internálás (a neolatin internare, 'elrekeszteni' szóból): meghatározott helyen való fogvatartás. - 1. háborúban a hadviselő felek kölcsönös eljárása, amennyiben a területükön élő, ellenséges országhoz tartozó polgárokat összegyűjtötték és kényszerlakhelyre telepítették. Ált-an az I. vh. kitörése, 1914 u. terjedt el. Az ~ célja a kémkedés megakadályozása. Az internált személy a nemzetközi jog szerint nem →hadifogoly. - 2. Mo-on 1950-53: pol. okokból megbízhatatlannak tartott személyek rendőri őrizet alá helyezése, felügyelet alatti kényszerlakhelyre telepítése. A letartóztatottakat bíróság elé állításig (v. bírói eljárás nélkül) →internáló táborokban tartották. A letartóztatottakat nem csoportosan szállították, családtagjaik sem tarthattak velük, mint a kitelepítettekkel. Az ~ gyakorlatban a →kitelepítés és a börtön közötti átmeneti állapot volt. Gyakran előfordult, hogy jogerős büntetését letöltött személyt internáltak. - 1953 elején kb. 25-30 ezer (becsülve 44 ezer) személy volt internálva. 1953. VII. 2: munkatervet készítettek 5036 internált ügyének fölülvizsgálatára. Közülük 2344 személy 1950. XII. óta őrizetben lévő egykori hadifogoly, a többi (2692) személy közül 574 (21%) 1950 e. is internálva volt. 2118 (79%) 1950: v. azt követően lett az ÁVH foglya. Közülük 294 jobboldali szocdem., 27 trockista, 385 izgató, 358 tiltott határátlépő (ún. bokorugró), 366 főt jogerős büntetése letöltése után internáltak. 450 főt (főleg kulákokat, papokat, katonát és rendőrt) sem elítélésre, sem szabadon engedésre nem javasoltak. Az 1953. VII. 16: fölülvizsgált internáltak megoszlása: 499 munkás (18,6%), 134 paraszt (5%), 714 értelmiségi (26,5%), 373 volt horthysta katonatiszt, rendőr, csendőr (14%), 205 kulák (7,6%), 183 kiskereskedő, kisiparos (6,8%), 65 pap, egyh. személy (2,4%), 76 tőkés, földbirtokos (2,8%), 156 tűzoltó, alkalmazott (5,8%), 80 volt ÁVH-s (3%), 201 külföldi (7,5%). - 1953. VII: közkegyelemmel 20 ezren szabadultak.  88

Dessewffy Tibor-Szántó András: „Kitörő lelkesedéssel.„ A bpi kitelepítések hiteles tört. Bp., 1989. - Törvénytelen szocializmus. A Tényfeltáró Bizottság jelentése. Uo., 1991.