🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > J > Julián Egyesület
következő 🡲

Julián Egyesület, Julián Iskola Egyesület, Bp., 1904. ápr.16.-1944?: Bosznia-Hercegovina (kb. 8-12 ezer m.) és Horvát-Szlavónia magyar szórványtelepülései (kb. 200 ezer m.) s a folyami hajósok és gyermekeik nemzeti, társadalmi és művelődési gondozására, gazdasági támogatására Széchenyi Béla gr. kezdeményezésére alakított egyesület. Alkalmazta a →julián tanítót. - Alapszabályait 1904. V. 4: hagyták jóvá. Mivel a m. gyermeket addig több helyen be sem fogadták a horvát v. szerb isk-ba, a ~ saját költségen isk-kat építtetett és tartott fönn, együttműködve a MÁV →iskolaváraival. - Isk. alapítását a kijelölt falu magyarságának kérelmével küldte el a báni hatóságnak. A Belovár-Kőrös, Pozsega, Verőce és Szerém vm. isk-kba elsősorban m. anyanyelvű gyermekeket vettek föl, de ném-ek is szép számmal beiratkoztak, 1909 u. a Boszniában alapított isk-k a mohamedánok között is népszerűek voltak. 1913/14: a 989 tanulóból 566 m., 423 bosnyák volt. - A Dunán, Tiszán és Száván (1900: 19.261 fő) hajózó m. gyermekeknek 1909-től főként téli tanf-okat szerveztek. 1910. I-tól felnőtt analfabétáknak tanf-okat, ismeretterjesztő előadásokat rendeztek, kvtárakat szerveztek. - A magyarságot évente (átlag 15-20 ezer példányban kiadott) ingyenes m. naptárral látták el. A pusztákon és a falvakban r.k. m-oknak vasár- és ünnepnapokon délutáni ájtatosságot rendeztek, sok ezer imakv-et osztottak szét, a ref. m-ok lelki gondozását saját tp-aikban lelkészeik végezték. - Évente több m. s néhány bosnyák tanulót helyeztek el és iskoláztattak hazai közép- (1912: Pécsett 9 fiút), szak- és felsőfokú tanint-ekben. A csáktornyai áll. tanítóképzőben állandóan 10 szlavóniai m. gyermeket taníttattak, akiknek a végzés után a ~ állást biztosított. - Elsődlegesnek tartván a m-ok gazd. megerősödését, az okszerű gazdálkodás bemutatására mintagazdaságokat rendeztek be. 3 hordozható vetítőgéppel mutatták be a korszerű gazdálkodás elemeit, vetőmagokkal és tenyészállatokkal segítették gazd. megerősödésüket. A Dráván túl 1912: 75 m. hitelszövetkezetet alakítottak. - A szlavóniai m. kisipar megerősítésére a ~ évente több (1912: 30) m. fiút helyezett el dunántúli iparosoknál, akiket segélyezett és tanulmányaikra fölügyelt. Pécsett számukra Iparostanonc Otthont nyitottak. - Az 1905/06: tanévben 8 falusi, 5 pusztai (uradalmi) isk-val kezdték a munkát, 1906/07: már 23 isk-ban tanítottak, az 1912/13. tanévben 113 tanító Horvát-Szlavóniában 53, Boszniában 5, Hercegovinában (a mosztari M. Kultúregyesülettel) 1 isk-ban kb. 800 gyermeket oktatott, majd ez a szám elérte a 7600 főt. A ~ védelme alá tartozott a 16 MÁV-isk. 158 tanítóval és 5338 tanulóval és a 17 ref. missziós isk., melyekben báni kormány által rendszeresített tanterv szerint oktattak, a horvát kötelező nyelv volt. Az isk-kat horvát tanfelügy-k ellenőrizték. - 1912: 175, a fölszámolás előtt 118 gazd. és 49 vándor- és nagyobb népkvtárat, 21 ifj. kvtárat működtetett Bosznia és Szlavónia 134 helységében. - A m. hajósok gyermekeinek oktatására Passauban, Bécsben, Freudenauban, Komáromban, Újpesten, Óbudán, Titelben, Zimony-Cigányszigeten és Orsován rendes el. isk-t tartott fönn. - 1918. XI-1919. III: a délszláv hatalom 173 tanítót elűzött, az isk-kat megszüntette, javaikat kisajátította, a tanítói lakásokat elkobozta (hivatalosan 1919. VII. 31: függesztették föl 10 isk. működési engedélyét!). A ~et 1919. IV: a tanácskormány föloszlatta. Újjászervezték, 1920-41(?): a külf. m. szórványokat próbálta ellátni. Pl: berlini (1924/25: 2 tanítóval kezdve), bécsi (1926-tól, 1936: 132 tanuló, 69 felnőtt), gráci (1936: 350 tanuló), 1927. XII-től párizsi; 1928. IX-től szófiai (ruszcsuki, lomi, gebedjei is), 1928: É-fro-i bányavidéki, melyet hamarosan betiltottak; 1934. X: milánói (1936: 60 tanulóval), 1935. VI: Sao Paulo-i, kanadai, stb. A nyári szünidőre hazai nyaraltatásokat szervezett. 1933: Julián Iskola Egyesület néven egyesítették az 1884 óta létezett Orsz. M. Isk. Egyes-tel. - Elnökei 1904-18: gr. Széchenyi Béla koronaőr, 1923: Kollányi Ferenc jáki apát, 1933-44: Madarász István p. prel., mpp.; másodeln. 1904-32: Tarkovich József, üv. ig. 1904: Klebelsberg Kunó gr., 1914: Kollányi Ferenc, 1923-44: Petri Pál. - Kiadványai: A ~ vándorkvtárának jegyzéke 2. sorozat. Bp., 1901. - A ~ bródi népkvtárának jegyzéke Uo., 1907. - Tájékoztató a ~ről. Uo., 1912. (~ kiadványai 5.) - Uaz az 1912. évről. Uo., 1913. (Uaz 6.) - Szlavóniai magyarok naptára 1912-re. (Bp., 1911; 27 ezer pld.) - Székhelye VI. Andrássy út 83. (taglétszáma 1937: 444), 1944: IV. Veres Pálné u. 14. 88

M. Ped. 1911. (Margitai József: A szlavóniai m-ok és a ~i isk.); 1918. (Uő: A horvát-szlavóniai m-ok sorsa, nemz. védelme és a m-horvát testvériség) (Tarcsay Erzsébet: M. isk-k Horvát-Szlavóno-ban) - Révai XI:69. - Külföldi Magyarság 1924:42. sz. (Vécs Ottó: A szlavóniai magyarság pusztulása) - M. Közművelődés 1926:154. (Benisch Artur: A m. isk-k sorsa az S.H.S. áll. ter-én) - M. Kisebbség 1928:874. (Vécs Ottó: A jugoszláviai isk. törvény és a m. kisebbség) - M. ped. lex. 1930. I:1020. - Dobrovits 1937:127. - Petri Pál: A ~ tört. Uo., 1937. - Új Idők lex. VII:3568. - Ped. lex. II:299.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.