jogsegély: bírósági szervezet működését segítő intézmény. - Mivel a bírói hatalmát ki-ki csak saját területén belül gyakorolhatja érvényesen, minden →bíróságnak jogában áll, hogy ~t kérjen más bíróságtól az ügy kivizsgálásához v. az intézkedések közléséhez. Ennek a jognak a felkért bíróság részéről értelemszerűen az a kötelezettség felel meg, hogy a segítséget meg is adja. Erre nem csupán a bíróságok hierarchiájában alsóbb v. egyenlő, hanem a magasabb bíróság is köteles. A ~ csak akkor kötelező, ha a kérés jogos. Nincs joga viszont a felkért bíróságnak annak mérlegelésére, hogy szükséges-e, hasznos-e a kért cselekmény elvégzése. - ~t szokás kérni pl. tanúk, felek kihallgatására, idézésre. A felkérésre végzett cselekmények esetleges költségeit az azokat végző bíróság szabályai (vö. 1649. k.) szerint számítják. Az utóbbi időben széles körben elterjedt, hogy a felkért bíróságok a segítséget ingyenesen nyújtják. - Gyakorlati problémák a ~ körül. Határidő: a kérés teljesítése módfelett elhúzódhat, hiszen a felkérésre végzendő cselekményeket besorolják a bíróság többi ügyei közé. Illetékes bíróság megtalálása: pl. egy távoli, ismert lakcímű személy melyik egyh. bíróság illetékességi területére tartozik. Ha egy bírósághoz tévedésből egy másik bíróság területére tartozó cselekmény elvégzése iránt érkezik kérelem, erre erkölcsi, de a krisztushívőknek az egyh. fórum előtti jogvédelemre való jogát kimondó ált. elv (221.k. 1.§) alapján jogi kötelesség is válaszolni. A válaszban jeleznie kell a felkért bíróságnak saját illetéktelenségét, s ha tudja, azt is, hogy melyik bíróság lenne jogosult a cselekmény elvégzésére. Nyelvi nehézség: mivel gyakran menekültek, kivándorlók, a tartózkodási helyükön idegenként élők meghallgatása szükséges, nem ritkaság, hogy a kihallgatandó személy az éppen eljáró bíró előtt ismeretlen nyelven beszél. Ilyenkor tolmácsra, a válaszok fordítására van szükség (1471.k.). E.P.

Erdő 1991:550.