebb általánosságban, mert ez már a jogfilozófia területe, nem is az egyes konkrét jogszabályoknak az adott jogrend egy általánosabb normájához való viszonyítása szintjén, hiszen ez még a tételes ~ feladata, hanem a kettő közötti közbülső nagyságrendben: az egyes társad. célkitűzések jogi megvalósításának törv-eit igyekszik megállapítani. E.P.

Erdő 1991:37.