Isten, áldd meg a magyart: a magyar nemzet →himnusza. - Az ~t maga a nép avatta nemzeti himnusszá, mert törvénybeiktatása csak az 1990:XLIV. törv. 75. §-ával történt meg. Mo-on az ~ előtt koronként és vidékenként más-más egyh. népéneket énekeltek →nemzeti himnuszként; kat. vidékeken ált. a Boldogasszony anyánkat. A 19. sz. elején az osztrákok a Gott erhalte cs. himnuszt akarták m. szöveggel elfogadtatni m. himnusznak, ami nem sikerült. A pesti Nemzeti Színház ig-ja, Bartay Endre 1844. II. 29: pályázatot írt ki Kölcsey Ferenc Hymnus c. versének megzenésítésére. Kölcsey 1823. I. 22: Csekén (Szatmár vm.) írta a verset, mely 1829: az Aurorában jelent meg először. A pályázatot Erkel Ferenc nyerte meg. - Az ~ 1844. VII. 2: hangzott el először a Nemzeti Színházban, a színházi énekkar énekelte. Nyilvános népünnepélyen VIII. 10: a Széchenyi gőzös vízrebocsátásakor, egyh. ünnepen VIII. 15: a pesti polg. őrhad zászlószentelésén a Rákos mezején, hivatalos áll. ünnepen 1848. VIII. 20: a Budavári Mátyás-tp-ban hangzott el. A szabharc idején országszerte énekelték. 1849: betiltották, ettől kezdve csak tp-okban énekelték nemzeti ünnepen, →Te Deumon, →Úrnapján. A ném. megszállás (1944) alatt újra főként csak a tp-okban hangzott föl. 1945 u. a kommunista rendszer →Kodály Zoltánt fölkérte új nemzeti himnusz írására, amit ő visszautasított. Ezután az ~ éneklését megtűrték. - Egyh. részről 1903. IV. 20: Hetyey Sámuel pécsi pp. lépett föl az ~ mint himnusszal szemben negatív módon: körlevélben tudatta, hogy az ~ dogmatikai okok miatt nem szabad a tp-ban énekelni. Az országos fölháborodásra válaszul X. 24: a kat. ppi kar konferenciája kimondta, hogy az ~ ellen hitelvi kifogás nem tehető. - Az 1990-es években I. 22. az ~ szövegének születésnapja miatt a Magyar Kultúra Napja lett. 88-M.F.

EH I:737. - Brockhaus II:176.