🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > Jáel
következő 🡲

Jáel (héb. 'kőszáli kecske'): a kenita →Héber felesége. - Befogadta sátrába a menekülő →Sziszerát, és megölte (Bír 4,17-22; 5,24-27). - Judittal és Eszterrel együtt ósz-i hősnő. Az egyházatyák a kígyótipró asszony, a Bold. Szűz Mária előképét látták benne. A kk. műv-ben ~ a gőgöt legyőző alázatosság jelképe. Attrib-a a sátorcövek és a kalapács. - A könyvfest-ben ált. 3 jelenete szerepel: ~ találkozik Sziszerával, megvendégeli tejjel, megöli. **

Kirschbaum II:360. - BL:773.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.