Magyar Katolikus Lexikon > J > Jász-Nagykun-Szolnok vármegye


Jász-Nagykun-Szolnok vármegye, 1876.-1949. dec. 31.: közigazgatási terület a Tisza középső folyásának mindkét partján. - É-on Heves és Borsod, K-en Hajdú és Békés, D-en Békés és Csongrád, Ny-on Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm. határolta. Alföldi táj (87-109 m tszf., Jászfényszaru környékén 122 m tszf.), a Tisza vízgyűjtő ter-e, melynek jobboldali mellékfolyója a Mátra és a Gödöllői-dombság vizeit összegyűjtő Zagyva. Kistájai: Jászság, Tápióvidék, Nagykunság, Tiszazug. - Az 1876:33. tc. létesítette, határait az 1877:1. tc. állapította meg. ~ magába foglalta →Heves és Külső-Szolnok vármegyéből a Pély-Kisköre-Tiszaszöllős-Nagyiván vonaltól D-re a Tisza mentén húzódó földet, melyhez csatlakozott Ny-on a →Jászság, a Kerekudvar, Alattyán (Heves), Monostorpuszta és Jánoshida (Pest vm.) szigetekkel, K-en a →Nagykunság a Békés vm-hez csatolt Cséfán nélkül. Az 1881:63. tc. Bánréve pusztát ~hez csatolta. - Ter-e 5251 km² (ezzel a vm-k között a 17., Csonka Mo-on a 3.) - Közig. beosztása: a vm. székhelye Szolnok, 5 járás, 9 rendezett tanácsú város, 50 közs. 1913: Jászsági alsó járás (9 közs.: Besenyszög, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Kőtelek, Nagykörü, Tiszasüly; székhelye: Jászapáti), Jászsági felső járás (9 közs.: Alattyán, Jákóhalma, Jánoshida, Jászárokszállás, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászfényszaru, Jásztelek, Pusztamonostor; székhelye: Jászberény), Tiszai alsó járás (14 közs.: Cibakháza, Csépa, Kunszentmárton, Mesterszállás, Nagyrév, Rákóczifalva, Szelevény, Tiszaföldvár, Tiszainoka, Tiszakürt, Tiszasas, Tiszaug, Tiszavárkony, Vezseny; székhelye: Tiszaföldvár), Tiszai felső járás (9 közs.: Abádszalók, Dévaványa, Kenderes, Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszaderzs, Tiszaszentimre; székhelye: Kunhegyes), Tiszai közép járás (8 közs.: Fegyvernek, Kuncsorba, Szajol, Tiszabő, Tiszabura, Tiszapüspöki, Tiszaroff; székhelye: Törökszentmiklós), rendezett tanácsú városai: 1378: Mezőtúr, 1692: Jászberény, 1703: Karcag, 1729: Szolnok, 1806: Kisújszállás, 1808: Túrkeve. - Községneveit 1901: törzskönyvezték. - Városi rangjukat elvesztett községei: 1430: Fegyvernek, 1462: Kenderes, 1738: Törökszentmiklós, 1746: Jászapáti, 1746: Tiszafüred, 1807: Kunszentmárton, 1811: Kunmadaras, 1811: Kunhegyes, 1818: Jászkisér, 1828: Jászladány, 1829: Jászalsószentgyörgy, 1832: Cibakháza. - 1886: Jászárokszállás, 1895: Kunhegyes, 1896: Kunszentmárton város nagyközséggé alakult, a külterületi lakotthelyek közül 1883: Rákóczifalva, 1886: Jászszentandrás, 1896: Mesterszállás, 1897: Kuncsorba községgé alakult. 1923: megszervezték Szolnok székhellyel a szolnoki központi járást. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm-től 1945: Tószeg, Újszász és Zagyvarékas közs-et ~hez csatolták. 1946: Jászboldogháza, Kengyel, Tiszagyenda és Tomajmonostora közs-et alakították. - A századfordulón ~ agrármozgalmak színtere volt, 1906-08: a Jászságban erőteljes kerszoc. mozgalom létezett. ~t a →trianoni béke érintetlenül hagyta ugyan, de a területrabló hadműveletek hadszíntere lett. Az 1919. IV. 16: betört oláhok ellen a tanácskormány IV. 25: kezdett a védelmi munkákhoz, a hó végére ~ K-i része hadszíntér lett, a tiszajenői hídfő kivételével a megszállók elérték a Tiszát. V. 2: a Fehér Gárda egy napra birtokba vette a várost. A vörösök a Felvidék kiürítése után erkölcsileg fölbomlott sereggel VII. 20: átkeltek a Tiszán, támadásuk 35-40 km-es, Kisújszállás, Kenderes, Túrkeve, Mezőtúr térségéig való nyomulás után VII. 24: az oláhok ellentámadására összeomlott. VII. 27: a vörösök visszavonultak a Tisza jobbpartjára, VII. 30: az oláhok Szolnoktól É-ra átkeltek a Tiszán, VIII. 1: elfoglalták Szolnokot, amit órákra elvesztettek ugyan, de a katonai kudarcok megbuktatták a tanácskormányt, melynek vezérkara Bécsbe menekült. Az elmaradt földosztás miatt a balodali mozgalmakat nem sikerült megszüntetni. 1944: a hadműveleteket megelőző légitámadások okoztak nagy károkat. Kisújszállás-Kenderes térségének harcait kivéve szinte átvonult a front ~n, a szovjet hadsereg elfoglalta 1944. X. 9: Kisújszállást, X. 11: Karcagot, X. 22: Mezőtúrt és Túrkevét, XI. 4: Szolnokot, XI. 15: Jászberényt. 1945: a földosztáskor a vm. 913.930 kh földjéből 259.716 kh-at (28,4%) osztottak szét. Az 1945-ös választásokon a Független Kisgazdapárt 51,3% többséggel szerezte meg a szavazatokat (1947: 27,6%) (a MKP 23%, 1947: 21%). ~ben 20 hidat kellett újjáépíteni, a 27 villamosítatlan község közül 1950-ig 223 km vezetékkel 19-et villamosítottak, 2 állandó s 1 szükségkórházat építettek. A háború idején kórházi célokra kisajátított tantermek közül 233 isk-ban 670 tantermet kellett helyrehozni, 12 új isk-t és tanítói lakást építettek. -

