🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > Jásd
következő 🡲

Jásd, Veszprém m.: 1. Szt György bencés apátság. 1256: említi okl. először a ~i apátot, de fennmaradt kapubéllet kövei (a tihanyi múz. kőtárában és ~ tp-ában) alapján építése 1150-85 közé tehető. Alapítója és 12-14. sz. kegyurai ismeretlenek. 1419-: az apát Palota ura, kegyurai az Újlakiak. 1495: György apát végrendelkezett. Ügyeinek elrendezését és temetését Miklós csatkai pálos vikáriusra bízta, és a legnagyobb összeget a csatkai pálos ktorra hagyta. A ~i apátságban ekkor úgy látszik az apáton kívül csak Benedek fráter élt. 1533: Mihály apát átíratta a mon. egyik okl-ét, utána több apátról nem hallani. 1545: a Podmaniczkyak, 1555: a török kezére került. 1757: a falu újratelepítésekor az apátság omladékai körül (1995: Kossuth u. 47.) épült fel újra. 1792: a plébtp-ot is vsz. az apátság maradványaiból építették. Címét 1716-tól adományozták. - 2. plébánia a veszprémi főegyhm. zirci esp. ker-ében. 1788: alapították. Az 1792: épített tp. 1862: leégett, a mai Szűz Mária kirnő tp. 1866: épült, org-ját (1/10 m/r) 1867: vsz. Sachs János építette. Zichy István gr. 1757: Trencsén és Turóc vm. szlovákokkal telepítette be. Kegyura 1880: Várdy Lipót. - Anyanyelve 1880: m.; 1910: m.; 1940: m., ném., szl. - Filiája 1984: Szentkút-Kegykápolna. - Plébánosai: 1780: Baczkó György, 1792: Kominárovics Lőrinc, 1803: Kretsmár Mátyás, 1810: Sujánszky János, 1821: Keltsovits Márton, 1835: Pflum János, 1845: Ferentzy Ede, 1864: Borka János, 1902: Hamvai Antal, 1914: Havas Mihály, 1918: Machovich József, 1928: Szabó Domonkos, 1951: Megyesi Schwartz József, 1961: Kőgl Lénárd, 1980: Tremmel Lőrinc. - Lakói 1840: 1110 r.k., 15 izr., 80 egyéb vall., össz. 1205; 1910: 1033 r.k., 2 g.k., 49 ev., 47 ref., 12 izr., össz. 1143; 1940: 1170 r.k., 3 g.k., 1 g.kel., 52 ev., 40 ref., 3 izr., össz. 1269; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 8 ffit; 1983: 966 r.k., össz. 990; 1990: össz. 937. - 1948: 3 tanerős r.k. ált. isk-jában 118 tanuló. - 3. kistáji Szűz Mária-búcsújáró hely. A nép a 18. sz: zarándokolt a monostor romjai közelében lévő Szűz Mária-kpnához és -szentkúthoz. A telepesek a környék magyarságával együtt ápolták a Szűzanya tiszt-ét. A szentkútból még ma is vizet visznek haza a betegeknek. A ~i Szentkút eredete a pogányságba nyúlik vissza. Közvetlen közelében kelta kori pogány áldozatbemutató hely van, az ún. Avar sáncok: 2 félkör alakú földsánc veszi körül a gyűrűt, ahol a sámán mutatta be áldozatát. - A környéken talált Árpád korabeli sírmező leletei mutatják, hogy a hely kultuszát a pogány m-ok is átvették. 1164: ~on alakult a Szt György vt-ról nev. bencés apátság a jáki tp-hoz hasonló, faragott kőtp-mal (megmaradt kövei a tihanyi kőtárban láthatók). A bencések átvették a szt hely tiszt-ét. - 1543 u. a tör. miatt az apátság romba dőlt, a falu elnéptelenedett. 1757: Zichy István Trencsén és Turóc vm. tótokat, 100 családot telepített le a néptelen faluba. Az új lakosság, 200 éves megszakítás után is folytatta a szt hely kultuszát. - Az egykori fakpna helyett 1804: épült a korai klasszicista kőkpna. 1830: átépítették, s azóta is többször felújították. - 1968: újjáépült az ősi szt hely is, zárt kerítést, villanyvilágítást, új padokat kapott. A Szentkút vöröskőből lett kifaragva; szembemiséző oltár, szószék és gyóntatófülkék épültek. A kegyhely tavaszi búcsúja a Világ Királynője, máj. 31. utáni, őszi nagy búcsúja pedig a Szűz Mária Neve, szept. 12. utáni vasárnap. - A vsz. 18. sz. kegyszobor festett fafaragás, öltöztetett álló Boldogasszony, jobbján Gyermekével, mindkettőjük fején korona. H.F.-Tremmel Lőrinc

1. LBE:281. - PanRt XII/B:311. - MRTp IV:119. - 2. Gerecze II:1006. - Genthon 1959:145. - VEN 1975:141. - 3. Rupp I/1:222; III:268. - Szenthelyi 1988:74. - Szilárdfy 1994:14.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.