Jolán–Jolánta (1197–1233): francia hercegnő, magyar királyné. – A Capeting-házból származó Courtenay Péter auxerrei és namuri gr., hg., latin cs. (ur. 1216–17) – amely trónra II. András m. kir. is eséllyel pályázott – és Jolánta flandriai grnő leánya, II. Fülöp Ágost fr. kir. (ur. 1180–1223) unokatestvére, II. András m. kir. (ur. 1205–35) második felesége. ~t hazánkban kedveskedve Julisnak (Yolesnek) nevezték. A megözvegyült II. András, aki már a 40. éve felé járt, 1215: az új házasággal a bizánci →latin császársággal kapcsolatos terveit kívánta előbbre vinni, mert az alig 17 é. ~ anyai nagybátyja Henrik († 1216) volt a latin császár (ur. 1206–16). Terve sikere érdekében megkezdte a már többször elhalasztott szentföldi hadjárat előkészületeit, a pápa sokadik sürgetésére, aki a bizánci latin cs-okat kinevezte. Mindennek ellenére III. Honorius p. (ur. 1216–27) 1216: Henrik halála után nem Andrást, hanem apósát Pétert nevezte ki cs-rá. – Jolánta kirné, elődje Gertrud kirné († 1213. IX. 28) példáján okulva távol tartotta magát az orsz. ügyektől. Férje a kirnőnek járó birtokokon kívül Varasd, Somogy, Zala és Szerém jövedelmeit is biztosította számára. ~ nevéhez kapcsolódik a már kb. 80 é. készülő aradi tp. építésének befejezése és 1224. XI. 18: fölszentelése. Jolánta nevű leánygyermek maradt utána. A gyenge, betegeskedő kirné 36 é. korában elhunyt, az egri ciszt. ktorban temették el. Do.J.

Wertner 1891-1892. – Pauler I-II. – Révai XI:30.