Népességének többsége jász és kun eredetű: 1880: 278.443 (a vm-k között a 15.), 1890: 318.474 (15.), 1900: 349.403 (13.), 1910: 373.964 (13.), ebből 372.423 m. (99,6%), 639 ném., 450 tót, 452 egyéb anyanyelvű; 224.911 r.k. (62,2%), 133.662 ref. (35,7%), 3718 ev. (10%), 10.313. izr. (2,8%), 1920: 387.225, 1930: 412.509 (63,1% r.k., 35,5% ref., 1,0% ev., 1,9% izr.), 1941: (ter. 5235 km²) 424.966 (210.889 ffi, 214.077 nő; közülük 422.783 m. [423.351 m. anyanyelvű], 228 ném., 122 tót, 149 oláh, 96 ruszin, 5 horvát, 13 szerb, 1079 cigány, 359 zsidó, 385 egyéb); népsűrűsége 81,2 fő/km². Vallása: 268.181 r.k., 1116 g.k., 345 g.kel., 142.189 ref., 4836 ev., 184 unit., 520 bapt., 7442 izr., 153 ismeretlen. - 1910: 28 r.k. pléb. az egri érs. főegyhm., 6 a váci ppi egyhm., 1 g.k. fiókegyháza a nagyváradi (majd a hajdúdorogi), 1 g.kel. anyaegyháza az aradi, 1-1 fiókegyháza a a budai ppi és a karlócai érs. egyhm. része. - 1 ev. egyhközs. a bányai, 5 ref. közs. a dunamelléki és 22 a tiszántúli egyházker. része, 11 izr. anyakönyvi hivatala volt. - Kivándorlása 1910-ig: 1507 fő távozott, 240 fő érkezett, a népesség fogyása: 1267 fő (a vm-k között a 62.) - 1920: a vm. 280 el. isk-jából 116 áll., 24 közs., 75 r.k., 38 ref.; lelkészek: 43 r.k. (és 16 kp.), 39 prot. (és 16 s-lelkész); ügyvédek 43 r.k., 38 prot., 58 zsidó; orvosok 25 r.k., 52 prot., 44 zsidó. 1932/33. tanévben 52 kisdedóvó, 5 állandó, 5 nyári menedékház, 287 el. isk., 151 ált., 50 gazd. továbbképző, 12 gazd. népisk., 26 iparostanonc isk., 1 keresk. tanoncisk., 16 polg. isk., 1 tanítóképző 1 gimn., 6 reálgimn., 2 leányközépisk., 1 felső keresk. isk., 2 gazd., 1 ipari szakisk. - Az 1948. I. 14: megszüntetett szolnoki népbíróság 574 ügyéből 555 ítéletet hirdetett. 280 elmarasztaló ítéletből jogerős lett 116, 140 fölmentő ítéletből egy sem lett jogerős. 2 főt életfogytiglani, 6 főt 10-15 évi, 27 főt 5-10 évi, 112 főt 1-5 évi kényszermunkára, 90 főt 1 éven aluli szabadságvesztésre ítéltek, 45 fő vagyonát elkobozták. - A 4343/1949. M.T. rendelettel(!) a Békés megyéhez csatolt Dévaványa, Pusztaecseg nagyközs-ek kivételével, valamint a Heves vm-ből a tiszafüredi járás tiszabalparti részét, Békés vm-ből Öcsöd nagyközs-et magába foglaló →Szolnok megyét szerveztek ~ ter-én Szolnok székhellyel. Cs.G.-88

Palugyay: Mo. leírása. 3. köt. Jász-kun kerületek. H.é.n. - Rendszeres jelentés ~ állapotáról. Szerk. Sípos Orbán. Szolnok, 1880. - ~ szabályrendelete. Uo., 1895. - Szalay János: ~ talaja, növénytermelése és állattenyésztésének rövid ismertetése, tekintettel az ezredéves kiállításon bemutatott anyagra. Uo., 1896. - ~ Trianon után. Szerk. Wenczel István. Bp., 1930. - KL II:420. - ~ múltja és jelene. Szerk. Scheftsik György. Pécs, 1935. - Új lex IV: 1938. - ~ iskolánkívüli népművelésének tört. Összeáll. Soós József. Uo., 1943. - M. stat. zsebkv. 1948: 276. - Hatályos jogszabályok gyűjteménye. 1945-1958. Bp., 1960. II:166. - Seres Péterné: Jász-Nagykun-Szolnok megye(!) kialakítása. Szolnok, 1975. (Levéltári Füzetek 2.) - Adatok Szolnok m. tört-éből. 1-2. köt. Uo., 1980-89. - A felszabadult Szolnok m. számokban 1945-1983. Szerk. Fekete-Szabó Sándor. Uo., 1984. - Váry 1993:64.