🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > I > igazbecsű
következő 🡲

igazbecsű (lat. aestimatio condigna): a dolgok méltányossági alapon megállapított értéke a középkori magyar jogban. - Már Werbőczi (→Hármaskönyv) is beszélt méltányos értékről (lat. condignum pretium), azaz a dolog piaci áráról. A 18. sz: a gyakorlatban a →közbecsű helyett ezt használták. →örökbecsű **

Eckhart 1946:338.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.